Oldal 1 [1]
televízió révén rendelkeznek azzal a veszélyes hata¬
lommal, hogy a világpolitika bonyolult kérdéseit meg¬
világítják.
A sajtó világában nagyarányú változás megy
végbe. A mai élet gyors irama magával hozza, hogy
a napilapok befolyása valamelyest csökken, mert az
embereknek nincs elegendő szabad idejük az olva¬
sásra. Igazi politikai műveltséget ma elsősorban a he¬
tilapok és a havi folyóiratok nyujtanak. Ezek jelen¬
tősége a nyugati világ szinte minden egyes országá¬
ban nő. Elég csak, ha arra gondolunk, hogy egy havi
magazin, mint a Readers" Digest, milyen nagy mér¬
tékben képes Amerika gondolkodását alakítani. Ha¬
sonló fejlődés van elindulóban Európában is. Az, aki
ezt időben felismeri, döntő befolyásra tehet szert, —
polgártársai szerencséjére vagy szerencsétlenségére.
e
Különösen a magyarság számára nem új ez a
felismerés. A magyarság saját bőrén érezte, hogy a
világpolitikai kérdésekben való tájékozatlanság mi¬
lyen katasztrófális következményekkel jár. Ha Ma¬
gyarország újra és újra a kerekek alá került, ez igen
nagy mértékben arra vezethető vissza, hogy a világ
ennek az országnak az életfeltételeit nem ismerte és
a dunavölgyi népek együttélésének a törvényszerű¬
ségét nem értette meg. De a, szerencsétlenségben sze¬
repet játszott az is, hogy a magyarságból hiányzott
az ügyes külföldi propaganda iránti érzék, a külügyi
propaganda zsenialitása. Szerencsétlenség volt ez kü¬
lönösen akkor, amikor a legfőbb ellenfél, Eduard Be¬
nes kitűnően értett ahhoz, hogy meghamisított té¬
nyekkel valótlan képet fessen Közép-Európáról. Ez a
már önmagában kedvezőtlen kiindulási helyzet csak
még rosszabbodott azzal, hogy a magyarság nagy ré¬
sze, még a politika legmagasabb posztjain is, a világ¬
politikai adottságokat megdöbbentő módon nem vette
tudomásul. Pedig az erőviszonyok helyes felmérésé¬
vel sok hibát elkerülhettünk volna.
Az a nagy tragédia, amely Magyarországra 1945
óta rászakadt, ezen a téren most változást hozhat és
kell is hogy változást hozzon. Először fordul elő az
ország történelmében, hogy magyarok nagyobb szám¬
ban szóródtak szét az egész világra és különösen sok
magyar fiatal és intellektuel. Ezáltal megadatott szá¬
mukra a lehetőség, hogy saját tapasztalatuk alapján
ismerjék meg azokat a világpolitikai tényeket, ame¬
lyek hazájuk életfeltételeit a jövőben is meghatároz¬
zák. És ezzel egyidejűleg itt van a szinte egyedülálló
lehetőség, hogy azt a hamis képet, amelyet a világ.
Magyarországról alkotott, megváltoztassák és a Ma¬
gyarországgal kapcsolatban kialakult helytelen íté¬
leteket eloszlassák.
De ezt a két célt csak akkor érhetjük el, ha az
emigráció megérti: az emigraciénak nem lehet fel¬
adata, hogy azokkal a belpolitikai problémákkal fog¬
lalkozzék, amelyeket csak a szuverén nemzet dönthet
el szabadsága helyreállítása után. A világra szétszórt
magyarság küldetése ilymódon szinte kizárólag a vi¬
lagpolitika területére kell, hogy irányuljon. Itt az
egyedülálló alkalom, hogy megvessük az európai in¬
tegráció és ezzel egy békés világrend alapjait. Olyan
feladat ez, amely alól senki se vonhatja ki magát. E
feladat lelkiismeretes teljesítésétől, — mindenkinek a
részvételével — függ nemcsak az egyes országok, ha¬
nem az egész emberiség sorsa.
Az előadás:
Ma esti összejövetelünk Nagy Károlynak, tehát
annak védnöksége alatt történik, akit joggal mond¬
hatunk Nyugat, illetve Hurópa legnagyobb alakjának.
Az elmult 1962-es esztendőt nagy események jellem¬
zik. Ezek közül négyet emelünk ki. Mind a négy olyan,
amely véleményünk szerint nagyban meghatározza a
jövő nemzedékek fejlődését.
SZOVJET-KINAI ELLENTÉT
Az első ilyen esemény a totális rendszerű politi¬
kai blokkon belül mutatkozó válság. Amióta a kínai
kommunisták a történelmi Yalu-völgyben megverték
MacArthur tábornok seregeit, ez a krízis elkerülhe¬
tetlen volt. És amit egykor csak előre láttak, az ma
6
a valóságban is bekövetkezett. Az Albániáért folyó
küzdelem, Titó marsall új feladatköre, a Peking és
Moszkva között folyó szócsaták, a világ kommunista
pártjaiban dúló belső harcok Mao Ce-tung és Hrus¬
csov hívei között, mind arra vallanak, hogy a kommu¬
nizmust megoldhatatlan ellentétek nyugtalanítják.
Ezekhez járulnak a KGST-viták, a szovjet mezőgaz¬
daság katasztrófális csődje és a Hruscsov által no¬
vember 19-én bejelentett kommunista pártreform.
Diplomáciai téren is komoly fordulat történt. Az
1941—1953-ig terjedő kivételesen előnyös nemzetközi
kapcsolatok után Oroszországnak is be kellett látnia:
a diplomácia klasszikus törvényszerűsége, hogy t. i.
egyszerre nehet két fronton harcolni, a Szovjetunióra
is érvényes. A Kreml meggyengülése teljes terjedel¬
mében megnyilatkozott a kubai kapitulációban.