OCR
Az Egyesült Európa eszméje Habsburg Ottó 1944 végén visszatért Európába, hogy kivegye részét a nagy világégés utáni újrakezdés bonyolult és fájdalmas munkájából. A hatalmi viszonyok átrendeződése nyilvánvalóvá tette számára, hogy az ausztriai és a magyarországi restauráció gondolata a magafajta tiszta itélőképességű és immár sok tapasztalattal felvértezett reálpolitikus számára nem —. lenne egyéb légvárépítésnél. Ő pedig mindenkor a valós eredményekkel kecsegtető építkezések embere volt. Hívéűl szegődött tehát egy nagyigényű . És mélyen humánus gondolatnak, a Coudenhove-Kalergi gróf általi megáimodott "Páneurópa" eszméjének, amely nem csekélyebb céit tűzött kontinensünk sokat szenvedett népei, nemzetei elé, mint azt, hogy egyesüljenek egy 3 előitéletektől mentes, békés, demokrácia és szociális haladás által vezérelt közös hazában. Dr. Habsburg Ottó iegbensőbb meggyőződése alapján és bajor keresztényszocialista (CSU) képviselőként is ezt a felfogást képviseli a strassbourgi Európa Parlamertben és a Páneurópa Unióban is. Működése során figyelemmei kíséri a magyar érdekeket; legutóbb ezév őszén szóialt fel a romániai magyarság nemzeti jogainak védelmében. Ma a nyugati világ egyik legtekintélyesebb politológusa és politikatörténeti szaktekintélye. Széleskörű szakirodaimi és előadói munkásságot folytat. Csak a nagy megpróbáltatások évei után, 1951-ben alapított csalddott. Felesége Regina Sachsen-Meiningeni hercegnő, akivei a menekültgondozás és segélyezés terén ismerkedett meg, azokban az években, amikor a háború és a későbbi sztálinista diktatúrák által hontalanságra kárhoztatott tömegek keresték nyugalmuk és letelepedésük helyét Európa-szerte. Regina és Ottó házasságából hét gyermek született, öt leány és két fiú. 1954 óta a bajorországi Pöckingben élnek, a wagneri operamesék világát idéző Starnbergi-tó partján. Különös fintora a sorsnak és a történelemnek, hogy a közel kilenc évszázadra visszatekintő Habsburg család legeredetibb gondolkodású, fényes tehetséggel és hatalmas tudással megáldott tagja számára nem adatott meg, hogy népeket, országokat kormányozzon. A világ lett szegényebb általa. Példázza ezt a portréfiim is, amely bepillantást enged e nagyformátumú politikus személyiségébe és eszmevilágába. Pusztaszeri László Jó tizenöt évi filmszakmai "inaskodás" után készítettem el az első, hosszabb lélegzetű filmemet, amelynek írója is, rendezője is voltam. Dokumentumfilm volt, a XX. századi magyar történelemről szólt: a Donnál elpusztult 2. magyar hadseregről. Amikor a mozik bemutatták, - 1961-ben - mar létezett - éppen hogy csak létezni kezdett - a honi televiziózás s már a kezdetkor nyilvánvaló volt, hogy ha valaki a jelen század magyar történelmének filmes ábrázolására szeretné elkötelezni az életét, akkor bizony a Tv felé kell tájékozódnia. Így - bár életemnek csak mintegy tiz esztendejét töltöttem a Tv státusában, - elsősorban mindig a képernyő számára dolgoztam. (Ha nem is kizárólagosan), 1963-ban kezdtem meg - kicsiny, de "elszánt" csapattal - a Tv-beli Századunk-sorozat kidolgozását, És 1965-ben mutatták be a sorozat első három filmjét. Azóta - bár sajnálatos módon (mára) még a kicsiny csapatom is elapadt, - a Századunk-filmek sora már az ötvenediknél tart s mostanában kellene hozzáfognunk közelmultunk ama korszakának feldolgozásához, amely 1944/45 fordulóján indult. A Századunk-filmek kidolgozásának folyamatában tapasztaltuk: milyen hallatlanul nagy lehetőségeket tartalékolnak azok az inter júk, visszaemlékezések, amelyeket történelemalakító személyiségekkel, jelentős események elviselni, elszenvedni voltak kénytelenek. (Amikor a sorozat legelső filmjein emlékezések tudományos forrásként, illetve filmek, tv-műsorok anyagaként való felhasználása nálunk még majdhogy nem ismeretlen volt, sokan idegenkedtek is ettől a megoldástól. Arról nem is beszélve, hogy milyen idegenkedéssel, sőt sokszor rémülettel fogadta a tanuságtételr-c szólító meghívást az inter jUpar tnerek túlnyomó többsége! (Azóta - igen sok tapasztalattal a hátunk mögött - jómaga is vagy négyszáz hosszabb-rövidebb történelmi interjút rögzítettem s filmjeimben, könyveimben azok tetemes hányadát publikáltam, bár sok még a dobozban. őrzött anyag is. A II. világháború történetének anyagait gyűjtve bukkantunk rá néhány , az USA külügyminisztériuma által kötetben is közölt levélre, amelyeket az akkor Amerikába emigrált Dr. Habsburg Ottó intézett az USA elnökéhez, 20.