Oldal 187 [187]
lom híreként gyakran szárnyra is kel a faluban, számos elképzelés ugyanakkor megma¬
rad az egyes lakodalmi mikroközösségek, beszélgető-társaságok, baráti társaságok
körein belül. Előfordul továbbá, hogy kisebb baráti körök ideiglenesen egyesülnek,
illetve jellemző az is, hogy egyesek felkeresik más baráti körökhöz csatlakozott isme¬
rőseiket és szóba elegyednek velük. Így egymással párhuzamosan többféle, akár egy¬
mással versengő interpretáció is forgalomba kerülhet. Megfigyeléseim szerint a lako¬
dalmi násznép alapvetően baráti körök szerint szerveződik. A lakodalmi ceremónia¬
mester az ültetés során külön ki is emeli, hogy mindenki a barátai mellett foglaljon
helyet: , A zöbbi vendégnek pedig nem mondom el, hogy hova üljenek, mindenki megta¬
lálja a saját baráti körét, a saját maga helyét" (2008). Az olyan lakodalmakat, ahol a
résztvevők nem találnak jó baráti társaságot, rossz lakodalmaknak, rossz mulatságnak
tekintik: , Annyit sírt volt egész éjjel, annyit, hogy én is kellett sírjak vele /.../, hogy
nem kapta meg a baráti társaságot Se, egész éjjel sírt" — mesélte egy édesanya huszon¬
éves leánya kellemetlen lakodalmi élményét még 2007-ben. S e lakodalmakban szer¬
veződő ideiglenes baráti társaságok, baráti körök mikrocsoportjai és kapcsolati szálai
mentén gyakran fogalmazódnak meg olyan identitás-narratívák, amelyek vagy az etni¬
kus határkonstrukciót vagy a határok ideiglenes felülírását szolgálják.
A baráti kapcsolatok efféle funkcióiról, összefüggéseiről ez idáig keveset tudhattunk,
ugyanis néhány kivételtől eltekintve a hazai és a nemzetközi néprajzi és antropológiai
kutatások egészen a közelmúltig mellőzték a barátság-tematikát." A korábbi kutatások
során az antropológusok figyelmét lekötötte a rokonsági és a szomszédsági viszonyok
vizsgálata. Elsősorban az erős, megkötő kapcsolatokat elemezték, a lazább kötésű is¬
meretségeknek nem szenteltek kellő figyelmet, és nem ismerték fel, a gyakran a rokon¬
ság, vagy éppen a szomszédság fogalmait is átfedő, azokkal érintkező barátság fontos¬
ságát. Tehát az emberi kapcsolatok szomszédság-, illetve közösségszintű megközelíté¬
se gyakran elhomályosította a barátságok szerepét. S ha előtérbe is került a barátság
intézménye, akkor is inkább annak formális aspektusaira, a kötelezettségek cseréjére, a
munkakapcsolatokra és a rituális rokonságra," vagy a patrónus-kliens viszony vizsgá¬
latára figyeltek." Én viszont a barátság formális vonásai mellett figyelni kezdtem az
informális, személyes tényezőkre, így például a barátságok identitasokra gyakorolt
hatásaira is. Alaposan körüljártam a gyimesiek különféle, kontextusfüggő barátság¬
meghatározásait, és számba vettem az egyes barátságtípusokat, s azok mindennapi
szerepét is.
Először bemutatom az egyes barátságtípusokat az identitasokkal összefüggésben. A
gyimesiek a megélt érzelmek terén különbséget tesznek a közeli barátságaik: szívbéli
barátságaik, pajtásbarátságaik, jó szomszédjaik, családi barátságaik, különösen szere¬
tett komáik, illetve lazább, felszínesebb ismeretségeik és barátságaik között. A barát¬
ság nem egy bizonyos típusú viszonynak, hanem sokkal inkább az emberi kapcsolatok
egy aspektusának tekinthető. Mind a közeli, mind a felszinesebb barátok között feltűn¬
hetnek a rokonok, családtagok, szomszédok, komák, iskolatársak, munkatársak, gyi¬
mesi románok, magyarok, vagy akár magyarországiak is. Míg az idősek elsősorban a
kötelezettségeken, kölcsönös függőségen alapuló baráti kapcsolataik fontosságát hang¬
187