Stranica 28 [28]
került sor több pedagógus tüntetésre, melyek a közvélemény figyelmét is egyre inkább
az oktatás helyzetére irányították. Valószínűleg a társadalmi nyomásnak köszönhetően
jelentette be a kormány, hogy a KLIK-et megszünteti, és az újonnan létrehozandó in¬
tézmény csak fenntartói és munkáltatói feladatokat lát majd el, így minden más jogkör
visszakerül az iskolaigazgatókhoz. Az iskolaigazgatóknak lesz pénzállományuk is, így
nem kell minden egyes eszközbeszerzéshez a központi jóváhagyás, mely veszélyeztette
az iskolák mindennapi működését. Palkovics László oktatási államtitkár egy televíziós
nyilatkozatban elmondta, hogy az egyetemek működését az új intézmény nem fogja
befolyásolni, azok működése megfelelő.
A törvénynek köszönhetően több oktatási intézmény fenntartása az egyházakhoz került
át, s a 2009-2010-es időszakhoz képest a 2014-2015-ös tanévre az egyházi tulajdonban
lévő általános iskolák száma valamivel több mint százzal nőtt, míg a gimnáziumi in¬
tézmények esetében ez a szám harminc. 2005 óta közel 200.000-rel kevesebben tanul¬
nak a közoktatásban, miközben az egyházak akkor még csak ezreket, ma már negyed¬
millió diákot oktatnak. Az egyházi iskolákban a jobb anyagi lehetőségeknek — az egy¬
házi iskolák megkapják az állami támogatásokat és az egyháziakat is — köszönhetően
egyre több tanulót iratnak be a szülők. Az, hogy az egyházi intézményben tanulók
száma egyre inkább növekszik, megegyezik a kormány céljaival.
A magyar önkormányzatok szuverenitásának változása
A magyar önkormányzati rendszernek rendkívüli jelentősége van egészen a középkor
óta. A magyar önkormányzatiság a vármegyék szuverenitásából ered, így bármilyen
vitás kérdés álljon is fenn az állam és az önkormányzat között, a történelmi gyökerek
menetrendszerűen előkerülnek az önkormányzati hatalom és függetlenség fontosságá¬
nak alátámasztása érdekében. A rendszerváltás óta eltelt 29 évben az önkormányzatok
kötelezettségei és felügyelete gyakran változott. A rendszerváltáskor érthető módon a
törvényalkotók vissza akarták adni az önkormányzatoknak a törvény által megengedett
maximális szuverenitásukat, ami kezdetben jól működött, és azt örömmel fogadták az
állampolgárok is, azonban az évek előrehaladtával láthatóvá váltak a rendszer negati¬
vumai is. Főként a megnövekedett feladataik miatt az önkormányzatok eladósodtak, és
2010-re az önkormányzatok adósságállománya elérte az 1200 milliárd forintot.
Az önkormányzatok érthető módon az államtól vártak megoldást a problémára, aminek
következtében a szuverenitásuk egy részét fel kellett adniuk az állam javára. Ezen ál¬
dozatnak tudható be az oktatási rendszer előbbiekben ismertetett átszervezése, miköz¬
ben az önkormányzatok hitelfelvételi lehetőségei is beszűkültek. A központi forrásel¬
osztás rendszerén is változtattak, így az erősebb gazdasági potenciállal rendelkező te¬
lepülések kevesebb állami támogatást kapnak, mint a hátrányosabb helyzetben lévő
társaik. Az átalakítások előtt voltak néhányan, akik azt a nézőpontot képviselték, hogy
hazánknak a svéd önkormányzati modellt kellene átvennie, ahol a helyi önkormányza¬
tok számát először 2498-ról 1037-re csökkentették, majd további csökkentések révén
278 helyhatóság maradt. Vagyis igen sok területi önkormányzatot megszüntettek vagy
28