Page 60 [60]
a politikai és a közigazgatási vezetés közötti határvonal a minisztériumi struktúrában
lejjebb (a főosztályvezetői, osztályvezető szintre) tolódott."
A 2007-es időszakban a szakirodalom nem csupán az államigazgatásra, de a politikai
pártokra vonatkozóan is fontos megállapítást tett. Eszerint a politikai pártok működésé¬
re, kultúrájának fokára jellemző, hogy , figyelmen kívül hagyva az ország — sőt a saját
— hosszú távú érdekeit, az alapvető társadalmi, gazdasági Osszefiiggéseket, a közgaz¬
dasági törvényszerűségeket. Ez az egyik és talán a legalapvetőbb oka annak, hogy a
közpolitika kialakítását, formálását nem lehet (nem szabad!) alárendelni sem a kor¬
mányzó, sem az ellenzéki pártok politikájának."
A szakemberek arra is felhívták a figyelmet, hogy a közigazgatás stabilitása nem ön¬
magáért való érték, hanem a sikeres közpolitika egyik záloga. A nem zsákmányelven
működő sikeres közpolitika annyival is több a pártpolitikánál, hogy kormányzati ciklu¬
sokon ível keresztül. A közpolitikáknak ezt a folytonosságát a stabil közigazgatás tudja
képviselni és érvényesíteni."
Ha a támogatási rendszerek átpolitizáltsága jelentős, akkor az relatívvá teheti azokat a
(pályázatértékelési) szempontokat, amelyek objektív, vagy — mérlegelési lehetőség
esetén — a részrehajlástól mentes döntést biztosíthatják. Nagyon jelentős átpolitizáltság
esetén pedig kizárólag a pártpolitikai kapcsolatok erőssége határozhatja meg a támoga¬
tottak körét. (Utóbbira a rendszerváltás előtti korszakban volt példa, amit , kijárásos"
rendszernek neveztek.) Az átpolitizáltság, a személyes kapcsolatok jelentősége külö¬
nösen a hazai forrásokra épülő programokat veszélyeztetheti, ahol már az uniós szabá¬
lyozási és ellenőrzési rendszer sem jelenik meg.
A Magyar Falu Program nemzeti és helyi identitástudat erősítését támogató (eredmé¬
nyes) pályázatainak értékelése során országos szinten legfeljebb a program célkitűzé¬
seinek megvalósulása vizsgálható, a politikai befolyás semmiképp. Megyei szinten —
ahol a szükséges információk rendelkezésre állnak — viszont már lehetőség nyílhat a
politikai befolyás értékelésére is.
A nemzeti és helyi identitástudat erősítését célzó pályázat szerint a , Kormány célul
tűzte ki a kistelepülések népességmegtartó erejének növelését, a fiatalok helyben ma¬
radását, az elvándorlás visszaszorítását." Statisztikai adatokkal is bizonyítható, hogy a
lakosságszám csökkenése leginkább a kis lélekszámú, valamint a hátrányos helyzetű
térségekben található településeket veszélyezteti, szemben a kedvezőbb helyzetű (na¬
gyobb városok környezetében lévő), valamint jó foglalkoztató képességű (prosperáló
üzemekkel rendelkező) településekkel, amelyek a saját erőből történő fejlesztések mel¬
lett a lakosságszámukat is képesek növelni. Mindezekből az következhet, hogy legin¬
kább azokat a településeket célszerű támogatni, ahol a lakosságszám csökkenése jelen¬
tős, és saját erőből nem képesek a lakosságot megtartó infrastrukturális beruházásokra.
Kérdés az, hogy a jelzett pályázati kiírás milyen mértékben szolgálta e célok elérését.
A vizsgálatok során figyelembe vettük a lakosságszámot (a felhívásban rögzített alap¬
vető cél a kistelepülések támogatása), valamint a lakosságszám változását, illetve a
60