Oldal 1 [1]
Jogbiztonsa
Az utóbbi időben mifelénk minduntalan
szóvá teszik, hogy a fejlődő országok¬
ból, így az Oroszországból érkezők kö¬
zül sokan két kézzel szórják a pénzt lu¬
xuscikkekre, főleg ingatlanokra, ame¬
2 lyek a legkisebb hasznukra sincsenek sa¬
ját honfitarsaiknak: E kiadásokat általában kétes eredetű
forrásokból finanszírozzák. Vonatkozik ez nem utolsósor¬
ban a francia Riviérán és a spanyol tengerparton gomba
módra szaporodó villákra, amelyeknek szinte kivétel nél¬
kül orosz vagy más, az úgynevezett harmadik világból szár¬
mazó tulajdonosaik vannak.
Az európai adófizetők bírálata érthető és közismert.
Nálunk ugyanakkor általában nem tudják, hogy két dolog
között különbséget kell tenni, Ami különösen a Földközi¬
azokból a pénzekből épülnek, amelyeket a nyugati kormá¬
nyok utaltak át Moszkvának a belső reformok elősegítésé¬
re. Az, hogy a milliók, sőt a milliárdok illetlen kezekbe
vándorolnak, minden vitán felül áll. A körülmények ilye¬
tén alakulásáért több kormányt is felelősség terhel.
Jelcin újraválasztásáért például - amelyről csak mosta¬
nában kezdik felismerni, hogy nem volt a legjobb befekte¬
tés - drága árat fizettünk. Némileg más a helyzet a hagyo¬
mányos fejlődő országokból származó beruházásokkal,
amelyeknek egy keveset emlegetett motívumuk van. Nem
is annyira a kábítószer-csempészetről van szó, noha az is
szerepet játszik, hanem az ezekben az országokban tapasz¬
talható jogbizonytalanságról, amelyről mostanáig szinte
senki nem vett tudomást.
Ezekben az országokban, de elsősorban Dél-Ameriká¬
ban folytonosan az emberi jogokról beszélnek, ami nem
alaptalan. Közben ugyanis minduntalan elfeledkeznek ar¬
ról, hogy az emberi jogok a munkához vagy a jövedelem¬
szerzéshez való jogot is jelentik. Aki így vagyonra tett szert,
el szeretné kerülni, hogy a kormányok a politikai hatalom
A tulajdon jogbiztonságának fogalma nálunk is, sőt
egész Európában elhalványult. Abban, hogy a totalitárius
édi hee Ar ae vasa nneun yzat.
rendszerek elorozták a tisztességes úton szerzett vagyont,
néhány nyugat-európai demokráciának is felelőssége van.
Egyenlőségjelet kell tenni a közé, hogy például Németor¬
szágban a szovjet típusú önkényuralom idején elvett érté¬
keket nem szolgáltatják vissza eredeti tulajdonosuknak
és a közé, hogy bizonyos államok megtagadják az általuk
elüldözött polgáraik legalább részleges kártalanítását el¬
tulajdonított vagyonukért. Teljes kárpótlás természete¬
sen nem lehetséges - ez nyilvánvaló. Ugyanakkor leg¬
alább a jogcímet el kell ismerni és a jogot a gazdasági és
szociális lehetőségek szerint érvényesíteni. Ebből a szem¬
pontból például magyar-izraeli egyezmény volt megfe¬
lelő. Szükséges volna, hogy egy egész sor közép-európai
állam ugyanezen elvek alapján járjon el más népcsopor¬
tokkal szemben.
Megalapozatlan ugyanakkor az a bírálat, amelyet nem
utolsósorban egyházi körökben fogalmaznak meg azokkal
szemben, akik vagyonukat az ingatag jogrendszerrel ren¬
delkező államokból kimenekítik. Mindenkinek joga van
arra, hogy megtartsa és megvédje a tulajdonát — azt, hogy
erről lemondjon, senkitől sem várhatjuk el. Ezzel kapcso¬
latban embereket gyakran érnek olyan szemrehányások,
amelyek erkölcsi szempontból egyszerűen tarthatatlanok.
Feltétlenül helyes, hogy nemzetközi szerződéseinkbe
beveszünk egy emberi jogi záradékot. Ugyanilyen jelentő¬
séggel bírna a jogbiztonság követelése, nem utolsósorban
azért, mert ez hozzájárulna az adott ország gazdasági felvi¬
rágzásához. Dél-Amerikára és egy sor afrikai államra is ér¬
vényes ez a tétel. Nem szabadna megengedni, hogy rabló
kormányok és bizalmi embereik népüket kizsákmányol¬
ják, és a zsákmányt biztonságba helyezzék.
Más a helyzet viszont azokkal, akik törvényes úton tet¬
tek szert vagyonukra. Számukra garantálni kell, hogy a
kormányzati körök állítólagos nemzeti és szociális érde¬
kekre hivatkozva ne tulajdoníthassák el az értékeiket. Jog¬
biztonság nélkül sohasem állhat be az az egészséges hala¬
dás, amely akkor érhető el, ha a gazdasági fejlődést a ma¬
gánkezdeményezések és már nem a bürokraták irányítják,
Német eredetiből fordította: Gyévai Zoltán