Stranica 2 [2]
(Dr. Habsburg Ottó ezután kifejtette, hogy az
európai ipar és az európai pénz előtt nagy lehetősé¬
gek nyilnak meg a távoli országokban. Európa gaz¬
daságilag versenyképes más gazdasági térségekkel.
Malajába és Vietnámba például Európa olcsóbban
szállít, mint az Egyesült Államok. Lényeges szerepe
van az európai szakértelemnek is. Japánban a kor¬
mány több tagja, képviselők és gazdasági vezetők ki¬
fejtették Dr. Habsburg Ottónak: Japán szeretne
Európával együttműködni a többi ázsiai országban.
Ottó királyi herceg ezután igy folytatta előadását :)
HANYATLIK
AZ OROSZ BEFOLYÁS AFRIKÁBAN
Egy másik probléma, amely bennünket rendkívül
érdekel: az orosz befolyás a színes népek körében.
Feltűnő, hogy az orosz befolyás ma már gyorsan ha¬
nyatlik, különösképpen Afrikában. Itt az utóbbi hó¬
napokban szinte forradalmi változás történt. Az el¬
mult év utolsó hónapjaiban például Guinea volt az,
amely Ghanaval együtt legjobban támogatta az orosz
politikát. A guineai diktátor, Seku Turé prokummu¬
nista multjánál fogva határozottan oroszbarát ié¬
nyező volt. Prágában járt a kommunista egyetemre.
Egy szép napon azonban Seku Turé átpártolt. Ha
nem is lehet azt mondani, hogy csatlakozott a Nyu¬
gathoz, a szovjet blokkból mindenesetre kilépett.
, Független szocialistának" nevezi magát és ma már
nem fogadja el az orosz parancsokat. Söt, ennél is
tovább ment; kidobta országából a szovjet nagykö¬
vetet. Mindennek óriási volt a hatása az nírikajakra,
föleg az afrikai kommunista vezetőkre. Ezek a veze¬
16k az utóbbi hónapokban feltűnően sokat tanács¬
koznak egymással. Tény, hogy az afrikaiak úgy lát¬
ják: a Szovjetunió ma már túljutott hatalma delelő¬
jén, hogy úgy mondjuk, a Szovjetunió lefelé tart. Mi¬
vel pedig az afrikai politikusok eléggé opportunisták,
lassan átváltanak, átpártolnak oda, ahol sikert re¬
mélnek, Ez pedig Európa és nem Oroszország.
MOSZKVA NEVELI
AZ ANTIKOMMUNISTAKAT
Egy másik érdekes jelenség, amit az ember Af¬
rikában tapasztalhat, illetve észlelhet: az oroszok
úgy látszik még sem olyan kiváló diplomaták, mint
ahogyan mi gyakran hisszük. Az orosz diplomácia
Afrikában, hála Isten, sokszor inkább nekünk dolgo¬
zik, mint önmagának. Több helyen is tapasztaltam,
hogy azok a fiatalok, akik Prágába, Budapestre vagy
Moszkvába mentek tanulni, onnan mint antikommu¬
nisták jöttek vissza. (Sajnos, a legagilisabb kommu¬
nistak viszont azok, akik Amerikában tanultak . . .)
A. fontos azonban az, hogy azok, akik a szovjet blokk¬
ból hazatértek, mint antikommunisták érkeztek meg
és ez a tény igen nagy hatással van a, fiatalabb gene¬
rációra az afrikai egyetemeken. Ehhez járul még,
hogy az orosz technikusok, akiket Afrikába küldtek,
szerencsére elég ügyetlenek voltak. Túl sok személyi
előnyt kívántak maguknak. Sok helyen, ez főleg Gui¬
neára áll, nem is akartak a négerekkel egy házban
lakni. Ennek láttán természetsen azonnal felvetődött
a kérdés: hát Oroszországban is szerepet játszik a
faji kérdés? Hiszen eddig azt hidették, hogy ez csak
a nemkommunista európai és egyéb , fehér" orszá¬
6
gokban van így. Aztán az oroszok elkövették azt a
hibát is: megkívánták, hogy a négerek keményen dol¬
gozzanak, túlteljesítsék a normát. Ez persze nem iet¬
szett.
A KINATAK
KISZORÍTJÁK AZ OROSZOKAT
De talán mindennél érdekesebb az egyre jobban
szembetűnő kínai tevékenység. Az erősen baloldali
afrikai országokban, mint például Máliban, a kínaiak
szisztematikusan arra törekszenek, hogy az oroszo¬
kat kiszorítsák és ők lépjenek a helyükbe. Hasonlót
tapasztaltam Délamerikában is. Kubában a rendszer
egyik legfontosabb tényezője az úgynevezett , Agrár¬
reform Intézmény? : még a mult év tavaszán és nyarán
minden külföldi, aki ebben az intézetben dolgozott,
orosz volt. Ma már egyetlen orosz sincs ebben a na¬
vannai intézetben, helyükre beültek a kínaiak. Más¬
szóval: a kínaiak onnan is kitúrták az oroszokat.
És ezzel, mélyen tisztelt hölgyeim és uraim, át is
térek arra a kérdésre, amely napjainkban hatással
van az egész nyugati politikára, ez pedig a kínai¬
szovjet viszony. Tavolkeleti utazásom egyik iegfőbb
célja éppen az volt, hogy ezt a problémát alaposabban
tanulmányozzam. Engedjék meg, hogy végig tekint¬
sem a kérdés historikumát és egy pillanatra megvizs¬
gáljam: hogyan keletkezett az ellentét a két hatalom
között ?
Ne felejtsük, hogy a forradalmat minden kom¬
munista párt felülről lefelé, nem pedig alulról felfelé
csinálja. Mindig egy kisebbségi csoport az, amely fel¬
használ valami más, létező erőt, más létező forra¬
dalmi lenetőséget és amikor ennek segítségével hata¬
lomra jut, akkor megsemmisíti ezt a kisebbségi cso¬
portot és felépíti a saját hatalmát. Oroszországban
annakidején a szociális és politikai nehézségek, vala¬
mint a demokratikus vezetők gyengesége folytán si¬
került az eredeti forradalmat átformálni kommunista
forradalomma. Ne feledjük el azt sem, hogy amikor
a kommunisták hatalomra jutottak, akkor ez ellen
az összes szakszervezetek tiltakoztak, söt sztrájkol-¬
tak is a kommunista hatalomátvétel ellen abban a re¬
ményben, hogy talán még sikerül megbuktatni a kom¬
munista rendszert. Kínában azonban más volt a hely¬
zet. Kínában nem volt olyan hadsereg, amely hata¬
lomra juttathatta volna a kommunistákat. Tulajdon¬
képpen az oroszországihoz hasonló értelemben szocia¬
lis probléma sem volt, mert Kínában nagy volt ugyan
a szegénység, de mindenki szegény volt. Vagyis a sze¬
génységből magából nem keletkezett olyan társadalmi
ellentét, amilyen például ma Délamerikában, az igen
gazdagok és az igen szegények között tapasztalható.
A KÍNAI KOMMUNIZMUS:
NACIONALISTA IMPERIALIZMUS
Kinában politikai probléma nem volt, mert poli¬
tika a régi Kínában akkortájt nem is nagyon létezett.
Az 1930-as háború óta ugyanis Kínában tulajdonkép¬
pen csak káosz volt. Ami viszont Kínában mindig
rendkívül erős volt és ma is az, az a nemzeti érzés.
A kínai ember, kivétel nélkül, mind azt hiszi, hogy
az ő országa a legelső az egész világon. Viszont érez¬
ték, hogy a valóság ellentétben áll az ő felfogásukkal,