Oldal 1 [1]
wwsswevevern KÖVEICUNEK Lajas pusvaen ¬
Közép-Amerika a legtöbb európai szá¬
mára úgyszólván fehér folt a térképen.
Gazdag ismeretekkel rendelkezünk
Észak-Amerikáról - Kanadától Mexikóig
-, és Dél-Amerikáról is hallani egyet s
. mist, még ha ismereteink a legkevésbé
sem tölthetnek el elégedettséggel. K6zép-Amerikarél a leg¬
jobb esetben a banán, újabban pedig az ott végbemenő for¬
radalmi események kapcsán tesznek említést. Egyeseknek
külön is ismerősen cseng Nicaragua neve, amely egy időben
a kommunista sandinisták országlása idején szélsőbalolda¬
lunk reményeinek hordozója volt. Néhány vezetőjük neve
felbukkantak földrészünkön, hogy rezsimjüknek híveket sze¬
rezzenek. A többi közép-amerikai államról kevés szó esik, és
ha igen, akkor is általában negatív értelemben, mindenek¬
előtt Guatemala és San Salvador kapcsán. Honduras és Be¬
lize csak ritkán szerepelt a hírekben. Costa Ricának megvolt
az a nem elhanyagolható előnye, hogy területén béke honol,
és emiatt sokak számára érdektelen. Egy olyan ország,
amelynek lakói szabadon választhatnak, és ahol a pártok
akadálytalanul tevékenykedhetnek, a tömegtájékoztatási
eszközökben nem számíthat átlagos figyelemre sem. Pedig
Costa Ricáról azt tartják, hogy Közép-Amerika Svájca. Pa¬
namára megint csak azért vesztegettek szót, mert az ameri¬
kaiaknak meggyűlt a bajuk Noriega tábornok rezsimjével.
: A Panamát ért amerikai támadás és utána a hatalmi beren¬
dezkedés mindaddig nem szúrt szemet senkinek, amíg ki
nem derült, hogy az igazi demokratikus rend panamai meg¬
honosítására tett első kísérlet során a régi rendszer erői nagy
többséget szerezve hatalomra kerültek. Ők nem voltak
annyira korruptak, mint amilyennek általában beállították
őket — inkább félrevezető propagandáról volt szó.
" Közép-Amerikában újabban olyasminek lehetünk szemta¬
núi, ami sokakat ámulattal tölt el: egy erőszakba torkolló fe¬
szültségektől terhes térségben megjelenik egy terület, ahol
békés és ésszerű fejlődés bontakozik ki. A folyamat San Sal¬
vadorból és Guatemalából indult ki. Mindkét államban kon¬
Zervatív pártok voltak hatalmon, amelyeket tömegtájékozta¬
tásunk rosszindulatúan következetesen fasisztának vagy te¬
kintélyelvűnek kiáltott ki. Pedig olyasmit vittek végbe, amire
senki sem számított: a jobboldali konzervatívok békét kötöt¬
tek a balos forradalmárokkal, amelynek nyomán lehetőség
nyílt — a hatalomban a konzervativokat megerősítő — demok¬
ratikus választások lebonyolítására. Hasonló, még ha sokkal
kevésbé drámai is volt a fejlődés Hondurasban. Az utolsó
felvonás a nicaraguai választás volt, amely csak addig volt té¬
ma, ameddig bizonyos körök abban reménykedtek, hogy a
sandinisták elnökjelöltjének sikerét hozza. Végül ott is egy
konzervatívot választottak meg meggyőző többséggel elnök¬
nek, olyan vetélkedésben, amelyről az összes külföldi meg¬
figyelőnek el kellett ismernie, hogy teljesen tisztességes és
korrekt volt.
Mára úgy alakult a helyzet, hogy Mexikó déli határaitól a
Panama-csatornáig mindenhol piacorientált, szabadságpárti,
demokratikus konzervatív kormányok vannak hatalmon.
Mindenhol ugyanaz történt: a gazdaság viszonylag gyors
magára találása és a politikai megnyugvás, amit legalább fél
évszázada nem ismert ez a térség. ,
Ez a nem forradalmi úton, hanem fokozatosan bekövetke¬
zett fejlődés szorosabb együttműködés alapjait fektetheti le a
közép-amerikai államok között. Egyidejűleg lehetővé válhat,
hogy a világnak egy olyan, kevéssé ismert szeglete - amelynek
nemcsak rendes, dolgos lakossága van, de a természet is ke¬
gyeibe fogadta — végre valahára békében éljen, ami az egész¬
séges gazdasági fellendülés letéteményese. Sok múlik min¬
denesetre azon, hogy a világ másik része tudatában van-e
annak, milyen ígéretes lehetőségek kínálkoznak mindenki¬
nek a térségben. Állandó beszédtéma, hogy a világgazdaság
időben tekintélyes összegek kétes csatornákba vándoroltak:
az Oroszországba ömlesztett hatalmas pénzektől kezdve az
Afrikában veszendőbe ment anyagi javakig. Igaz, hogy a gaz¬
dasági szükségletet tartották szem előtt, de elfeledték, hogy a
valódi fellendülésnek az egészséges politikai háttér az előfel¬
tétele. Márpedig Afrikában ez még mindig hiányzik.
Közép-Amerika ebből a szempontból a közeljövőben érde¬
kes távlatokat nyit meg. Amúgy ezek nem ma keletkeztek,
csak napjainkban számítanak újdonságnak. Korábban sok
spanyol és német alkotott maradandót Közép-Amerikában.
A háborúk és a kisajátítások azonban sok kárt okoztak. Most
megvan a lehetőség arra, hogy biztos politikai alapokra épít¬
kezzenek. Még van remény arra, hogy a piacgazdaság eszmé¬
je, valamint a jogbiztonság Közép-Amerikában a jövőben is
meghatározóvá válik. Ha így lesz, a térség úgy fejlődhet, hogy
az hosszabb távon javára válhat a lakosságnak és azoknak is,
akik felismerik a pillanat lehetőségét, és ezzel összhangban
ésszerűen cselekednek.
Német eredetiből fordította Gyévai Zoltán