Oldal 186 [186]
Ez a nagyon hasonló gyimesi lakodalmi kultúra az egyéni és közösségi értelmezések, S
a hozzájuk rendelt identitasok tekintetében azonban polarizált. Pontosabban: különbség
mutatkozik az átpolitizált nyilvános diskurzusok és az egyéni lakodalomértelmezések
között. Míg a helyi tudáselit, elsősorban a helyi tanárok, papok, és a turizmus szálait
mozgató szakemberek a gyimesi lakodalmat román vagy éppen magyar lakodalomként
viszik színpadra, a közös lakodalmi kultúrát etnikai alapon kisajátítják, és ezzel külön¬
féle határkonstrukciós mechanizmusokat léptetnek életbe, addig az , igazi" lakodalmak,
és a lakodalmak mindennapi értelmezései során a rítusok magyarként vagy éppen ro¬
mánként való meghatározása, azonosítása már nem ilyen automatikus. A helyi román
értelmiségiek a gyimesi lakodalmi kalácsot deusperec, deus, daus colac neveken emle¬
getik, s a kifejezéssel a roman Dumnezeu ( Isten") szót, illetve alkalmanként Szent
Jánost és egy román tündéralakot is kapcsolatba hozzák. A magyar interpretációk sze¬
rint a Deusz szó a nyugati kereszténység latin szertartásnyelvéből került a gyimesi ma¬
gyar áldásszövegbe, s vált egyben a pálinka és sütemény elnevezésévé is. AZ áldásszö¬
veget és a kalácsot ősi román és ortodox, illetve magyar és római katolikus eredetűnek
tekintik. Az igazi lakodalmak résztvevői szituáció- és kontextusfüggően vagy a kü¬
lönbségeket, vagy a kulturális hasonlóságokat hangsúlyozzák. A határépítés narratív és
rituális stratégiái mellett szép számmal találkozhatunk határátlépésekkel is. A nyilvá¬
nos kultúra- és identitásreprezentációk tehát nem minden esetben egyeztethetők össze
az egyéni élményekkel és a mindennapi társadalmi gyakorlatokkal.
Írásomban arra vállalkozom, hogy röviden számba vegyem a gyimesi lakodalmi rítu¬
sok, és a lakodalomértelmezések terén megmutatkozó etnikus határátlépések és határ¬
konstrukciós kísérletek lehetséges okait és módjait. Arra keresem a választ, hogy a
gyimesi lakodalmak magyar vagy éppen román résztvevői a lakodalmi eseményeket
szemlélve, esetenként azokba belebonyolódva, hogyan és miért beszélnek — ha beszél¬
nek — a lakodalmi rítusok etnikus vonatkozásairól: mi okból nevezik a helyi lakodal¬
makat, bizonyos lakodalmi rítusokat románnak, magyarnak, vagy éppen csángónak,
esetleg gyimesinek? A következőkben amellett érvelek, hogy a képlékeny lakodalmi
identitás-reprezentációk hátterében, sok egyéb tényező mellett — bár nehezen bizonyít¬
ható, mégis meggyőződésem szerint — az intra- és transzkulturális barátságok, illetőleg
bizonyos gyimesi barátságtípusok játszanak kiemelt szerepet.
Miért a barátság? — A barátságok identifikációs szerepe
A hogy azt a kortárs társadalomnéprajzi és szociálantropológiai kutatások, illetőleg már
Edmund Leach és Max Gluckman sokkal korábbi kutatásai is több ízben igazolták, a
közösségek, így a lakodalmi násznép sem feltétlenül jelenti a harmónia és a kohézió
terepét," hanem az sokkal inkább jellemezhető az egyenlőtlenség és a verseny fogalma¬
ival. Én sem csupán a harmonikus közösségi lakodalmi diskurzusokra, hanem a közös¬
ségen belül megfogalmazódó dinamikus értelmezésekre is figyeltem. Mert bár szinte
mindig van egy győztes közösségi reprezentáció — hogy tudniillik jó volt vagy rossz
volt a lakodalom, elég volt-e az étel, ügyesek voltak-e a fiatalok —, s mindez a lakoda¬
186