Oldal 200 [200]
Lássuk a késztetés átalakulásának lehetséges okait! Egyrészt a gyimesbükki papokon
kívül, akik a pünkösdvasárnapi misét megelőzően kihirdetik, hívják, sőt kötelezően elő
is írják a híveknek a misén való részvételt, más gyimesi községek papjai, így Gyimes¬
felsőlokon, Gyimesközéplokon, és Hidegségen ezt újabban már nem teszik. A heti
kötelező mise, illetve a pünkösdi búcsús mise Csíksomlyón, illetve a saját lakókörzet
templomában kiváltható. Az igazi pünkösdi búcsú és zarándoklat sokak számára to¬
vábbra is a csíksomlyói kegyhely ünnepi miséje, és az oda vezető zarándoklat. Ezt
egészítik ki, de nem helyettesítik a saját, helyi szintű pünkösdi ünnepek. ,,Gyimesbiikk,
ott van a határ" — vezette fel egy kérdését 2014-ben egy magyarországi turista gyimesi
vendéglátójának. , De most akkor én nem tudom" — folytatta a magyarországi úr — , azt
hallottam, hogy mivel mer" a csángók nem tudnak eljutni a csíksomlyói búcsúra, ezért
van nekik itt. Ezért most már ők is tartanak egy ilyen búcsúszerű dolgot vasárnap."
, Dehogynem!" — volt a válasz — , A csíksomlyói búcsú a pünkösdi ünnepünk!" Hozzáte¬
szem, hogy aki valami okból nem tud részt venni az ünnepen, illetve magán a gyalogos
zarándoklaton, más helyi ünneppel, például a júliusi Mária Magdolna-napi búcsúval
váltja ki azt. Ha a személyes motivációk felől közelítünk, akkor újabban elsősorban a
kulturális programokról szólnak pozitívan, hogy azok miatt érdemes elmenni a rendez¬
vényre. Vannak, akik a náluk megszálló magyarországi vendégekkel érkeznek. Mások,
elsősorban a gyimesbükkiek, azt hangsúlyozzák, hogy ők a gyimesbükki kontumáci
templomnál tartott misére mennek imádkozni, és a vonatvárásra és az egyéb progra¬
mokra nem kíváncsiak. Megint mások, bár nem mennek el a misére és az ünnepségre,
udvarukban, vagy a vasúti sínek mentén piros—fehér—zéld zászlót lengetve köszöntik
200