Stranica 1 [1]
OCR
HABSBURG OTTÓ: tényből Keleteurópa számára. 1962 elején, a szabad világ egyik jelentékeny politikusa ellátogatott a Kreml-be. Hosszú beszélgetést folytatott Hruscsovval és ennek során a szovjet miniszterelnök a következő megjegyzést tette: , Egész sor problémát megtárgyaltunk, a német kérdést, Berlint, a Középkelet jövőjét és India fejlődését. Ez mind fontos, de mégis mindez csak másodlagos jelentőségű. Tudja, az egyetlen, ami valóban fontos: Kínában minden évben egy egész Csehszlovákia Születik." Nyikita Hruscsov egész életében éleseszű embernek bizonyult. Az orosz politika dzsungeljében is megmutatta, hogy semmitől sem fél, semmitől sem riad vissza. Ha tehát ma ez az ember aggodalmát fejezi ki egy idegen látogató előtt, mégpedig egy olyan országgal kapcsolatban, amely szintén a marxizmust hirdeti, legalább is papíron, és amely ország Hruscsovnak a szövetségese, akkor ez azt bizonyítja, hogy a kínai probléma a jövő döntő fontosságú problémája. Hit és matematika Hnnek a kérdésnek a tanulmányozása nem könynyű. Csak kevés európainak nyílik alkalma, hogy Kínát meglátogassa. Különben is nehéz ennek az országnak a lélektanát megérteni. 1949 után Peking elzárkózott a külvilágtól, a Kínából érkező értesülé. sek pontatlanok és töredékek csupán. Sőt gyakran fel is kell tételeznünk, hogy a pekingi közlemények egyenesen a félrevezetés céljával látnak napvilágot. Ennek ellenére, exakt statisztikai adatok hiányában is, bizonyos alapvető lényeges ismeretekre támaszkodva módunkban van politikai ítéletet alkotni. A nemzetek magatartását sohasem pusztán gazdasági mérlegelések, vagy exakt ismeretek alapján határozhatjuk meg. Az emberek, és így a nemzetek legmélyebb kedélyhullámzásai a gondolkodás és a lélek területén találhatók. Még soha senki sem halt meg azért, hogy megvédjen egy matematikai képletet, de milliók áldozták fel az életüket valamely vallásos hitért vagy filozófiai rendszerért. Ha a népeket valóban csak az anyagi érdek és a gazdasági tények vezetnék, akkor gyakorlatilag tulajdonképpen sohasem lenne háború; mert pusztán a józanság, az ésaszertiség szemszögéből nézve egy fegyveres konfliktus sohasem indokolt. Éppen ezért meg kell kísérelnünk, hogy a kínai misztériumot a nagy áramlatok perspektívájába állítsuk és így fejtsük meg. Ez a vizsgálat megmutatja, hogy Peking politikáját és tetteit bizonyos történelmi logika irányítja; ennek alapján következtethetünk Kína jövendő fejlődésére is. A kommunizmus: kisebbségi szemlélet Néha megdöbbentő, hogy a szabad világ menynyire nem ismeri a kommunizmus lényegét és valóságát. A legtöbben, akik a kommunizmusról beszélnek, nem ismerik Lenin, Sztálin, vagy Mao Ce-tung legfontosabb műveit. Hajlamosak vagyunk arra, hogy a kommunista doktrinákat csak önmagunk gondolkodási képletei szerint elemezzük. Így azután helytelen premisszákból indulunk ki és hamis következtetésekre jutunk. Különösen így van ez a demokráciákban, ahol az ember a saját felilogásától annyira meg van hatva, hogy képtelen lesz a mások felfogását világosan látni. A kommunizmus egyébként kitűnően ért ahhoz, hogy ezeket a gyengeségeket kihasználja, hisz mozdulatainál a Nyugat szókincsét alkalmazza, mialatt a szavak eredeti jelentésével homlokegyenest ellenkező értelemben cselekszik. . Túl gyakran megfeledkezünk arról, hogy a kommunizmus tulajdonképpen kisebbségi szemlélet. A kommunizmus tana annyira embertelen, annyira ellenkezik a népek törekvéseivel és hagyományaival, hogy sohasem számíthat arra, hogy saját erejéből sikert arasson. Már Lenin és nyomában Sztálin is felismerte, hogy a kommunizmus csak akkor juthat célhoz, ha útját mások egyengetik. Így például a bolsevizmus, helyesebben a bolsevista vezetők kicsiny csoportja állandóan arra törekedett, hogy csatlakozzék valamilyen hajtóerőhöz, kisajátítson valamilyen égető problémát és ezen keresztül nyissa meg magának a hatalomhoz vezető utat. Az ilyen csatlakozás után a kommunista csoport, mint valami mikróba, fokról-fokra szétrombolta azt, akire, vagy amire rátapadt és ennek a szövetségesnek a hulláján építette fel a maga diktatúráját. Ebből a perspektívából tekintve érdekes tanulmányozni, hogy a kommunizmus hogy juthatott uralomra az emberiség egyharmada felett. A keleteurópai csatlós országokat ne vegyük ide, mivel itt a kommunizmus nem belpolitikai következményként ke
