OCR Output

228

freskókon (Homoród sz. Márton, Gelencze, Füle, Bibarcz¬
falva, Ders, Killyén Sz. László rendesen tőrt visel jobb oldalán.
L. Arch. Ért. V. 1885. 214, 216, 219. VI. 1886. 128. Székely N.
Mux. Ért. IN. r. 288. I. Millen. magy. tört. II. k. 80. 1. (48.
és 49. füz.), 125. 1. Az Osztrák-magyar monarch. irásban és
képben. 11. füz. Magyarorsz. I. 66. V. 6. XII. szines t. 10. és
31. fekete t. 1. sz. — Neve a szójegyzékek sz. gladius, mucro,
ensis = twr (Schl. 585, 586), theur (Beszt. 116, 117.) ;
spata == zeles twr (Schl. 589.), zes twr (B. 119.) ; bipennis =
keth ele twr (Schl. 590), keth eleu (Beszt. 120.), az utóbbit
Tagányi K. [Századok 1893. 314.) hadi szekerczére magyarázta,
de hogy a középkorban kétélű tőrt értettek alatta, világosan
bizonyítja a Schlagli szójegyzék, a Képes Krónika Záh F. merény¬
leténél «bicellusnak nevezi, a képen (közölte Millen. magy. tort.
III. 78.) szintén tőrt látunk ; fixolaris a. m. heges twr (Schl.
591), heges theur (B. 121.) ; pugio = pancel bely vas (Schl.
594.) ; a Schlagli szój. (592. sz.) még említi a «siccay magyar
elnevezéseként a «chapo»-t, a mi késforma egyélű tőr lehetett.

177. (118—119. lap.) A középkori lándsanevek: hasta,
lancea, teres = chucha (Schl. 597—600), zutha, zulcha (Beszt.
125128), V. 6. Századok. 1893, 315.; cuspis = gerel, tricus¬
pis = harum elw gerel (Schl. 610, 611.); lupatum = kereuez
(Schl. 633), kereuel (Beszt. 129), a középkori német «scharp¬
ysern» (scharfeisen), 1. Boeheim Wajfenk. 547, 548. |.; nova¬
culum, novacula farakas caza (Schl. 596), farkass kusa

" (Beszt. 124.), V. 6. Századok. 1893. 315.), inkább spetum,
mint runka, a spetum az olasz katonáknál mar a XIV. században
megvolt, |. Boeheim: Waffenkunde. 342, 353. |.

178. (119 lap.) A számszerijjról I. Szendrei J. Hadtort. Eml.
76. |. — Századok. 1893. 316—317. |.
sére nézve V. 6. Boeheim: Waffenkunde. 401. s köv. II., amiből
kitünik, hogy a nyugat római birodalomban már a IV. században
ismerték, a kelet rómaiaknál azonban még Anna Komnena

Eredetére s elterjedé¬

(1083—1148.) korában is ismeretlen volt. A számszerijjhoz
(zomoserig. Beszt. sz. 144.) használt nyilvessző, a subtelum
a. m. fekes nyl. (B. 137.)

179. (119. lap.) Schlagli szój. claua = mochk (595. sz.),
Beszterczei szój. math (123. sz.) A tájszótár sz. macsuka a. m.
valaminek bunkója. V. ö. Századok. 1893. 314—315.
A «buzogany» név a Nyelvtört. Szótár sz. legelőbb egy 1424-ki
oklevélben fordul elő: «bozgan» nevü vasbót. Eredetére I. Arch.
Ért. X. 1890. 403. s köv. II. Hogy tatárfegyver, Marco Polo
mondja. (Brózik K. Középkori ázsiai utazók. 92. 1. XII. fej.)
Egy anjoukori tollas buzogányt sarkantyúkkal s különböző házi¬
eszközökkel együtt 1898 elején Szabolcsmegyében Kutya¬
Bagoson egy elpusztult templom alapjai körül találtak (V. ö.

184.. jegyzet), e buzogány eredetileg hat tollú volt, az egyes
tollak háromszögü lemezből állnak.

180. (119—120. lap.) Boeheim W. Waffenkunde. 226 s
köv. II. — Zschille R. és Pforrer R. Der Sporn. Berlin, 1891.
12—14. |.

181. (120. lap.) Boeheim id. m. 123 s köv. II. — A magyar

nyereg alakja eléggé kivehető a Képes Kr. több képén, minők :
a magyarok bejövetele, Botond párbaja, Gyula leveretése,
II. Géza megkoronáztatása, IV. Béla futása, Ottokár halála sat.
Közölte ezeket a Millen. magy. tört. I. k. 102, 195, 275- 1 ik
274, 483, 595. A nyereg hátára 1. Sz. László látományának
képét u. o. II. 93. A kun nyerget az említett derzsin kivül I. a
killyéni freskón és a Margitszigeti téglán u. o. II. 125, 463.
A néprajzi muzeumban levőt |. Gr. Zichy J. Kaukázusi és közép¬
ázsiai ulazdsai. II. 586. A bögözi freskó magyar nyergét |. Arch.
Bit. XNML 1898) 300. = Vie 0. Zechille os ionic aa
Pferdetrense Berlin. 1893. 10 s köv. 1. és Die Steigbiigel. Berlin.
1896. 9—11.1. — Schlieben A. Geschichte der Steigbiigel (Annal.
d. Ver. f. Nassauische Alterth. XXIV. 1892. 205 s kév. Il.)

182. (121. lap.) Az Anjoukori zászló alakja a Képes Kr.
több miniaturején látható. Igy Aquileja ostromának és a Cesu¬
mauri titkézetnek a képénél igen hosszú ruddal s itt még turul¬
lal, mely a krónikák sz. egész Géza fejedelemig a hunnok
ezimere volt; az Árpádok alatt fölváltja ezt a nyolcz pólya s a
kettős kereszt, ilyen zászlók vannak Keán leveretése, a ménfői
ütközet, IV. Henrik és Salamon Fehérvárra való menetele, a
cserhalmi és mogyoródi ütközet (ez utóbbinál a királyi zászló
kettős kereszttel, a herczegeké 8 pólyával van ellátva), III. Béla,
II. Endre, a keresztes hadjárat képénél; a rozgonyi csata képén
egyik zászló 8 pólyás, bal felől az Anjou-liliommal, másik pedig
kettős keresztes. Színes másolatban Keán képét közölte a Millen.
magy. tört. I. k. 15. füz. 276. I. L. még Marci Chronica. Kiadta
Toldy F. Pest. 1867. — A tébbit 1. Millen. tort. 1. k.
CCCXXVI. és CCCXLIV. |. Il. k. 24, 73, 82, 95, 313, 384,
405. III. k. 54. és Szalay-Baréti L. A magy. nemz. tört. II. 19.

183. (121. lap.) A xu. század közepén a magyarság
Freisingeni Ottó sz. még nem igen szeretett városokban
tanyazni, hol kevés faház s még kevesebb kőház volt, hanem
inkább az egész nyarat és őszt sátrak alatt töltötték. (Szamota
István Régi utazások Magyarországon. 16 s köv. I.) — De már a
XIII. század második felében, az 1279-ki országgyűlésen a
kunokat is kezdték rászorítani az állandó lakásra. «Videlicet a
modo descendent et recedent a tabernaculis suis et domibus
filtrinis et habitabunt ac morabuntur in villis, more Christia¬
norum, in edibus et domibus solo fixis.» Fejér Cod. Dipl.
Wo Bo S1G0

184. (121. lap.) Arch. Közl. XVIII. 47. — A nagylaki lele¬
tet dr. Réthy László asatta fel 1883-bans a M. N. Múzeum
régiségtaraban van (120/1883. Rég. N.), áll csontgombokbol,
hajgyürüből, 5 db öt szirmú bronz rozettából s bronz szijvégből
a sárkányt ölő Sz. Györgygyel. Kiadatlan ép úgy, mint a
Szabolcsm. kutya-bagosi lelet (a Szabolcsm. múzeum birtoká¬
ban), mely egy teljesen elpusztult templom alapfalai körül rigo¬
lirozés alkalmával került napvilágra s bronz rozettén kivül
különböző házi eszközöket, sarlókat, késeket, lakatokat, ollót,
szigonyt, csatokat, dorombot, vésőket, aztán fegyvereket, buzo¬
gányt, kopjahegyet, anjoukori sarkantyúkat, csizmapatkót sat.

foglal magában; közzétételük nagyon kivánatos volna; rajzukat