Oldal 193 [193]
Magyar és román pünkösdi ünnepek
az ezeréves határon —
ünnepi versengések és együttműködések!
Balatonyi J udit
A búcsújáróhelyek, búcsús ünnepek interetnikus konfliktusokban, valamint a különb¬
ség-konstrukciókban játszott szerepe az elmúlt évtizedekben került a nemzetközi, és
részben a hazai vallásantropológiai és politikai antropológiai kutatások középpontjába,
emellett élénk szakmai figyelem kíséri a különböző vallásos és etnikus csoportok kö¬
zötti ünnepi együttműködéseket is. Ismerünk olyan kutatásokat, amelyek egy-egy
kegyhely jelenkori vagy múltbeli interetnikus és interkonfesszionális használatával
foglalkoznak. Tüskés Gábor és Knapp Éva például a barokk kori zarándoklatok oszt¬
rak—magyar interetnikus kapcsolatait elemezte," Peti Lehel egy, a posztszocializmus¬
ban országos jelentőségűvé váló romániai kegyhely kapcsán létrejött interetnikus és
felekezeti viszonyokat vizsgálta," Marijana Belaj és Zvonko Martié pedig a bosznia¬
hercegovinai kegyhelyek interetnikus használatával foglalkozott." Kutatásaik elsősor¬
ban a vallási különbségek ideiglenes felfüggesztését, a kegyhelyek közös használatát
és az együttműködést példázták. Megint mások, így például Robert Hayden és Ronan
James Head, az egyes kegyhelyek társadalmi, politikai és vallási konfliktusokban be¬
töltött szerepét tanulmányozták." Ugyanakkor az egyes ünnepi események során mű¬
ködésbe lépő etnikus és/vagy vallási természetű különbségkonstrukciós törekvések és
az azokat ideiglenesen felfüggesztő, felülíró ünnepi együttműködések együttes vizsgá¬
latával mindezidáig kevesen foglalkoztak. Írásomban erre vállalkozom.
2011-től volt szerencsém megfigyelni két olyan, a közelmúltban egyazon településen
létesített, eltérő vallási felekezethez tartozó búcsújáróhely és ünnepi esemény kialaku¬
lását és formálódását, amelyek egyrészt egymással rivalizálnak — ugyanazon ünnep (s
részben a tér és idő) etnikus, vallási kisajátítását célozzák —, másrészt viszont az ünne¬
pek rituális ideje alatt interetnikus és interkonfesszionális együttműködések is megfi¬
gyelhetőek. A magyar és román vegyes lakosságú Gyimesbükkön (Románia, Bákó
megye) 2008 óta évente megrendezésre kerülő pünkösdvasárnapi római katolikus ün¬
nepről (amely elsősorban a Magyarországról és Erdély más településeiről érkező za¬
rándokokat és turistákat vonzza), és az arra válaszul 2011-ben létrehozott román orto¬
dox Rusalii fesztiválról (a helyi és környékbeli románok ünnepe) van szó. A szervezők
az újonnan kitalált nagyobb, látványosabb pünkösdi ünnepek megrendezésével a ki¬
sebb, helyi szintű ünnepi miséket és liturgiákat próbálták újabb meder(ek)be terelni,
193