Stranica 307 [307]
ként kell meghatároznunk. A természet egy hatalmas, komplex, organikus rendszer,
amelynek törvényei bizonyos mértékben érvényesek az emberi alrendszerekre, a társa¬
dalomra és a gazdaságra is.! Tehát alkalmazkodni, illetve igazodni kell a létfenntartó
főrendszerhez.
A bioszférában minden élőlény törvénye a túlélés, azaz lét- és fajfenntartás: gondos¬
kodni saját és utódai életének biztonságáról, élelmet és más természeti erőforrásokat
gyűjteni, termelni és felhalmozni. Az emberi létezés egyik lényege tehát a természet
használata, amelynek azonban vannak következményei.
Történelmünk annak a stratégiának a története is, hogy milyen módon és milyen mér¬
tékben sikerül összeegyeztetni a népesség számát, fogyasztását, életmódját a rendelke¬
zésre álló természeti erőforrásokkal, és milyen módon lehet szabályozni a népesedési
folyamatokat úgy, hogy a népesség nagysága és az általa alkalmazott technológiák ne
kockáztassák, ne lépjék át a természet eltartó képességének határát. A politika számára
ez mindig is alapvető feladat volt, mivel a nyomorgó tömegek elégedetlensége a ha¬
talmat veszélyeztette. Mivel megfelelő mennyiségű élelemről és erőforrásról kellett
gondoskodni, ezért a népesedési folyamatok hatással voltak és vannak a gazdasági,
társadalmi és tudományos fejlődésre is.
A népességnövekedés és a népességrobbanás lényege, hogy az ember — a bioszféra egy
élőlénye — a tudása alkalmazásával kiemelt helyzetbe hozza önmagát, ezért nagyobb
erőforráskészlettel rendelkezik, mint amennyi a , csupasz majomnak" jutna. Az erőfor¬
rástöbblet a népesség növekedését eredményezi, amely még több erőforrást igényel. Ez
az öngerjesztő folyamat azonban feléli nemcsak az ember számára szükséges, hanem
más fajok létfenntartó erőforrásait is. A szabályozás nélküli népességnövekedés expo¬
nenciális és a források felélése következtében a népesség jelentős része elpusztul. A
történelem során ez többször megtörtént, azonban a társadalmak nagy része képes volt
a helyzetet kezelni: elvándorlás, kivándorlás, gyarmatosítás vagy erőforrás-behozatal
révén, illetve a termelési technológia fejlesztésének lehetőségeivel. A jelenlegi, ,,ter¬
mészetellenesen" felduzzadt népesség gazdasági tevékenysége és fogyasztása akkora
hatást fejt ki a földi ökoszisztémákra és klímára, valamint önmagára, hogy kockáztatja
a mai értelemben vett civilizáció létét.
Az ember biológiai lény és a természet része, de tudattal rendelkezik és ezért termé¬
szetellenes abban az értelemben, hogy képes a természeti korlátokat módosítani, meg¬
változtatni, illetve a természet törvényei ellenében gazdálkodni. A jelenlegi termelési
rendszerek és technológiák nem azonos modell szerint működnek, mint a természet —
máshogyan fogalmazva: nem illeszkednek, nem kompatibilisek egymással. Modern
gazdaságunk termelési technológiája az evolúció trendjeivel ellentétes módon avatko¬
zik be a természet életébe, rendjébe, amely következtében megváltozik az ökológiai
rendszerek természetes, dinamikus egyensúlyi állapota. Mivel a termelés egyre inten¬
zívebb formákat ölt, a természetnek napjainkban már nincs lehetősége a teljes és fo¬
lyamatos regenerálódásra és , természetes" evolúciójára. A természet ugyan képes re¬
generálódni, újabb egyensúlyi állapotot felvenni, azonban ennek vannak határai.
307