Page 391 [391]
Beszt. berla geng ; parma = Schl. feir geng, fejer geng;
safirus Schl. saphel, B. saphol; rubinus = Schl. veres
saphel. — «Harmad Nasfa egh Saffyl egh Jaczynkth.» 1516.
Orsz. Ley. D. 26. 367. (Szamota: A schlágli szójegyz. Ad.
1204.) Harczias Fridrik kardját, 1. Arch. Ért. XIV. 1894.
315. A majczról I. Deák Farkas czikkét Századok 1880. 775.
Eschenloer P. I. Szamota: Régi ul. Magyarorsz. 100. |. A rojtos
férfiruha használata az udvaron és a főurakon kivül az 1522-ki
budai árszabás szerint tiltva volt. «Fimbrias lumicis et aliis
vestibus virilibus nemo sartorum apponere audeat, exceptis
curialibus regie Maiestatis et dominorum, verum tamen ad
unam vestem de veluto vel attlasio aut damasco preter quatuor
decem brachia nemo sartorum sub pena amissionis magisterii
et omnium rerum suarum in unam vestem sartire audeat.»
(Tort. Tár. 1889. 379.) A Zsigmondkori szévetnemiieket I.
Szamota J. A schlagli szójegyz., Findly H. A beszterczei szószedet. ,
"Tagányi K. Századok. 1893. 323. I. Egyéb adatok a xIv—x
századból: «decem pecias panni Ypri vocati.» 1311. (Anj. OKkl.
Vv.
I. 243.); «pecia panni de Ippri,» «panni Dorni,» «panni de
Hay.» 1312. (U. o. I. 263264.) ; «panni de longi Genti»
1344. (U. 0. IV. 418.); «Subam meam chemelet», «opulam
meam novam de barhano factam» 1472. (Tel. OKl. II. 114.)
csemelet a. m. kamelin I. Szöveg 188. 1., barhanus = Schl. veles,
Beszt. velez (velenczei) ; «Pannus griseus, » « Vestis sartita utpote
griseis et aliis de pannis vilioribus facta.» 1478. Teleki J.
Hunyadiak kora. XII. 68. — Ernuszt Zsigmond kir. kincstartó
1494/95. számadásában említi a veronai szövetet (2 pecie integri
Pernisy), a nürnbergi posztót (de panno Neremberger), a boroszlói
és olasz posztót. (Engel J. K. Geschichte d. Ung. Reichs u. seine
Nebenlánder. Halle. 1797. 181.) Buda város 1522-iki árszabásá¬
ban (Torl. Tár. 1889. 372—384. I.) a következő szövetnemüek
fordulnak elő u. m. posztók : scarlath, zazas scarlath, granat,
kethneguenes granat, olasz posztó (pannus Italicus), pannus
burkws, p. longis (failandis és kézlondis), p. purpian, p.
stameth, p. perkamer (purgamal), huzw leremberger (hosszú
nürnbergi), p. brahlay (boroszlói), gylliceres (kyzmitzer,
kizniczer posztó 1. Tört. Tar. 1894. 148, 549.), wyzyn (újszín?),
molhy, morway ; vaszonnemtiek : közönséges, galler és trwpay
gyolcs (sindon), zöld és kythel vászon (tela) s «tela pubia»
(rubra?) ; selyem és bársony: welez coloratus zynes dictus,
welez wlmer yocatus és welez Mediolaniensis, hernach, erws,
bybor sive bissus, thaffotha th. czeffthy dicta,
th. Veneciana, attlasias, a. karmazsin, a. simplex Venecianus,
a. Gewnensis (genuai) et Florentinus, tabin carmasin, simplex
thabyth, kamoka simplex, damask seu kamoka carmasin (vörös
damaszkusi kamuka), genuai és florenczi damask, közönséges
és dupla velenczei, velenczei karmasin és florenczi «velutus»
(holosericum, meré selyem) és spryngselem. — A nadrágot
rendesen purgamal posztóból vagy sztametből készítették,
a cjoppáv-t (korszovágy) welezből vagy «erews»-bol. A dolmán
egyszerü vagy bélelt volt (dolman simplex vel subducta),
a bélés lehetett posztó vagy vászon, ugyanilyen volt a «subycha»
rasciana ;
Nemes-Nagy: Magyar viselet.
233
(subicza) is ; a selyem pánczéling (tunica sericea) tafotával vagy
merő selyemmel (velutus) volt béleive. A hachokára négy vagy
hat kapcsot (cum guatuor vel sex kaucis) alkalmaztak. (UU. 0. 379. |.)
Szamota J. Régi utazások Magyarorsz. 100 s köv. II. Eschenloer,
Candalei A. utazása 131 s köv. II. — eltem hattam Egh Barson
subamoth nesth az allya.» Tomori P. 1520. végrend. Rad¬
vanszky B. Régi magy. családélet. II. 3. — Schl. szój. adalutum,
coreum = garduan (1225—1226. sz.). «Item de centum cutibus
seu Alantiis vulgo Bakbeur et Gardovan agnellinis vel caprinis».
«Item de Mastrucis pellium ferinarum», «Item de pelliciis seu
Mastrucis agnellinis», «Item de Mastruciis mardurinis et
variolinis»y, «Item de pellibus wlpinis et mardurinis.» 1478.
Gr. Teleky J. Hunyadiak kora. XII. 69.
213. (150. lap.) Amani, Jodoci: Gyneceum Sive Theatrum
Mulicrum. Frankfurti a M. 1586. — b. Apor Péter: Mela¬
morphosis Transylvaniac.(Mon. Hung. Hist. Scriptores. XI. k.)—
Bertelius Péter: Diversarum nationum habitus. Passau 1589. —
Bikkesy József : A Magyar és Horvátországi Legnevezetesebb Nem¬
zeti Öltözetek Hazai Gyiijleménye. Kiadta Timlich Károly. Bécs
1816.(A német czimlap sz. 1820.)— Boncz Ödön: A Haller erófok
nemzelségkönyve. (Turul. IV. 1886. 105—123. I.) és Hunyadi
János kormányzó állilólagos siremléke Gyulafehérvárott. (Arch. Ért.
XIX. 1899. 97—110.) — Bonfin Antal művének két német for¬
dítása, u. m. Des Allermechtigsten Künigreichs inn Vngern warhaff¬
lige Chronick Basel. 1545. és Vngerische chronica. Frankfurt a. M.
1581. — Braun György: Urbium Praecipuarum Mundi Theatrum.
(Hufnagel után, Köln. Lib. I. 1573. Lib. V. 1595. és Lib. VI.
1617.—Brown Edward: A brief account of son travels in Hungaria,
Servia, Bulgaria. et c. London. 1673. 22. 1. Csergheé Géza és
Csoma József: Alle Denkmáler aus Ungarn. Budapest. 1890.
Dillich Vilmos: Ungarische Chronica. Cassel. 1600. Floridor :
Régi divatok. (Egyetértés. 1900. jan. 30. tárca.) Fabricius K.:
Vázlatok az erdélyi szászok ipari tevékenységéről 1595—I605.
(Arch. Ért. 1879. 13. k. 60— 69.) gr. Gvadányi József : A peles¬
1790. Kardos Albert jegyzetes kiad. Magyar könyvt. Budapest.
Lásd : V. rész. 79. sz. t..210— 229. VII— VIII rész, XX. 1.
455—0602. versszak. Gracza György : Az 1848—-49-ki magyar
szabadságharcz térlénele. Budapest. III. k. 18—25. 1. Hacguets
Neueste physikalisch-politische Reisen in den Jahren 1788. und 1780.
durch die Dacischen und Sarmatischen oder Nérdlichen Karpathen.
I—IV. Nürnberg. 1790. Haug, Hans: Der Hungern Chronica.
Bécs. 1534. Honmiivész. 18331841. évf. Hottenroth Friedrich:
Trachten der Volker alter und neuer Zeit. Stuttgart. 1891. II. 100,
115, 120. tabla. Jaschke Ferencz : National-Kleidertrachten und
Ansichten von Ungarn, Croatien, Slavonien, dem Banat, Siebenbiir¬
gen und der Bukowina. Bécs. 1821.— (Kardos Árpád:) Cserghed
Ervin fegyvergylijteményének részletes leirása. Budapest. 1899.
Kemechey Jenő: A vitézkötés. (Budapesti Hirlap. 1899. évf.
szept. 26. 267. sz.) Kővári László: A magyar családi s közéleti
viseletek és szokások a nemzeti fejedelmek korából. Pest. 1860. és
Magyar viseletek a nemzeti fejedelmek korából. (Nagy M. Magyar¬
30