Újból és újból megállapíthatjuk, hogy a
bonyolult és nehezen érthető dolgok, mi¬
helyt a vélemények nyilvános piacára ke¬
rülnek, különös vonzerőt jelentenek a
demagógok és szószátyárok számára. Ez
komoly veszélyforrássá válhat a népsza¬
vazási demokrácia szempontjából, hiszen a referendum sok¬
szor a diktatúrák eszköze volt. A képviseleti demokrácia ez¬
zel szemben több biztonságot ad.
Az élet mára olyannyira bonyolulttá vált, hogy a dolgozó
átlagpolgárnak se ideje, se lehetősége közelebbről megis¬
" merkedni a közélet számos kérdésével. Ez ugyanúgy vonat¬
kozik az atomenergia és a géntechnológia kérdéseire, mint a
nemzetközi pénzügyi folyamatokra és a külpolitikára. Ko¬
runk nukleáris kérdésekben legszakavatottabb férfiúja, Tel¬
ler Ede szerint a világon jelenleg lényegében csak hét sze¬
mély van, aki szakterületének időszerű problémáit meg tud¬
ja érteni. Ilyen esetben a döntés felelősségének áthárítása a
lakosságra legalábbis lelkiismeretlenség. A képviseleti de¬
mokrácia lényege: bonyolult kérdésekben, amelyek megér¬
tése meghaladja az átlagpolgár képességeit, átruházni a dön¬
tést olyan személyekre, akik bizalmat érdemelnek, és leg¬
alább idejük van a témába belemélyedni, szakértőket meg¬
kérdezni és némileg megfelelő véleményt alkotni.
Napjainkban ilyen klasszikus téma a közös európai valu¬
ta, az euro. Németországban találunk állítólagos szakértő¬
ket, akik az erős márka megmentésének jelszavával megkí¬
sérlik félrevezetni a lakosságot. Hasonló a helyzet Nagy-Bri¬
tanniában, ahol egy amerikai származású, francia-brit ál¬
lampolgárságú milliárdos , Referendum Párt"-jára támasz¬
kodva egyengeti politikai karrierjét. Sajnos ezen marginális
személyiségek mellett vannak politikusok, akik még mindig
nem értik meg, hogy valójában miről van szó. Ez annál ve¬
szélyesebb, mert az európai valuta döntő szerepet játszik né¬
peink jövőjében. .
Az elmúlt évek eseményei megmutatták, hogy a pénz sta¬
bilitására leselkedő egyik legnagyobb veszély a nemzetközi
spekuláció, amely a gazdaság világméretűvé válásával na¬
gyobb lehetőségekhez jutott. Fenyegeti a kis és közepes va¬
lutákat, bármilyen szakszerűen is kezelik ezeket, viszont a
vezető devizákat — ma tulajdonképpen ez egyedül a dollár,
és mihelyst bevezetik, az euro — nem tudja veszélyeztetni.
A demagógok, akik szerint az olyan valuta, mint a márka,
abszolút biztonságban van, hamisan állítják be a dolgot.
További rendszeresen elhallgatott tény, hogy az Európai
Unió valutatartalékai már most 370 milliárd dollárt tesznek
ki, tehát jóval többet, mint az Egyesült Államok és Japán ak- .
tivái. Ha az aranytartalékokat hozzászámítjuk, akkor Európa
tartaléka.az USA négyszerese. Már most megfigyelhető, hogy
a központi bankok tartalékaiban csökkenő szerepet játszik a
dollár: jelenleg 64 százalék a tizenöt évvel ezelőtti 80 száza¬
lékhoz képest. Ez némileg érthető, minthogy a dollár az ame¬
rikai gazdasági teljesit6képességéhez mérten felülértékelt.
A banki tartalékok nem csupán az adósságok és a beho¬
zatal fedezetére szolgálnak. Fontosabb az a szerepük, hogy
védjék a pénz stabilitását a spekuláció ellen. Ha megszületik
az euro, akár csak nyolc ország — Franciaország, Németor¬
szág, Ausztria, Hollandia, Belgium, Luxemburg, Finnország
és Írország — csatlakozásával, nemcsak sokkal kevesebbet
kell majd költeniük importra, mert akkor közöttük már bel¬
földi lesz a kereskedelem, de kevesebb tartalékot is kell ké¬
pezniük az esetleges spekulációk elhárítására. Egy vezető
amerikai bank nemrég kiszámította, hogy ez Európa számá¬
ra 70 milliárd dollár felesleget eredményezne, és az euro ár¬
folyama körülbelül megegyezne a dolláréval.
_ Végül arról se szabad megfeledkezni, hogy az Egyesült
Államok a világ exportjának mintegy 13 százalékát bonyolít¬
ja le, miközben annak a nyolc államnak — amely biztos tagja
lesz az Európai Monetáris Uniónak — együtt 17 százalék len¬
ne a részesedése. Ennek következtében az euro nemzetközi
pénznemként nagyobb jelentőségre tenne szert, s ezáltal
csökkenne a függősége a dollártól. Elég visszaemlékezni ar¬
ra, hogy milyen gondokat okozott az európaiaknak az, hogy
a kőolaj árát dollárban határozták meg az olajválság idején.
Mindez csak néhány szempont, amelyről túl kevés szó esik.
Más megfontolások is vannak, amelyek biztosan sokat nyom¬
nak a latban. Például az, hogy előreláthatólag egy sor állam,
amely még nem tagja az Európai Uniónak, pénzének árfolya¬
mát az euróhoz fogja rögzíteni. Közben a New York-i Mor¬
gan Bank nemrég kiszámította, hogy az európai valuta iránti
kereslet néhány éven belül 600 milliárd eurót tehetne ki.
Jellemző, hogy mértékadó amerikai gazdasági körök
gyakran sokkal komolyabban foglalkoznak az euróval és an¬
nak világraszóló jelentőségével, mint a legtöbb európai. Egy
biztos: Európa hatalmas potenciállal rendelkezik, amely je¬
lenleg, a felelősök politikai akaratának hiánya miatt, még
nagyrészt kihasználatlan.
Német eredetiből fordította: Gyévai Zoltán