Stranica 59 [59]
A tanulmány első részében a közigazgatás, illetőleg a közigazgatásban dolgozó szemé¬
lyekkel kapcsolatos — az eredményesség szempontjából meghatározó fontosságú —
tulajdonságok egyfajta összefüggéseinek bemutatására került sor. A fejlesztési prog¬
ramok alakulása szempontjából azonban nem hagyható figyelmen kívül egy még ke¬
vésbé vizsgált szegmens, mely a politikai közeget, az uralkodó politikai környezetet
jelenti. Hazánkban a mindenkori politika meghatározó befolyást képes gyakorolni a
közigazgatási rendszerek működésére, még akkor is, ha a közigazgatás politikai semle¬
gességét szolgáló bizonyos demokratikus jogállami garanciák (átláthatóság egyenlő
bánásmód követelménye, társadalmi egyeztetés, jogszabályok előzetes hatasvizsgalata
stb.) ezt fékezni, vagy éppen kiküszöbölni hivatottak. A politikai szereplők esetén —
ahol a közigazgatásban bizonyos mértékben jelen levő belső kontroll sem létezik —
még inkább fontos kérdés, hogy rendelkeznek-e az olyan emberi tulajdonságokkal,
amelyek a fejlesztési programok, az egyes fejlesztési célok megvalósulását szolgálják,
egyenlő esélyek mellett.
A Magyar Falu Program számos célt kíván támogatni," melyek közül az egyik — a
nemzeti és helyi identitástudat erősítése önkormányzatok és nemzeti kulturális intéz¬
mények bevonásával — pályázati elbírálása már meg is történt. E pályázati cél azért is
tekinthető különösen fontosnak, mert a többi célkitűzés (pl. orvosi rendelő, szolgálati
lakás) messze nem érint olyan széles kört és nem tartalmaz olyan széles támogatási
lehetőséget, mint a jelzett konstrukcióban támogatható tevékenységek. Ezek között
lehetőség nyílik a mindenütt megtalálható, vagy kialakítható faluházak, közösségi te¬
rek felújítására, építésére, amely többnyire messze meghaladja a települések önerejét.
A Magyar Falu Program céljait viszonylag széles társadalmi részvétel mellett, valós
helyi igények alapján alakították ki. A célok helyessége nem tűnik vitathatónak, kérdés
azonban, hogy a végrehajtás milyen mértékben képes a legátfogóbb célkitűzések (pl.
népesség megőrzésének) megvalósulását szolgálni.
Mielőtt a konkrét eredmények értékelésére sor kerülne, célszerű bemutatni azt a politi¬
kai-közigazgatási közeget, amelyen keresztül a fejlesztéspolitikai támogatások realizá¬
lódhatnak. A tanulmány készítésének időpontja ugyan 2019., azonban a jelen állapotok
szempontjából is tanulságos előzmények jellemzésére egy 2007-ben készült tanulmány
megállapításait indokolt idézni. A szerzők már ebben az időszakban úgy látták, hogy a
minisztériumok közigazgatási vezetése jelentősen átpolitizálódott melynek okát abban
vélték felfedezni, hogy a mindenkori kormányok a politikai és a közigazgatási vezetők
között szükséges bizalmi viszonyt — az általános és a pártkultúra adott szintjén — csak
személyes bizalmi viszonyként tudták értelmezni. Holott a minisztériumok politikai és
közigazgatási vezetése közötti bizalmi viszonynak nem a személyes ismeretségre, ha¬
nem elsősorban arra kell épülnie, hogy mind a két vezetés a közjóért, az ezt szolgáló
kormányprogram megvalósításán munkálkodik és képes azt sikeresen végrehajtani." , A
közigazgatási vezetők személyes (politikai) bizalmon alapuló kiválasztása tehát nem¬
csak oda vezetett, hogy gyakran megfelelő közigazgatási gyakorlattal nem rendelkező
személyek lettek a minisztériumok közigazgatási csúcsvezetői, hanem azzal is járt, hogy
59