Stranica 399 [399]
Gyürü.
Egyéb ékszerek,
csörgők, amu¬
lettek, szíjdiszít¬
mények. Gyöngy.
Selyem. Bibor.
Bársony.
ve A KÖZÉPKORI MAGYAR VISELET.
gomb vagy boglár olyan alkalmazására, a minő a későbbi Hele se Meee hogy
t i. elől vagy oldalt a tollbokréta tartójául szolgált volna, Arpadkori adatun ee.
A dettai leletbél ismert félgömb alaku filigranos nagyobb gomb vagy a eee) che
apró félgömbjei (24. t. 3., 4., 6.) ilyen stiveggombok lehettek, amaz a stiveg tetejéről,
emezek a süveg karimájáról.59 ; 5
A gyürü egészben véve olyan volt, minő a honfoglaláskori leletekben Ste elő¬
fordulni. Voltak egyszerü bronz vagy ezüst karikagyürük, keskeny temezlből vagy vas¬
tagabb sodronyból, a horgosi, aradmegyei földvári, bihar-udvari, félegyházi sz, [elletelk
ben megtaláljuk a sodronyszálakból font, az alpári leletben a rovátkos gyürüt; egy¬
szerű sodronygyürük tartoznak a tokaji lelethez is, csakhogy ezek aranyból vannak. Gya¬
koriak a lapos korongos fejjel ellátott gyürük is, ezek már többnyire nemesebb érczből,
ezüstből vagy aranyból készültek s a gyürüfej vésett diszítéssel, virággal, liliommal,
griffel, czimerféle jelvénynyel sat. van ellátva, mint a balotai, hajdu-szoboszlói, szabad¬
battyáni sat. gyürük (v. ö. 24. t. 10., 17.); a besenszögi aranygyürübe (24. t. 30.) Janus
ispánnak nem csak neve, hanem mellképe is be van vésve. Ezek nyilván pecsélgyürük
voltak. Igen díszesek a III. Béla és neje sirjában talált arany gyürük, mindegyikbe
keleti gránát van foglalva s Béláéba kufikus irás (Abdallah ben Mohamed folirattal),
nejéébe lantoló szirén van vésve; a gömbalakra csiszolt gránát félgömbalaku rekeszbe
van erősítve. Az ékköves gyürük nem voltak ritkák az Árpádok korában, egy «balax»
kővel (rubinnal vagy keleti gránáttal) ékített gyürüt Bors ispán neje is említ 1231-ki
végrendeletében.(5)
Az ékszerfélékhez tartoztak a mar említetteken kivül a csdrgdk, minők e korból a
gerendasi és szabad-battyani leletekben fordulnak elő; az amulettek, mint a balotai
ezüstbe foglalt s félgömb alakra csiszolt kristály (24. t. 11.); itt említjük meg azokat
a honfoglalás korából jól ismert kerek gombokat (v. 6. 10. t. 9., 21., 25., 27.), melyeket
szíjra erősítettek s mint a győri lelet tanusítja, hol az újszállási Árpádkori temető egyik
sirjában hetet találtak a IV. István-féle rézéremmel együtt, még a xu. század második
felében is divatban voltak. Gyöngyök is nagy számmal fordulnak elő az Árpádkori
temetőkben, anyaguk rendesen szines (sárga, zöld, szürkéskék, zöldeskék, fekete barna)
üvegpaszta, vannak azonban borostyán, gránát és ametisztgyöngyök is.(50)
A ruha anyaga az előkelőknél selyem, bibor és bársony volt,
bőrökkel, nyuszttal, nyesttel, hermelinnel sat. szegélyeztek és béleltek. Az egész Árpád¬
korszak alatt a byzanczi s aztán a keleti áruk foglalták el az első helyet s ezek közé
igrmuozáizik a ae mor sésákáményeik is, a minő például Szent László zágrábi palástja
ció tee lakás esen a ME TE
eredetüek; a koronázási palá. t | i 1. Me 6 ÉmRŐ Boils 6 Iogzzzmezi
Cie : Palast pannonhalmi másolata fátyolszerü byssus vagyis bibor.
melyet drága vad¬