szélső értékét az MNVH képezte (köztes helyzetben pedig az irányító hatóság lehetett).
Kérdés, hogy mivel igazolható az MNVH, pontosabban annak személyi állományának
e pozitív minősítése. Az MNVH első időszakát Glatz Ferenc akadémikus elnöklése
mellett a , Párbeszéd a vidékért" szellemi-szakmai összefogás határozta meg. Később,
2010 végén egy új, szűkebb körű, operatív munkát is végző Elnökség alakult Csatári
Bálint vezetésével, aki korábban az MTA Regionális Kutatások Központja Alföldi
Tudományos Intézet igazgatói tisztét is betöltötte. Az elnökség célja a magyar vidék
helyzetének jobbítását, felzárkóztatását célzó programok szakmai és civil támogatásá¬
nak elősegítése volt egy olyan partneri együttműködés keretén belül, amely a vidéki
tájakat felelősen használók, gazdálkodók, települési és más helyi társadalmi csoportok,
szakmai és civil szervezetek között zajlik, az MNVH segítő közreműködése mellett.
Ha egy szervezet működésének sikerességét jelentő puha tényezőket kívánjuk össze¬
gezni, akkor azok az MNVH vezetésében világosan azonosíthatók. Ilyen tényezők kii¬
lönösen a kezdeményezés, a segítőkészség, a partneri kapcsolatkeresés, a széles körű
hálózatépítésre való törekvés (szemben pl. a szűkebb klientúra kiépítésével), a saját, és
a partneri kör kompetenciáinak fejlesztése iránti igény, és elkötelezettség, egyszóval a
jószándék vezette jobbítás igénye. Amiért érdemes, és szükséges e tulajdonságok ki¬
emelése, az az éles kontraszt, amely a semleges, illetve közömbös és személytelen
(rosszabb esetben személyeskedő és rosszindulatú) hivatali, vagy politikai döntéshozó¬
kat elválasztja az olyan szervezetektől és személyektől akik, és amelyek nélkül elkép¬
zelhetetlen az elégedettséget, bizalmat felmutatni képes fejlesztéspolitika. Fontos, hogy
ismerjük ezeket az értékeket, és mutassunk is rá azokra, akik ezeket hordozni képesek.
Csatári Bálint ilyen értékhordozó szerepet töltött be az MNVH élén (is).
Az talán senki számára nem megkérdőjelezhető, hogy az imént bemutatott pozitív em¬
beri tulajdonságok a hosszú távú sikeresség alapfeltételeit jelentik, de talán az sem
kétséges, hogy önmagában a jószándék nem elegendő. Ha a cselekvő jószándékot
gúzsba kötik túlbürokratizált eljárási szabályok, fojtogatják nemtelen politikai érdekek,
akkor nehéz utat törni, és kibontakoztatni azokat az értékeket, amelyek az egyébként
nemes célok megvalósulását szolgálnák. A 2014—2020 közötti időszakban az MNVH —
immár új vezetéssel — továbbra is törekszik céljainak megvalósítására, azonban érdemi
döntési kompetenciák hiányában csak nagyon jelentős erőfeszítések mellett képes segí¬
teni a magyar vidék boldogulását.
A Magyar Falu Program első eredményeinek értékelése
A fontosabb vidékfejlesztési szereplők puha tulajdonságainak bemutatását követően
célszerűnek tűnik egy olyan új kezdeményezés értékelése, amely tisztán hazai forrás¬
ból táplálkozik, és kialakításában számos nem kormányzati szervezet és személy is
aktívan közreműködött. Annál is inkább fontosnak tűnik az első eredmények bemuta¬
tása, mert az eredmények és az emberi tényező közötti kapcsolat igen szorosnak tűnik.