Stranica 21 [21]
Az Egyesült Európa eszméje
Habsburg Ottó 1944 végén visszatért Európába, hogy kivegye részét
a nagy világégés utáni újrakezdés bonyolult és fájdalmas munkájából. A
hatalmi viszonyok átrendeződése nyilvánvalóvá tette számára, hogy az auszt¬
riai és a magyarországi restauráció gondolata a magafajta tiszta itélőképes¬
ségű és immár sok tapasztalattal felvértezett reálpolitikus számára nem —.
lenne egyéb légvárépítésnél. Ő pedig mindenkor a valós eredményekkel
kecsegtető építkezések embere volt. Hívéűl szegődött tehát egy nagyigényű
. És mélyen humánus gondolatnak, a Coudenhove-Kalergi gróf általi megáimodott
"Páneurópa" eszméjének, amely nem csekélyebb céit tűzött kontinensünk
sokat szenvedett népei, nemzetei elé, mint azt, hogy egyesüljenek egy 3
előitéletektől mentes, békés, demokrácia és szociális haladás által vezérelt
közös hazában. Dr. Habsburg Ottó iegbensőbb meggyőződése alapján és bajor
keresztényszocialista (CSU) képviselőként is ezt a felfogást képviseli
a strassbourgi Európa Parlamertben és a Páneurópa Unióban is. Működése során
figyelemmei kíséri a magyar érdekeket; legutóbb ezév őszén szóialt fel
a romániai magyarság nemzeti jogainak védelmében.
Ma a nyugati világ egyik legtekintélyesebb politológusa és politika¬
történeti szaktekintélye. Széleskörű szakirodaimi és előadói munkásságot
folytat.
Csak a nagy megpróbáltatások évei után, 1951-ben alapított csalddott.
Felesége Regina Sachsen-Meiningeni hercegnő, akivei a menekültgondozás
és segélyezés terén ismerkedett meg, azokban az években, amikor a háború
és a későbbi sztálinista diktatúrák által hontalanságra kárhoztatott tömegek
keresték nyugalmuk és letelepedésük helyét Európa-szerte. Regina és Ottó
házasságából hét gyermek született, öt leány és két fiú. 1954 óta a bajor¬
országi Pöckingben élnek, a wagneri operamesék világát idéző Starnbergi-tó
partján.
Különös fintora a sorsnak és a történelemnek, hogy a közel kilenc
évszázadra visszatekintő Habsburg család legeredetibb gondolkodású, fényes
tehetséggel és hatalmas tudással megáldott tagja számára nem adatott meg,
hogy népeket, országokat kormányozzon. A világ lett szegényebb általa.
Példázza ezt a portréfiim is, amely bepillantást enged e nagyformátumú
politikus személyiségébe és eszmevilágába.
Pusztaszeri László
Jó tizenöt évi filmszakmai "inaskodás" után készítettem el az első,
hosszabb lélegzetű filmemet, amelynek írója is, rendezője is voltam. Doku¬
mentumfilm volt, a XX. századi magyar történelemről szólt: a Donnál elpusz¬
tult 2. magyar hadseregről. Amikor a mozik bemutatták, - 1961-ben - mar
létezett - éppen hogy csak létezni kezdett - a honi televiziózás s már
a kezdetkor nyilvánvaló volt, hogy ha valaki a jelen század magyar törté¬
nelmének filmes ábrázolására szeretné elkötelezni az életét, akkor bizony
a Tv felé kell tájékozódnia. Így - bár életemnek csak mintegy tiz esztendejét
töltöttem a Tv státusában, - elsősorban mindig a képernyő számára dolgoztam.
(Ha nem is kizárólagosan),
1963-ban kezdtem meg - kicsiny, de "elszánt" csapattal - a Tv-beli
Századunk-sorozat kidolgozását, És 1965-ben mutatták be a sorozat első
három filmjét. Azóta - bár sajnálatos módon (mára) még a kicsiny csapatom
is elapadt, - a Századunk-filmek sora már az ötvenediknél tart s mostanában
kellene hozzáfognunk közelmultunk ama korszakának feldolgozásához, amely
1944/45 fordulóján indult.
A Századunk-filmek kidolgozásának folyamatában tapasztaltuk: milyen
hallatlanul nagy lehetőségeket tartalékolnak azok az inter júk, visszaemlé¬
kezések, amelyeket történelemalakító személyiségekkel, jelentős események
elviselni, elszenvedni voltak kénytelenek. (Amikor a sorozat legelső filmjein
emlékezések tudományos forrásként, illetve filmek, tv-műsorok anyagaként
való felhasználása nálunk még majdhogy nem ismeretlen volt, sokan idegen¬
kedtek is ettől a megoldástól. Arról nem is beszélve, hogy milyen idegen¬
kedéssel, sőt sokszor rémülettel fogadta a tanuságtételr-c szólító meghívást
az inter jUpar tnerek túlnyomó többsége! (Azóta - igen sok tapasztalattal
a hátunk mögött - jómaga is vagy négyszáz hosszabb-rövidebb történelmi
interjút rögzítettem s filmjeimben, könyveimben azok tetemes hányadát
publikáltam, bár sok még a dobozban. őrzött anyag is.
A II. világháború történetének anyagait gyűjtve bukkantunk rá néhány ,
az USA külügyminisztériuma által kötetben is közölt levélre, amelyeket
az akkor Amerikába emigrált Dr. Habsburg Ottó intézett az USA elnökéhez,
20.