Oldal 394 [394]
236
Tár. 1894. 546.— Telekes bocskort I. Apor id. m. 353. Bethlen
Mikl. Önéletirása. (Szalay L. M. Tört. Eml. II. 328.)
227. (165—166. lap.) Zschile és Forrer: Der Sporn. 15. S
köv. Radvánszky id. m. I. 99—100. Bethlen G. 1627. árszabása
említi a «deli sarkantyút, ónost hosszat, «felk6té sarkantyút, »
«apré sarkantyút felszegez6t, ónost, taréjost, jót, igen szépet, »
«aléb való fekete sarkantyút taréjost felszegezét.» Tört. Tár.
XVIII. 1871. 229. — «Az teörkes keöwes sarkanttjwt.» Geszty
Ferencz végr. 1595. Radvánszky id. m. III. 146. — «Egy
mereó ezeóst aranyazath sarkanttywt az veréb orrwth.s Bocskay
István végr. 1593. U. o. III. 171. Süvegről 1. Radvánszky id.
m. I. 141—146. Boncz O. Turul. 1886. IV. k. IN Gen” 122s 2S
Arch. Ért. XIX. 1899. 101. s köv. I. — Berényi Gy. ing. 1656.
Radyanszky id. m. II. 320. — «Vagyon egy rósa szin veres
bársony nusztos lengyel süveg. Vagyon egy más fekete magyar
süveg fekete selyemből csinált. Vagyon más czelebi ezüst szin
selyem posztoból csinált süveg fekete terczem allyával béllet
nusztos.» Bónis Ferencz ing. 1665. Tört. Tár. 1886. 160. —
Apor P. Metamorphosis. 346, 348. 1. medályról, daru s egyéb
tollról, 344, 346, 347. — A jancsár süveget 1. Thököly I. iratai¬
ban Monum. Hung. Hist. Script. XXIV. k. 239. 1. Bónis F.
ingóságai Füzérvárában 1665. «Hérom szál fejér igen szép
kelecsén toll s hozzá hármas gyöngyös tolltok.» «Strucztollak
elében való pántlika rósa, azon egy arany koglár, gyöngyös, »
«Uri ráró tollaknak való scofium aranyból ezüstből csinált
tolltok,» «Sastollnak való scofiumos veres karmazsin tolltok. »
Tort. Tár. 1886. 160—161.— Maghy Pál ing. 1529. Radvánszky
id. m. II. 4.
228. (166— 168. lap.) A XVI-XVII. sz. magyar sisakot |.
XIX—XX. t. — Boeheim Waffenkunde. 49—53, I
Teuber és Ottenfeld: Die Osterr. Armee. 6, 28, 221,
A magyarból a «sisak» nevet (Schlagli szdjegyz. 1400. kör
cassis = sisak. 560.) atvette a német (Zischagge), továbbá a
lengyel (szyszak), kis orosz, cseh, szlovén, horvat—szerb (Sisak)
és az orosz (SiSakt); a specialis cseh-lengyel elnevezés xpfilbice ,
«przylbica, » az általános szláv név pedig: 6 szláv: Slemu, orosz:
Slemu, Solomu, kis orosz: Sofom (V. 6. zmud: Salmas, porosz:
salmis, gót: hilms); átment a német «helm» szó is, ú. m. cseh:
helm, lengyel: hetm, 6 bolgár: hilem. Az ozmanli törökök a
perzsa «kulah» nevet vették át, a kun nyelvben: ceruelera =
toulga. (Cod. Cuman. 118. I.) — Kuraczél dolmány. 1656.
Radvanszky id. m. II. 321. Bethlen Miklós egy kassai pAnczél
készítötől halhéjas karaczélt, sisakot és karvasat vesz 135 magyar
frtért. (Emlékiratai. Kiadta Szalay L. I. k. 321. I.)
A xvi—xvil. század magyar kardról Arch. Ért. XVIII. 1896.
220—245. I. — A magyar kardok különböző tipusát I. Szendrei
János Hadtört. Eml. és pedig a szívalakú lemezes fejü markolatra
Zrinyi Mikl. kardját 244. 1. 818. sz. (56. táblánkon 6. sz.),
Bebek Györgyét 247. I. 824. sz. (56. táblánkon 13. sz.), 340. 1.
DOH Tee 2OADEE SZE ly 2047 6S 2040. Sze al Lear
(Zrinyi Mikléséhoz hasonló a xvi. század első feléb6l,), 569. I.
Begs SZ Oe On AC 77 | 3261, 754. 152205 Sz), 090 1.
35306. (61. táblánk, 3. 8z.), 755-1 5231- (V. 6. 577: Ik 3261. Sz.)
A perzsa tipusu markolatfejre a 61. táblánkon 3. sz. a. említett
fringián s 21. sz. alatti Bethlen-kardon kivül 1. u. 0. Assi, Ih
I. 6273. sz. a. II. Rákóczy György kardját.
3051. Sz. €S 701. ee
sz. a. közölt
A madérfej alakban végződő markolatra a its te 2
52 94
sz. félkengyeles markolatra 1. u. o. 446. 1.
2987. sz. A pallos formák: az 56. t. 21. SZ. a. közölt a
századbeli perzsa jellegü s az ehhez hasonló Sermage-féle
palloson kivül (Szendrei id. m. 485. 1. 3045. SZ. Hasonló még
376. |. 2777- sz.) 1. még Thury György pallosát Szendrei id. m.
260 1. 842. sz., Iszkender pozsegai basdét (1580. köv. hibásan
a hires Szkander bégnek, a száz évvel korábban élt Castriota
Györgynek tulajdonítva U. 0. 264. 18x35) Sz Vero. EIT
Műkincs. II. 23.), továbbá magyaros markolattal Szendrei id. m.
365. 1. 530. sz., 376. 1. 2768, félkengyeles markolattal, U. o.
350. |. 3376. sz., karabelamarkolattal U. o. 350. 1. 3389. sz.
V. ö. még 376. 1. 2027. sz. A hegyes tőr formákat l. Szendrei
id. m. 145.1. 430.sz., 370. 1. 27725 Szi TÉSASZÓSÉSTTSÍ ESZE
A fringiáról Arch. Ért. XIV. 1894. 189. és Pallas Lexik. VII.
639. V. ö. Radvánszky B. Magy. csal. él. I. 177, 178. III. 179.
A legkorábban datálható fringiák: Nicolao da Ponte velenczei
doge (1578—85) szablyája a drezdai tört. múzeumban FRANGIA
folirattal. (Ehrenthal: Führer durch d. k. Hist. Mus. 3. kiadás
Drezda. 1899. 146. I. 23. sz.) és Báthori István lengyel király
(1574— 86.) kardjai, ú. m. egy szablyája a berlini Zeughausban
(Szendrei: id. m. 527. 1. 3120. egy másik Vigyázó S.
birtokában «Stephanus D(ei) G(ratia) Rex Pol(onicee) Repub¬
(licee)» s e fölött FRANGIA folirattal ( Ötvösmű kiáll. lajstr. TV.
96. 1. 37. sz.\, s végül egy pallosa a stokholmi múzeumban,
fölirata: «Stephanus D(ei) G(ratia) Rex Pol(onize) D(ux) Prus¬
(size) és. FRANGIA. (Szendrei id. m. 768. |. 6504. sz.) Egyéb
fringia változatok: Otvdsmii kiáll. lajstr. IV. 88. 1. 4, 5. sz.,
100. |. 48. sz., 103. I. 59. sz. Szendreinél 3054., 5229. És 6702.
sz. a. — Genuai bélyeggel ellátott kardokat 1. Olvésmii kiáll.
lajstr. IV. 90. 1. 33, 98. I. 43. sz. és Szendrei id. m. 3130.,
3530. sz. a.; velenczeivel Ötv. kiáll. lajsir. 1V. 90. 1. 16. sz. —
Gr. Eszterházy János ingóságai (1700—1704.) közt volt:
«Domeczki kardvas. Pallosforma hegyes tőr. Egy élő hegyes
tőr. Nem igen hosszú hegyes tőr, négy élő, koczperdforma
Si),
maroklatu. Német-ujheli vas szabla, az maroklatja ezüst aranyo¬
zott dróttal Tört. Tár. 1886. 184—185.
«Demeczki szablya tisztitástól, fringiától, pallostól, hegyes tértél
huszonöt pénzt. Csetneki szablya tisztitástól tizenkét pénzt. »
U. 0. 1871. 228. (1627-ki árszabás.) A csetneki vasról I. még az
1706-ki arszabast. U. o. 1871. 261.
229. (168— 173. lap.) «Wolt Magy Pal tassolyaba zaaz aran
forynt es nagy ezwst pezek regyek.» 1529. Radvanszky B.
Magy. Csalddél. II. 4. — «Egy ezüstös aranyos kard, négy
boglár vagyon az farkvasdval öszve, az szijan is négy inode
szablya tarsolyos.» 1607. U. o. II. 119. — Az 1704. decz. 26.
nagyszombati csatában elesett felső-szúdi Dúló Adám kurucz
kicsinálva. »