OCR Output

LETTENTETT TETTETT

Karl Freiherr von Zoernig: A Habsurg Birodalom etnográfiai térképe
(Megjelent: Ethnographie der österreichischen Monarchie, Band 1.
Kaiserlich-Königlichen Hof- und Staatsdruckerei, Wien, 1855.)

Rátérve immár a 19. század közepi magyarországi nemzetkoncepció kérdésére, az
alábbiakat célszerű vázlatosan kiemelni. A Magyar Királyság területén egymás mellett
létezett egy (vagy, ha a horvátot és még talán a szerbet is beleszámítjuk, kettő vagy
maximum három) , történelmi nemzet" és több olyan etnikai csoport, amely részben,
vagy jelentős részben (legalábbis releváns képviselői által) már nemzetként tekintett
önmagára. A helyzet összetettségének igen komoly politikai konzekvenciákkal járó
tanúbizonyságát adták az 1848—49-es történések, amelyek nem pusztán a kulturális
és/vagy területi autonómiának hangot adó kollektív politikai követeléseket, hanem
helyenként népirtásig fajuló etnikai polgárháborút is eredményeztek. Azonban sem a
kollektív nemzeti vagy etnopolitikai követelések horderejét, sem pedig az etnikai pol¬
gárháborűként is értelmezhető és értelmezett hadieseményeket nem célszerű abszoluti¬
zálni. Egyrészt ekkor (1848-ban) még nem minden hazai potenciális nemzeti közösség
fogalmazott meg az általános magyar nemzeti célokkal szembenálló, vagy attól elhatá¬
rolódó politikai követeléseket (a legfontosabb kivételt a magyarországi németség, a
zsidóság, a ruszinok és a kisebb délszláv népcsoportok jelentették). Másrészt ekkor az
azonos etnikumhoz tartozók sem ugyanolyan szintű és relevanciájú követelésekkel
álltak elő (az erdélyi románokhoz képest a magyarországiak végig lojálisak maradtak a
magyar kormányhoz és a temesköziek kivételével megelégedtek a kulturális autonómi¬

235