Stranica 205 [205]
A szétszakított nemzet
Elméleti és módszertani javaslatok
a határon túli magyar kisebbségekre vonatkozó
nemzetpolitikák kutatásához!
Gazsó Dániel
Bevezetés
A magyarországi nemzetpolitikák, melyek a magyarságot mint nemzeti közösséget
célozzák, az 1989-es rendszerváltást követően kettős érvrendszer szerint alakultak.
Egyrészt a politikai elitek a gazdasági és társadalmi fejlődés érdekében szükségesnek
vélték az ország mihamarabbi csatlakozását és felzárkóztatását a nemzetközi SZerveze¬
tekhez — elsősorban a NATO-hoz és az EU-hoz —, valamint azok normáihoz. Másrészt
az europanizáció eszméje mellett igyekeztek megoldást találni az abból fakadó prob¬
lémákra, hogy az állam és a nemzet határai nem esnek egybe.?
Az államhatárokkal szétszakított, mégis egységes magyar nemzet elképzelése az első
világháború és az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása után alakult ki.? A , Nagy
Magyarország" helyreállításának illúziója, illetve a területi revízióra való törekvés je¬
lentősen befolyásolta az ország politikai fejlődését, nemzetközi kapcsolatainak alaku¬
lását. A magyar vezetők részben azért sürgették a német szövetségi rendszerhez való
csatlakozást, mert így látták esélyesnek az elcsatolt területek visszaszerzését. A több
mint negyven évig tartó egypártrendszerű kormányzáson alapuló államszocializmus
véget vetett ugyan a revizionista törekvéseknek, de a magyar nemzeti kérdést nem ol¬
dotta meg.
A határon túli magyar kisebbségek kérdése a rendszerváltás folyamataiban jutott ismét
központi szerephez a politikai életben. A Magyar Köztársaság e közösségek sorsa iránt
érzett felelősségét az 1989-es Alkotmány is kodifikálta.! Az anyaországi felelősségvál¬
lalás gyakorlatba ültetéséről, tehát a határon túli magyar kisebbségekre vonatkozó
nemzetpolitikák pontos céljairól és eszköztáráról azonban nem alakult ki konszenzus.
Az erre vonatkozó különféle megoldások (mint a jószomszédság-politika, illetve a
külhoni magyarok státusának és könnyített honosításának intézményesítése) heves
vitákat és indulatokat váltott ki belföldön és külföldön egyaránt." Fontos kihangsú¬
lyozni, hogy az új nemzetpolitikai célok és az euroatlanti integráció együttes megjele¬
nése nem egyedülálló jelenség: a kétpólusú világrendszer megszűnését követően a leg¬
több kelet-közép-európai, volt szocialista államra jellemző. Az ezt követően kialakult
205