Stranica 1 [1]
HABSBURG OTTÓ:
tényből Keleteurópa számára.
1962 elején, a szabad világ egyik jelentékeny po¬
litikusa ellátogatott a Kreml-be. Hosszú beszélgetést
folytatott Hruscsovval és ennek során a szovjet mi¬
niszterelnök a következő megjegyzést tette: , Egész
sor problémát megtárgyaltunk, a német kérdést, Ber¬
lint, a Középkelet jövőjét és India fejlődését. Ez
mind fontos, de mégis mindez csak másodlagos je¬
lentőségű. Tudja, az egyetlen, ami valóban fontos:
Kínában minden évben egy egész Csehszlovákia Szü¬
letik."
Nyikita Hruscsov egész életében éleseszű ember¬
nek bizonyult. Az orosz politika dzsungeljében is
megmutatta, hogy semmitől sem fél, semmitől sem
riad vissza. Ha tehát ma ez az ember aggodalmát fe¬
jezi ki egy idegen látogató előtt, mégpedig egy olyan
országgal kapcsolatban, amely szintén a marxizmust
hirdeti, legalább is papíron, és amely ország Hrus¬
csovnak a szövetségese, akkor ez azt bizonyítja, hogy
a kínai probléma a jövő döntő fontosságú problé¬
mája.
Hit és matematika
Hnnek a kérdésnek a tanulmányozása nem köny¬
nyű. Csak kevés európainak nyílik alkalma, hogy
Kínát meglátogassa. Különben is nehéz ennek az or¬
szágnak a lélektanát megérteni. 1949 után Peking
elzárkózott a külvilágtól, a Kínából érkező értesülé¬
. sek pontatlanok és töredékek csupán. Sőt gyakran
fel is kell tételeznünk, hogy a pekingi közlemények
egyenesen a félrevezetés céljával látnak napvilágot.
Ennek ellenére, exakt statisztikai adatok hiányá¬
ban is, bizonyos alapvető lényeges ismeretekre tá¬
maszkodva módunkban van politikai ítéletet alkotni.
A nemzetek magatartását sohasem pusztán gazda¬
sági mérlegelések, vagy exakt ismeretek alapján ha¬
tározhatjuk meg. Az emberek, és így a nemzetek
legmélyebb kedélyhullámzásai a gondolkodás és a
lélek területén találhatók. Még soha senki sem halt
meg azért, hogy megvédjen egy matematikai képle¬
tet, de milliók áldozták fel az életüket valamely val¬
lásos hitért vagy filozófiai rendszerért. Ha a népe¬
ket valóban csak az anyagi érdek és a gazdasági té¬
nyek vezetnék, akkor gyakorlatilag tulajdonképpen
sohasem lenne háború; mert pusztán a józanság, az
ésaszertiség szemszögéből nézve egy fegyveres kon¬
fliktus sohasem indokolt.
Éppen ezért meg kell kísérelnünk, hogy a kínai
misztériumot a nagy áramlatok perspektívájába ál¬
lítsuk és így fejtsük meg. Ez a vizsgálat megmu¬
tatja, hogy Peking politikáját és tetteit bizonyos tör¬
ténelmi logika irányítja; ennek alapján következtet¬
hetünk Kína jövendő fejlődésére is.
A kommunizmus: kisebbségi szemlélet
Néha megdöbbentő, hogy a szabad világ meny¬
nyire nem ismeri a kommunizmus lényegét és való¬
ságát. A legtöbben, akik a kommunizmusról beszél¬
nek, nem ismerik Lenin, Sztálin, vagy Mao Ce-tung
legfontosabb műveit. Hajlamosak vagyunk arra, hogy
a kommunista doktrinákat csak önmagunk gondolko¬
dási képletei szerint elemezzük. Így azután helytelen
premisszákból indulunk ki és hamis következteté¬
sekre jutunk. Különösen így van ez a demokráciák¬
ban, ahol az ember a saját felilogásától annyira meg
van hatva, hogy képtelen lesz a mások felfogását vi¬
lágosan látni. A kommunizmus egyébként kitűnően
ért ahhoz, hogy ezeket a gyengeségeket kihasználja,
hisz mozdulatainál a Nyugat szókincsét alkalmazza,
mialatt a szavak eredeti jelentésével homlokegyenest
ellenkező értelemben cselekszik. .
Túl gyakran megfeledkezünk arról, hogy a kom¬
munizmus tulajdonképpen kisebbségi szemlélet. A
kommunizmus tana annyira embertelen, annyira el¬
lenkezik a népek törekvéseivel és hagyományaival,
hogy sohasem számíthat arra, hogy saját erejéből
sikert arasson. Már Lenin és nyomában Sztálin is
felismerte, hogy a kommunizmus csak akkor juthat
célhoz, ha útját mások egyengetik. Így például a
bolsevizmus, helyesebben a bolsevista vezetők kicsiny
csoportja állandóan arra törekedett, hogy csatlakoz¬
zék valamilyen hajtóerőhöz, kisajátítson valamilyen
égető problémát és ezen keresztül nyissa meg ma¬
gának a hatalomhoz vezető utat. Az ilyen csatlako¬
zás után a kommunista csoport, mint valami mik¬
róba, fokról-fokra szétrombolta azt, akire, vagy
amire rátapadt és ennek a szövetségesnek a hullá¬
ján építette fel a maga diktatúráját.
Ebből a perspektívából tekintve érdekes tanul¬
mányozni, hogy a kommunizmus hogy juthatott ura¬
lomra az emberiség egyharmada felett. A keleteuró¬
pai csatlós országokat ne vegyük ide, mivel itt a
kommunizmus nem belpolitikai következményként ke¬