Oldal 1 [1]
Hívta
£
Az idei év sem múlik el jeles események
. nélkül. Kissé előrelapozva a naptárban,
július 1-jén egy nagy jelentőségű napba
»botlunk”, Hongkong a Peking és Lon¬
don közötti megállapodás értelmében
ame ezen a napon tér vissza Kínához. Ezzel új
helyzet jön létre, amelynek messze a koronagyarmat határain
túl is éreztetnie kell a hatását.
ből, amelyet annak idején Kína kénytelen volt átengedni
Nagy-Britanniának és a szárazföldi Koulongból, amelyet a ki¬
naiak 1997-ig bérbe adtak a briteknek. Igaz, ez a szerződés
sem éppen önként köttetett, a kínaiak ezért mindig is igazság¬
talannak tartották Hongkong státusát. A britek, nyomukban
örökké tartana. Jelenlétük azt eredményezte, hogy a korona¬
gyarmat a Csendes-óceán egyik legszámottevőbb gazdasági
központjává nőtte ki magát. Közben a kínaiak létszáma ug¬
rásszerűen megnőtt, elsősorban a szárazföldről érkező mene¬
külthullámnak köszönhetően. Tudásukkal, szorgalmukkal ők
is sokat tettek a gazdasági csodáért,
Hongkong átadása előre lefektetett jegyzőkönyv alapján
történik, amelynek értelmében a koronagyarmat bizonyos
átmeneti időszakot és - még nem egészen körvonalazott —
különleges státust kap. A nem egyértelmű helyzet az utób¬
bi években ingerlékenységet váltott ki, mert Chris Patten
angol kormányzó kísérletet tett arra, hogy még az átadás
előtt demokráciává formálja át a korábban tekintélyelvű
politikai rezsimet. Hogy ennek a lépésnek az időzítése kel¬
lően megfontolt volt-e, csak a jövő ad rá választ. Az az álta¬
lános nézet, hogy miközben a kínaiak rövid távon hajlanak
a lakosság számára elfogadható államberendezkedés kiala¬
kítására, egy országban két különböző rendszer — Hong¬
kong az egyik, a szárazföld a másik oldalon — hosszabb tá¬
von fenntarthatatlan.
Hongkong környéke és nem utolsósorban Kanton politi¬
kai szempontból már régen is fejtörést okozott Peking urai¬
nak, Az említett terület bizonyos fokú autonómiát élvezett.
Kanton különben is nyugtalan vidéknek számított. Ezért fel¬
tételezhető, hogy a pekingi kormány hosszabb távon Hong¬
kongot mint idegen testet nem fogja megtűrni. Az átmenet
. ezért néhány év múlva Hongkong teljes beta gozódásához ve¬
zethet. Az utóbbi évek vitái erre már rámutattak, azzal az
eredménnyel, hogy aki csak tudta, vállalatai egy részét kime¬
nekítette Hongkongból. Már 5-6 évvel ezelőtt megindult a
gazdag kínaiak emigrációs hulláma Kanadába, amely nagy lö¬
kést adott Brit-Kolumbia gazdasági életének. A csendes¬
óceáni térségben más országok is akadtak, ahol a hongkongi
gazdasági elit biztonságban tudta magát és az üzleteit,
Ci
-.
Logikusnak tűnne, hogy a kivándorlók Tajvan felé vegyék
az irányt, hiszen ez kínai terület. A sziget azonban éppen a
vállalkozók számára jelent problémát. Abszurd dolog lenne
feltételezni, hogy Tajvan a szárazföldről agresszió áldozatává
váljék. Ahhoz túl távol van, és a Kínai Népköztársaság nincs
is kellően felfegyverkezve, hogy sikert ígérő hadműveletet
hajtson végre. A kínai flotta manőverei a tajvani tengerszo¬
rosban az utóbbi években ugyanakkor bebizonyították, hogy
könnyű zavart okozni Tajvan és Kaohsziung kereskedelmé¬
ben. Tajvan attól is tartott, hogy Hongkongból az emberára¬
dattal együtt felforgató elemek is beszivároghatnak. Ezért
úgy megszigorították az ellenőrzést, hogy csak viszonylag ke¬
vesen tehettek szert beutazási engedélyre.
Hongkong az elkövetkező években minden bizonnyal so¬
kat veszít majd jelentőségéből, Ha Kína hajlandó lenne libe¬
rális politikát folytatni, akkor ennek nem kellene bekövetkez¬
ni; de nagyobb a valószínűsége annak, hogy ez nem így lesz.
Ez azt jelenti, hogy a Hongkonggal eddig vetélkedő közpon¬
tok veszik át a stafétát. Szingapúr, a Fülöp-szigetek és nem
is elképzelhető, hogy a csendes-óceáni szigetvilág kicsiny,
újonnan létesült államai szívják majd el a korábbi gyarmat tu¬
dását és cégeit. Ennek következtében nem csupán a gazda¬
ságban helyeződik át a súlypont, de a csendes-óceáni térség
politikai helyzetére is hatással lesz.
A dél-kínai tengeren, közelebbről a Spratley-szigeteken
már eddig is több válság robbant ki, Hóngkong , kimetszésé¬
vel” a feszültség tovább erősödhet, Kína megpróbálja majd
megszilárdítani a pozícióját, s a koronagyarmat maradékából
gazdaságilag kíván profitálni. Az egész csendes-óceáni térség
gazdasági és politikai téren mozgásba lendül, amit minden
túlzás nélkül egy igazi földrengéshez lehet hasonlítani. A régi
egyensúlyhelyzet megszűnik létezni, az új rend pedig csak las¬
san kezd körvonalazódni. Mindez nagy lehetőségeket és egy¬
ben nagy veszélyeket hordoz magában,
Ebben a helyzetben döntő szerep jut a japán politikának.
Tokió Pekingtől eltekintve az egész térség legbefolyásosabb
hatalmi tényezője, s megvan az esélye arra, hogy az eddiginél
is meghatározóbb — még a gazdaságinál is nagyobb politikai ¬
szerepet játsszon. Tokióban a második világháború idején az
úgynevezett nagy kelet-ázsiai , közös virágzási övezetről" be¬
széltek. A japánok akkoriban katonai eszközökkel próbálták
ezt megvalósítani, de kísérletük kudarcba fulladt. Az elképze¬
lés mindazonáltal logikus volt, és mindenki számára előnyök¬
kel járhatna. Japán most a siker reményében gyürkőzhet neki
a feladatnak, ezúttal egy szabad és békeszerető rendszer
nevében. Ezzel újabb jelentős lökést adhat a csendes-óceáni
térség fejlődésének,
(Német eredetiből fordította Gyévai Zoltán)