A szemtanú személyére vonatkozó kérdést nyitva hagyom. Scharf Samu és Móric be¬
számolóit mérlegre teszi Blutman László, saját, legvalószínűbbnek tartott hipotézisét
az előbbire építi: Eszter véletlen baleset vagy halált okozó testi sértés áldozata lett,
akin a lábán végzett érvágással igyekeztek segíteni a tiszaeszlári bűnper vádlottjai.
Móric vallomását a szerző — sikeresen — darabokra szedi.
Solymosi Eszter története nem igazolhat semmiféle antiszemita fellépést zsidó honfi¬
társainkkal szemben, mint ahogy semmiféle magyarellenes narratívához sem szolgál¬
hat kiindulópontul. (Ezzel a mondattal sikerült zárójelbe tennem a teljes Eszlár¬
irodalmat.)
A végére marad, hogy mi történt Solymosi Eszterrel. Az eddig fekete dobozként kezelt
kérdés megválaszolásához Blutman László monográfiája jutott a legközelebb
1. Eötvös Károly: A nagy per, mely ezer éve folyik s még sincs vége, I-III. kötet. Budapest, Révai,
1904.
2. Bary József: A tiszaeszlári bűnper. Bary József vizsgálóbíró emlékiratai. Budapest, Királyi Ma¬
gyar Egyetemi Nyomda, 1933.
3. Kövér György: A tiszaeszlári dráma. Társadalomtörténeti látószögek. Budapest, Osiris, 2011.
4. Blutman László: A rejtélyes tiszaeszlári per. Budapest, Osiris, 2017.
5. Vö.: Blutman: A rejtélyes tiszaeszlári per i.m. 327.
6. Mikszáth Kálmán: A nyíregyházi tárgyalásról. In: Tárcák, cikkek, táviratok a nyíregyházi tárgya¬
lásról. S.a.r.: Rejtő Istvan. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1972. (Mikszáth összes műve, 66.) 242-243.