Oldal 14 [14]
Végül, a Csorba Győző Könyvtár archívumából készített válogatásunk a rendszervál¬
toztatás kori Baranya mindennapjaiba kalauzolja az olvasót. Ízelítőt ad a helyi politikai
mozgalmak történetéből, a térséget súlyosan érintő környezeti problémák kezeléséből,
felvillantva a gazdasági átmenet kérdéseit és a szociális válság kezdeti tüneteit.
Történeti tudás és nemzeti identitás
A nemzeti identitás egyik legfontosabb építőköve a nemzeti közösség történetéről szó¬
ló tudás, egy többé-kevésbé egységes történeti narratíva elfogadása és elsajátítása. Illik
Péter a posztmodern történetelmélet téziseiből kiindulva amellett foglal állást, hogy a
történeti munkák határozott céllal jönnek létre, elvárt funkciójuk, hogy megfeleljenek
az olvasó világnézetének, támogatva konzervatív vagy éppen baloldali elkötelezettsé¬
gét. Ez persze — napjaink Magyarországán egyre inkább szemmel látható — káros kö¬
vetkezményhez, széttartó értelmezések és párbeszédképtelen narratívák kialakulásá¬
hoz, emlékezetpolitikai csatározásokhoz vezet.
Ebből a megosztosságból jelenthet kiutat, ha a történeti tudást egy diszkurzív mezőben,
közösségi alkotási folyamat eredményeként létrejött tudásként fogjuk fel." Ennek egyik
leginkább előremutató példája a Pécs8 Program." Az ennek keretében 2020 nyarán
szervezett kutatótábor célja az volt, hogy összegyűjtse és feldolgozza a pécsi Szigeti
városrész átalakításához kapcsolódó személyes visszaemlékezéseket. , Az elbeszélt
történetek ismeretterjesztő cikkekben, novellában, versben, interaktív kiállításban, dia¬
filmben és ismeretterjesztő tanulmányban születtek újjá, fejezték ki azt a hangulatot,
életérzést, amit a szerzőkből kiváltott, amire inspirálta őket" — írja a programban részt¬
vevő Balogh János. (300.)
A tudás közösségi szerveződésének előfeltétele a könnyen mozgósítható ismeretanyag
elsajátítása, és egy többféle módon visszakereshető, átrendezhető, újra meg újra fel¬
dolgozható forrásbázis kialakítása. Illik Péter a magyarországi középiskolai történe¬
lemoktatás területén egy olyan, tartalmi és nyelvi elemek integrálásán alapuló mód¬
szertan meghonosítására tesz javaslatot, amely elősegíti ténylegesen hasznosítható — és
így az identitaselemek közé is beépülő — tudás elsajátítását. Ugyanezen szempontból
hasonlóan értékes Szüts Etele írása, aki a digitalizált kulturális javak megőrzésének,
feldolgozásának és megosztásának egyik iskolapéldájaként mutatja be a pécsi Csorba
Győző Könyvtár és a Forum Hungaricum Kft. együttműködésében létrehozott tekinté¬
lyes adatbázist.
A magyarság Közép-Európában, magyar diaszpórák a nagyvilágban
Kötetünkben több tanulmány elemzi a közép-európai nemzetek közötti kapcsolatok
egyes formáit, melyeket sokban meghatároztak és meghatároznak a 19. századi nem¬
zetfejlődés sajátosságai. Lajtai L. László — elméleti és módszertani szempontból is re¬
mekül megalapozott — munkájban az 1848—1849-ben és az 1868-ban folytatott vitákat
14