Stranica 206 [206]
nemzetpolitikai gyakorlatok újdonságnak számítottak a nemzetközi jogban. A külhoni
nemzeti közösségek anyaországi támogatáspolitikájának nemzetközi szabályozása még
mindig várat magára. Mindemellett a kelet-közép-európai kormányok nemzetpolitikai
intézkedései egyre nagyobb aggodalmat váltottak ki Nyugat-Európában, amint azt a
következő cikkrészletek illusztrálják.
, Magyarország, Románia és Bulgária megnyitja Európa kapuit, fittyet hányva az EU
keleti határainak védelmére, amivel Brüsszel megbízta őket. Mintegy ötmillió moldova¬
inak, macedónnak, szerbnek, ukránnak és töröknek van, vagy lesz lehetősége arra,
hogy európai útlevelet szerezzen annak rendje és módja szerint. A gyorsított eljárást a
történelem és annak igazságtalanságai teszik lehetővé számukra. Egy olyan nem várt
ajándékról van szó, amitől a magyar, román és bolgár vezetők titokban politikai ha¬
talmuk megszilárdítását várják. Ezen intézkedéseknek súlyos következményei lehetnek
az Öreg Európa fővárosaiban." — Franciaország; Le Figaro, 2010. augusztus 11.
, Két, jellegét tekintve nacionalista törvény elfogadása a [magyar] parlamentben ve¬
szélyt jelent az ország szomszédos kapcsolataira. Az egyik lehetőséget ad az állampol¬
gárság felvételére azoknak a magyar etnikumú személyeknek, akik külföldön élnek,
még akkor is, ha huzamosabb ideig sosem tartózkodtak Magyarországon. /...] A másik
vitatott zörvény /...] nemzeti ünnepnek, a Nemzeti Összetartozás Napjának nyilvánítja
június 4-ét, ezzel emlékezve az 1920-ban aláírt Trianoni Szerződésre, ami az első Vi¬
lágháborút követően újrarajzolta a magyar határokat." — Spanyolország, El País,
2010. június 13."
, Magyarország azon lépése, hogy útlevelet ajánl a vele szomszédos országokban élő,
majd" hárommillió magyar etnikumú személy számára, felébresztette Közép¬
Európában a nacionalizmus okozta feszültségeket, felidézve ezzel az első világháború
után bekövetkezett Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásának körülményeit" — Egye¬
sült Királyság; The Times, 2010. május 29."
Munkám legfőbb célja a magyarországi nemzetpolitikák átfogó értelmezése és elemzé¬
se néhány határon túli magyar közösség vizsgálata alapján. Ehhez egy olyan interdisz¬
ciplináris antropológiai módszer alkalmazására van szükség, amely kiterjed a kutatás
tárgyának történetiségére éppúgy, mint a benne rejlő globális és lokális összefüggések¬
re. Mindezt figyelembe véve, kutatásom három fő témára terjed ki: 1. a magyarországi
nacionalizmusok és a magyar nemzeti tudat kialakulásának története; 2. az 1989-es
rendszerváltás utáni Magyarország nemzetpolitikai gyakorlatainak alakulása; 3. a ma¬
gyarországi nemzetpolitikák határon túli magyar kisebbségi közösségekre gyakorolt
hatásai.
Elméleti alapfeltevések
A globalizáció folyamatai átlépik a nemzetek és az államok határait. Az egyre kiterjed¬
tebb nemzetközi szervezetek, az államok közötti gazdasági kapcsolatok, a tőkeáramlás,
az informatika és a tömegkommunikáció felgyorsult technológiai fejlődése, a migráci¬
206