Page 387 [387]
dr. Jósa András szabolcsmegyei főorvos úr volt szíves velem
közölni. — Pulszky F. Magyarorsz. Arch. TI. 194. s köv. ll.
Central Comm. 1867. XII. 101. — Hampel J. a halasi leletről
Arch. Közl. XIII. k. 2. füz. 46—50. I. és Ölvösművek Nagy
Lajos korából. (Arch. Ért. VIII. 1888. 193—208.) Kárász L.
Az aacheni magyar kápolna ölvösművei (U. o XII. 1892.
193—204.), Ipolyi A. Magyar ereklyék. (Arch. Közl. III.
116—122.) — Czobor B. Magyarorsz. tort. eml. az ezredév. orsz.
kiáll. 153. s köv. II. — «Tunica ampla de panno moryt cum
foliis argenteis vulgo scaba dicta ordinatum»; «Tunica similiter
ampla de scarleto similiter cum foliis argenteis. » Anj. OKI. V. 205.
185. (122. lap.) Boncz Ödön : A Haller grófok nemzetség¬
könyve. (Turul. IV. 1886. 105.) és Hunyadi János állítólagos
siremléke Gyulafehérvárott. (Arch. Ér. XDC Blo, 97) —
Czobor Béla : Magyarország lörténeti emlékei az ezredéves országos
kiállításon. Gerlach és Schenk kiad. Budapest. — Csoma
József és Csergheő Géza: Alte Grabdenkmáler aus Ungarn.
Budapest. 1890. — Finály Henrik: A beszterczei szószedet.
Latin-magyar nyelvemlék a xv. századból. (Akad. Ért. a nyelvt.
kör. f. XVI. 1.) Budapest. 1892. — Hartmann Ernő: Ein
héfisches Karlenspiel des xv. Jahrhunderts. (Jahrbuch d. Kunsth.
Samml. 1883. I. k. 101(—115. |. V. 6. Magyar műkincsek.
II. k. 1—3. sz. t.) — Hefnmer-Alteneck: Trachlen, Kunstverke
und Gerdthschaflen. Frankfurt a. M. 1883—84. IV—V. köt. —
Henszlmann Imre: Lécsének régiségei. Budapest. 1878. 67—70. |.
11—V. tábla. — Heyden Ágost: Die Tracht der Kulturvélker
Europas. Lipcse. 1889. 114—144. — Hottenroth Fridrik :
Trachien der Vélker alter und neuer Zeit. II. k. Stuttgart. 1891.
85, 151, 163. ll. és 96, 99. tabla. — Huszka József: Sxent
László legendája székelyföldi falfestményeken. (Arch. Ért. V. 1885.
211—220,), Magyar szentek a székelyföldön a xv. és xvi. század¬
ban. (U. o. VII. 1886. 123—134,), Székely fesidiskola a xv. szá¬
zadban. (U. o. VIII. 1887. 331—332. 1.) A mezőtelegdi ev. ref.
templom falképei. (U. o. XII. 1892. 385—389.) és A sepsi—
besenyői ev. ref. templom. (A Székely N. Múzeum Ért. 2. rész.
S.-Sz.-György. 1891. 276—290.) — K—r B—a: Magyar dísz¬
öltönyök a fraknói kincstárban. (Arch. Ért. XII. 1892. 240—243.
XIII. 1893. 331—334.) — A Magyar Nemzet Története. Millen.
kiad. Szerk. Szilágyi Sándor. III. és IV. köt. — Magyarország és
Erdély képekben. Szerk. Kubinyi F. és Vahót Imre. Pest. 1853.
II. k. 49—56. (A sárkányrend lovagjai.) — Masner Károly:
Die Costüm-Ausstellung in k. k. oest. Museum. Bécs. 1894.
Taf. 2. — Matejko Jan: Objasnicnia dziesieciu tablic Ubiorów w
Polsce. Krakkó. 1879. — Matlekovics Sándor : Magyarország
közgazdasági és közművelődési állapota ezeréves fennállásakor.
Budapest. 1897—98. IV. k. 354 s köv. V. k. 453, 591. —
A Cyclopaedia of Costume. 1—II. k. London. — Radisics Jenő :
Magyar Műkincsek. II. k. Budapest. 1895, 98. — Rómer Flóris :
Magyar viseletképek a bécsi cs. k. könyvtárban. (Arch. Közl. VIII.
199.) és Régi falképek Magyarországban. Budapest. 1874. —
Schultz Alwin: Deutsches Leben im xiv. und xv. Jahrhundert.
300 s köv. II. — Szalay-Baréti: A magyar nemzet története. Buda¬
pest. II. kot. — Szamota Istvan: A schlégli magyar szdjegyzék.
Budapest. 1894. — Szendrei János : Magyar viseletképek cximeres
leveleinkben. Budapest. 1892. 5—17. |. (Arch. im, SUL he §
XII. k. 2. fiiz.), Hadtorténelmi emlékek az ezredéves orsz. kiálli¬
táson. Budapest. 1896. 75 s köv. II. és Magyar hadi élet.
(Radisics J. Magy. műkincs. II. 8;—106.) — Szerelmey
Miklós : Magyar hajdan és jelen. Pest. 1847. 46. 1. (Margit¬
szigeti jagellókori freskó.) — Tagányi Károly : A beszterczei szó¬
szedet kulturtört. jelentősége. (Századok. 1893. 305—327.) —
Triumph des Kaisers Maximilian I. Bécs. 1883/84. 39. tábla.
(A fölvilágosító szöveget Schestag Ferencztől I. Jahrbuch d.
Kunsthist. Samml. I. k. 154—181. 1. V. 6. 161, 175, 177. II.—
Varju Elemér: A gyulafehérvári székesegyház sírköveiről. (Arch.
Br XIX 1899. 28.) — Weiss Hermann: Kostümkunde.
Neuzeit, I. k. Stuttgart. 1872. — Der Weiszkunig. (I. Miksa
császár önéletrajza.) Kiadta Schultz Alwin. (Jahrbuch d. Kunst¬
hist. Sammlungen d. allerhöchst. Kaiserhauses. VI. k. Bécs.
1883.) — Viollet le Duc: Dictionnaire raisonné du mobilier
francais. Paris. 1872—75. III—VI. köt. — Vizkelety Béla:
Vázlatok a magyar viselet törlénetéből. (Vasárnapi Ujság. 1801.
29. Sz. 337)¬
186. (122—123. lap.) A Weisskunignál (Jahrbuch sat. VI. k.
XVII.1.) megjegyzi a kiadó, hogy Miksa császár különös pontos¬
ságot követelt az illusztrálóktól. — Fraknói V. A Hunyadiak és
Jagellók kora. Millen. magy. tört. IV. 625. — Bunyitay V.
A gyulafehérvári székesegyház későbbi részei. Budapest. 1893. —
Tora, WN, WEE, B, 1m, — Alia. 1d, XOX, 1899. 28, 97.
187. (124. lap.) A Radvanszky B. Magyar csalddelet és haz¬
tarids. I. 132. V. 6. 4o., 58. és 86. jegyzet.
188. (124—126. lap.) Holtenroth id. m. II. 212. I. 99. tabla,
26—30. sz. a. A subardl (schaube) U. o. 90. és 104. I., Heyden
jók sai, Weiss id. Zo AS szepéshelyi
oltárképet 1. Szalay-Baróti id. m. II. 490. V. ö. Mill. magy.
fan, IW, ©ag. 5 low ll A Zsigmondkori suba alakját
1. a Huss J. máglyára hurczoltatasét ábrázoló s a prágai
egyetem birtokában levő egykorú tollrajzon (Szalay-Baréti
164 mm lei) a Constanza Lochner István által
festett kölni oltárképen (U. o. és Mill. iin.
585.), Reichenthal Ulrik krénikajanak kéziratéban a constanci
zsinat képén (Millen. magy. tört. III. 521.), továbbá a trójai
harczosokat ábrázoló XV. száz. franczia miniatureökön (La Revue
de Part. 1899. V. köt. 24. füz. 205. s köv. II. V. 6. 34. táblán¬
HO 1295 m. 228
szül.
1G Go m. tört.
kon 4. sz.) — A «suba» névre I. vásárhelyi Erdélyi János 1472.
végrendeletét: «Subam meam chemeleth.» Teleki Okl. II. 114.
189. (126—127. lap.) Lochner J. képét I.
id. m. II. 155., a sienai mozaikot u. o. 143.
Szalay- Baróti
190. (127—128. lap.) A magyar aranyak Sz. László-képére
nézve I. még XIV. tábla, 2. sz. a. magyarázatot. — Nemes M. úr
lánczokról csüngő csörgőknek tartja azt, a mit én ővnek gondo¬