Stranica 69 [69]
Tudomány és tudománypolitika
— 2019 Magyarországán
Beszélgetés Póla Péterrel,
az MTA KRIK Regionális Kutatások Intézete
Dunántúli Tudományos Osztály osztályvezetőjével
Az Akadémia körüli küzdelmek 2017 nyarán kezdődtek a költségvetés körüli viták¬
kal, a konfliktus viszont jóval mélyebben gyökerezik. Mik lehetnek az átalakítás va¬
lódi mozgatórugói?
— Ha a kormányzat a tudomány szabadságát akarja felszámolni, annak lehet olyan cél¬
ja, hogy konzerválja a hatalmat. Potenciálisan gyengítheti ugyanis a hatalmat, ha valaki
megkérdőjelezi a politikusok azon megnyilatkozásait, amelyekkel a saját kutatásai
alapján nem érthet egyet. Nem elsősorban ideológiai, hanem szakmai egyet nem értés¬
ről van szó. Ha a kormányzat állít valamit, arra az lehet a válasz, hogy ez nem így van,
az eredményeink alapján nem ennyi a szegények száma, nem ilyenek a mélyszegény¬
ség mutatói, az oktatás nincs jó helyzetben. Ilyen értelemben a tudomány veszélyes
lehet a hatalomra.
Ha közelebbről tekintünk a kérdés anyagi vonatkozásaira, azt azonnal kizárhatjuk,
hogy az akadémiai kutatóhálózat fenntartása jelentősen terhelné a költségvetést. Tud¬
juk, hogy pl. stadionokra hány milliárd megy el, ehhez képest az Akadémia költségve¬
tése nem jelentős tétel. A leggazdagabb magyar (tudjuk, ki) vagyonából az MTA kuta¬
tóintézet-hálózatát több mint tíz évig finanszírozható lenne.
Az MTA vagyonának viszont lehet jelentősége, de szerintem még ennél is többet nyom
a latban, hogy 2020 után megváltozik az EU finanszírozási struktúrája. Míg számotte¬
vően csökken majd az európai strukturális és beruházási alapok több eleme (például az
agrárköltségvetés), addig valószínűleg jelentősen növekedni fog a kutatás- fejlesztésre,
és azon belül nem csak az alkalmazott kutatásokra, vállalati innovációkra, hanem az
alapkutatásokra fordítható összegek aránya is. A vita tétje tehát — sarkosan fogalmazva
— az, hogy csökken az EU-s támogatások kormánytól független elosztása.
A minisztériumban alighanem már látják, hogy át fog alakulni az Unió finanszírozási
szisztémája: több pénz lesz ugyan kutatás- fejlesztésre, de azt nem a tagállamok kapják
meg, hogy a saját pályázati rendszereiken keresztül osszák tovább, hanem Brüsszelből
közvetlenül hívhatják majd le a kutatóintézetek vagy kutatócsoportok. Ebben a hely¬
zetben a kormánynak úgy kell optimalizálnia az intézményrendszert, hogy minél több
pénzt vehessenek ki a pályázatokból. A kabinet kommunikációja szerint persze a cél a
69