Oldal 1 [1]
— Dr. Habsburg Otté előadása —
Az YMCAIYWCA Szövetség Müncheni Csoportja,
a Magyar Harcosok Bajtársi Közössége (MHBK), a
Magyar Orvosok Nemzeti Szövetsége és a Müncheni
Magyar Egylet 1886 kérésére, Ottó királyi herceg
Az utolsó hat hónapban végig utaztam a világot.
Több előadást tartottam az Egyesült Államokban.
Résztvettem a délamerikai államok történeti kong¬
resszusán s ez alkalommal körülnéztem Panamában,
Columbiában és Venezuelában. Februárban a szabad
kínai kormány meghívására ázsiai körútra indultam.
A következő országokat látogattam meg: Tájföld,
Malája, Szingapur, Vietnam, Honkong, Makao, ter¬
mészetesen Szabad Kína és Japán. Nem sokkal ez¬
után a portugál kormány meghívására lent voltam
Angolában és Mozambikban, úgy hogy a világot egé¬
szen déli tájain is megszemléltem.
Utazásaim során politikai és gazdasági kérdések¬
kel foglalkoztam. E két szempontból folytattam meg¬
figyeléseket és tanulmányokat. Beszéltem politiku¬
sokkal és államférfiakkal. Főleg az érdekelt, hogy
ők onnan a távolból miként látják a mi problémáin¬
kat. Azt kutattam, hogyan ítélik meg a távolabbi vi¬
lágrészekben az európai helyzetet s főképpen azt a
nagy problémát, amely a mi legsajátosabb problé¬
mánk: hogyan látják az orosz kérdés összes lehető¬
ségeit és perspektíváit.
Az első, amit tapasztaltam az volt, hogy mi itt
Nyugaton milyen keveset tudunk a távoli országok
közvéleményéről, azoknak a népeknek a gondolkozá¬
sáról. Mert például, ha csak az európai lapokat ol¬
vassuk, igazán azt hihetjük, hogy a távoli országok,
az új nemzetek lobogó gyűlölettel néznek rank. F6¬
leg azoknak az új népeknek tulajdonítunk ilyen fel¬
fogást, amelyek a gyarmati rendszerek alól nemrégi¬
ben szabadultak fel. De ha az ember ott jár közöttük
és megpendíti a kérdést, akkor ezek a független or¬
szágok, — elsősorban az ázsiaiak és kevésbé az afri¬
kaiak —, ha a kolonializmusról beszélnek, többnyire
nem Európára gondolnak, hanem a legnagyobb gyar¬
mati hatalomra: a Szovjetunióra.
Itt Kurépaban csak kevéssé értékelik, hogy a szi¬
nes népek mennyire tisztában vannak Oroszország
gyarmatosító jellegével. Ha a távoli népek kolonializ¬
musról nyilatkoznak, mi mindig azt hisszük, hogy
ezek a kijelentések ellenünk irányulnak; valójában
azonban sokkal inkább az oroszok ellen. A mi felfo¬
gásunkba erősen belerögződött az, hogy a gyarmat
mindig a tenger másik felén van és nehezen értjük
meg, hogy a legrosszabb gyarmat mindig az, amely
határos a bitorló országgal. Az ázsiaiak ezt jobban
tudják és értik, mint mi. Ök azt látják, hogy Szibé¬
riában sárga a világ, Ázsiai nemzetek élnek ott és
ök jobban tudják, mint mi, hogy mi történik azon a
tájon. A malájok, vagy Sziám népe például jobban
tudják, mi történik ezekkel a nemzetekkel, mint :ni
itt Hurépaban.
május 30-án Münchenben előadást tartott. Beszámolt
féléves világkörüli útjának politikai és gazdasági ta¬
pasztalatairól. Az előadást, amelyet többszáz honfi¬
társunk hallgatott meg, az alábbiakban közöljük.
Utam során természetesen különösen érdekelt,
hogy hogyan látják Európát onnan. Európa iránt,
megállapítottam, igen erős a rokonszenv. Az ázsiaiak
szinte világosabban érzékelik, mint mi, hogy mi már
valójában Egyesült Európa vagyunk. Ázsiában úgy
látják: azok a problémák, amelyek az európai egye¬
sülés körül még fennállanak, tulajdonképpen csak kis
problémák, úgy látják: az egyesülés úton van, már¬
már létrejött, hogy Európa ma igazi világhatalom.
Azsidban, de Délamerikában is többször hallottam ezt
a megállapítást: , Az orosz többé már nem az a ha¬
talom, aminek látszik, Északamerika pedig már nem
az a világhatalom, amely valaha volt. Európa ellen¬
ben újra nagyhatalom lett, hatalom, amilyen 1945
után nem volt és amilyen tulajdonképp még 1950 tá¬
ján sem."
Mindezek a nemzetek azt várják tőlünk, hogy,
legalábbis bizonyos mértékig, átvegyük a politikai
vezetést.
EURÓPA HATALMASABB
A SZOVJETUNIGNAL
Érdekes, hogy a távoli országokban működő euré¬
pai képviseletek többnyire még ma is olyannak lát¬
ják Európát, mint 1945-ben volt: háborút vesztett és
nagyhatalmaktól függő kis nemzetek konglomerátu¬
mának. Az ázsiai nemzetek azonban nem így látják
a helyzetet. Ok úgy vélik: Hurópa ma már nagyobb
hatalom, mint a Szovjetunió. Legnagyobb eredmény¬
nek a Közös Piac megteremtését tartják. Tokióban
megállapítottam például, hogy a japánok ott sokkal
többet írnak az európai integrációról, mint a mi lap¬
jaink itt Európában. A legnagyobb japán lap, az
, Asahi Simbum”, amelyből naponta 4 millió példány
fogy el, főtudósítót tart Brüsszelben. Ennek nincs
más feladata, mint naponta jelenteni az európai in¬
tegráció minden eseményét és problémáját. A főszer¬
kesztővel beszélgetvén elmondottam, hogy nálunk az
európai lapok szerkesztői többször hangoztatták : azért
nem foglalkoznak túl sokat az európai integrációval,
mert az olvasókat csak kevéssé érdekli. A japán fő¬
szerkesztő erre közölte velem: mi pedig éppen azért
tartunk Brüsszelben különtudósítót, mert a mi olva¬
sóinkat meg nagyon érdekli az európai integráció, kü¬
lönösen az Európai Közös Piac.
Ugyanezt tapasztaltam Szingapurban, Bogota¬
ban, Kolumbiában is. Ha távolról nézi, az ember lát¬
hatja, hogy Európa kezd a világ egyik első gazdasági
nagyhatalma lenni.