Oldal 4 [4]
£
— A Magyarország iránti jóin¬
dulatot sajnos nem lehet mélyhű¬
tőbe tenni. Pedig a Nyugat lelke¬
sedése Kelet-Európáért, a nagy
segítő szándék valószínűleg nem
tart örökké. Ezért minél előbb jó
értelemben ki kellene használni —
mondja Otto von Habsburg (78),
az Európa Parlament (EP) tagja.
Brüsszelben beszélgetünk, az
EP politikai bizottságának két
ülése közti szünetben, a folyo¬
són. Ebben a kilencnyelvű bábeli
zűrzavarban jólesik Habsburg
doktor eleven magyar beszédét
hallani. 1979 óta tagja az EP¬
nek, és képviselőtársainak több¬
sége akkor belenyugodott Európa
kettéosztottságába. Ő a parla¬
ment tagjával együtt ádáz harcot
kezdett Nyugat és Kelet közele¬
dése érdekében. A kezdeménye¬
zést egyedül a szocialista frakció
ellenezte, mégpedig dühösen.
e Vajon miért?
— Talán a jó Isten tudja. Eset¬
leg azt hitték, hogy a szocialista
országok szerintük előnyös, hala¬
dó pozíciója ettől meggyengül.
e Önök négyen mivel érvel¬
tek?
— A földrész egységes keresz¬
tény kultúrájára, az emberek. hi¬
tére a demokráciában, erre hivat¬
koztunk leggyakrabban. A több¬
ség 1982-ben végre el is fogadta
itt, hogy Európa nem ér véget a
jaltai vonalnál.
e Most elégtételt érez?
— Kelet-Európa megítélésében
ma már nincs probléma. . Kivétel
az a kis kommunista frakció,
Fotó: SUGÁR GYÖRGY
amelynek tagjai végig ellenezték
a kelet-európai változásokat. Ag¬
gódtak a szociális vívmányok el¬
vesztése miatt, és meg akarták
védeni a szocializmus országait a
kapitalizmustól. De az 513 képvi¬
selő közül mindössze 14-en kom¬
munisták, főleg franciák, görögök
és portugálok. ret 83 elszigeteléd¬
tek.
e Ők mit szólsák a legújabb
fejleményekhez?
— Nem vagyok a gyóntatójuk.
A parlamenti munkában pedig
alig vesznek részt. Legtöbbjük
hallgat. A politikai bizottságban
Otto von Habsburg: ,Európa
megosztottsága a bürokraták¬
nak volt kényelmes, nem a né¬
peknek"
van egy Efremidisz nevű görög
kommunista. Kimondott viccfigu¬
ra. Úgy szónokol, mint valami új
Démoszthenész, és folyton ha¬
ragszik.
e A poltikai bizottságban
nem érződik, hogy a nyugati se¬
gélyekért most többen verse¬
nyeznek?
— A harmadik világhoz kap¬
csolódó országokban egyes kö¬
rök hangoskodnak. Ezek azonban
önző dolgok. Befolyásos tőkés
csoportok a segélyekből jól él¬
nek, és most féltik a helyzetüket.
Bizonyítékom azonban nincs erre
a nyilvánvaló összefüggésre.
e Ha Kelet-Európa szerepel a
napirenden, a német kérdés
nem szorít minden mást háttér¬
be?
— Nem, mert a mi problémáink
kevésbé veszélyesek. A magyar
helyzetet itt Brüsszelben kedve¬
zően ítélik meg.
e Ön, a bajor keresztényszo¬
cialisták képviselőjeként azt
mondja, ,mi magyarok". On ti¬
tokban a mi emberünk itt?
— Számomra a magyar érdekek
képviselete természetes. Persze az
elveimnek megfelelően. De a bajor,
az osztrák és a magyar érdekek
összefüggnek. Azonkívül egy politi¬
kusnak lehetnek szívügyei is.
e A mostani makrancos ma¬
gyar menyasszonnyal kapcso¬
latban is?
— Ami most nálunk követke¬
zik, az nem választás kérdése.
Kénytelenek leszünk néhány ke¬
serű pirulát lenyelni. De több ok
miatt bízom a magyar jövőben,
és ebben nem állok egyedül.
Bajai Ernő István
Brüsszelben is sok mindent folyosó¬
kon hall meg az ember az Európa Par¬
lamentben. Például azt, hogy egyes
nyugat-európai vélemények szerint az
Izrael segélyezésében igen nagyvona¬
lú USA többet is tehetne Kelet-Európá¬
ért. Mások azt hangsúlyozzák, hogy
máris megindult egy helyezkedési
verseny. Például Portugália és Spa¬
nyolorszag tagjai ugyan a közösség¬
nek, de mivel földrészünk peremén
fekszenek, a magántőkét jobban ér¬
dekli Közép-Európa. Aztán akad
brüsszeli tisztviselő, aki úgy ítéli meg,
hogy a szintén a közösséghez csatla¬
kozni kívánó Ausztriánál jobbak Ma¬
gyarország esélyei.
Természetesen sok a ha... Alapfel¬
tétel a demokratikus többpártrend¬
szer és a piacgazdaság. Akik csak ka¬
kaskodnak, azokat úgy kezelik, mint a
gesen együttműködni csak rendezett
körülményeket felmutató partnerrel
lehet.