Oldal 385 [385]
parta ; discrinale, funiculus, trica = hay ketel, hay kethel ;
sertum = cozoro, kozoro (koszorti).— A főkötőről I. Heyden A.
Dick Tracht d. Kulturvélker. és Weiss H. Kosttimkunde.
Neuz. I. 202. U. o. idézi a speieri tanács 1350-ki rendeletét,
mely eltiltotta az asszonyoknak a négy sor fodorbul álló fokoték
használatát s a leeresztett hajfonat viseletét, a mi csak a haja¬
donoknak volt szabad. — A tábláinkon nem közlött képeket I.
108. I.
Rómer FI. Régi falképek. 16. |. III. t. és 18. 1. TV. t. Millen.
magy. tört, I. 121, 214. III. 119, 121. Henszlmann J. Lécsének
régiséget. ee I Wi. t és VINNE bla, — Ave, a
XVIII. 51. I. Czobor B. Magyarorsz. tört. eml. 5. füz. 148.1
uicise aes! Magy. orsz. ax ezeréves kiáll. V. 441, 450, 454:
L. még a csécsi freskót Arch. Ért. XIX. 1899. 207. Az 1348.
okl. 1. Anjouk. Okl. V. 205.
170. (114—115. lap.) Az itt említett, de tábláinkon nem
közölt képeket I. Millen. magy. tört. I. 103. II. 570. Arch. Ért.
VII. 1887. 201. Boncz O. Vagl. a magy. visel. tort. 40. —
Rubruquist I. Bréziknél: Kézépkori ázsiai utazók. 22. I.
A hétfalusi «bardnesik.» (selyem fátyol kendő) a. m. ozmanli :
borundsuk, csagataj: böründsük. Patrubany L. M. Nyelvőr.
1862. 17—18. I.
I7I. (115. lap.) Heyden A. Die Tracht d. Kulturvélker
89, 99,
172. (115. lap.) A fegyverzetre I. Tagányi K. A beszterczei
szószedet kullurtörténeli jelentősége. (Századok. XXVII. 1893.
305— 327.) Szendrei J. Magyar hadtörténelmi emlékek az ezredéves
országos kiállításon. Budapest. 1896. 75. s. köv. II. Magyar
hadiélet (Magyar műkincsek. szerk. Radisics J. II. 81. s köv. II.)
és Hadtört. emlékek Nagy Lajos és Zsigmond korából. Se B.
Magy. orsz. tört. eml. az ezredéves kiáll. 134—139. 1.) ¬
Boeheim W. Handbuch der Waffenkunde. Lipcse. 1890. — L.
még egyes tanulmányaimat Arch. Ért. X. 1890. 289, 403. XI.
1891. és XVII. 1897. 53. — «Portano generalmente
forcetti di cordovano, i quali continevano per loro vestimenti,
HIG
e com e bene unto, vi aggiungono il nuovo, e poi laltro é
appresso l’altro, e per questo modo gli fanno forti e assai defende¬
voli.» Matteo Villani: Chroniche. Trieszt. 1857. 202. I. V. 6.
Marczali H. A oe kora. Millen.
NV, ©. 40. jegyzet. — Gerecze P. Arch. Keyl. XVIII. 46—47. 1.
173. (116. ‘ea Kigyési csatot I. 22. t. 8. és 28. t. 23. sz. a.
Pulszky F. (Magyarorsz. Arch. II. 202. I.) a xiv. század, végére
teszi, de a fegyverzet 80-—100 évvel korábbinak mutatja. —
Anj. OK. I, 431. — Tagányi id. cz. Századok. 1893. 312.
A szójegyzékek sz. lorica, lumbale, pancilium a. m. pancel,
pancyl (Schlágli 567, 572, 573. Beszterczei 103, 104.) ; femorale,
m. hohmer, vaz hohmer az az vasing, vasnadrág
ilionum u.
(Schl. 568, 569, Beszt. 98, 99.); torax, pectorax, peditorax
a. m. vas mel (Schl. 565, 566. Beszt. 95, 96.); scapulare — val
fe vas (Schl. 579), val feu vas (Beszt. 112.); genuferrum = terd
vas (Schl. 580); stibia (tibia) = vaszar (Beszt. 113.); cubitus =
kwnek (Schl. 577), bureu ynk azaz bur cunyk (Beszt. 109.),
v. 6, Századok. 1893. 314; pedicaord (Beszt. 97.); brac¬
227
teolum = burco (Schl. 576.) vagyis lemezes karvas; brachiola,
brachiolum = vascar (Schl. 607), serkar, zulserkar (Beszt.),
V. 6. Századok. 1893. 314.; collerium = galler (Schls ace B
107.); chyrotheca, ferrea ciroteca, terta, feriterta — vas kezte
(Schl. 583), vas kezthew (B. 114, 115.)
174. ea lap.) L. Tagányi id. czikkét. Századok.
1893. 309314. I. — Az egyes elnevezések a régi szdjegyzékek
sz. galea = helm (Schl. 559, B. 90.); cassis = sisak (Schl. 560.),
piconhog (B. 91.) ; fidia = piconhog (Schl. 574. Emliti az
Ehrenfeld Codex is «pikonhok» alakban) ; celebrum, cerenuz
(azaz cervella, cervelleria, cerebrerium), culpitrum = yas salap,
salap (Schl. 561, 570, B. 92, 100.); crista = eimer (azaz :
cimer), chimer (Schl. 564, B. 94.); lucertum = lelek vas (Schl.
571.), lelekuz (Beszt. 101.), Tagányi K. (id. h. 313.) az utóbbit
tollhibanak vélte «lelekzu» azaz lélekz6 helyett, a Schlagli sz6¬
jegyzék sz. «lelekuaz» azaz lélekvasnak kell olvasnunk ; coma,
capellum — orjeg (Schl. 562, 563.), or eS (Beszi oe \emal
Beszterczei szdjegyzékben van még két szó. u. m. sudia vagy
celibium = pokenhog (105, 106. sz.), mely Tagányi sz. (id. h.
314.) Sodronyos pofatakard, a német «backen» és «hobel» sz6k
összetétele ; a másik a conum = zukishul (102. sz.), melyet
Tagányi (id. h. 313 s köv. I.) a «Hundsgugel»-nek megfelelő
előreszökő élű sisakrostély magyarázatául vesz fel s «szdk6s»
vagy «sztikés él»-nek vél, Ducange sz. conum a. m. «summa
pars galeae.» — Egy eredeti középkori sisakczimer maradt
fenn a soproni benczések templomában
közölte Varju Elemér Turul. XV.
MEGSE ©, iGo, Sit, oo,
; színes másolatban
1897. 3: füz. 105—114. I.
I. — P. Suchenwirts Werke aus
dem XIV. Jahrhunderle. Herausgegeben A. Primisser. Bécs.
1827. 3. |. V. 6. Bleyer Jakab czikk. Századok. XXXIII. 1899.
807— 809. I. — Róbert Károlyt struczezimeres sisakkal ábrázolja
a Képes Kr. a rozgonyi csatában is (közölte. Szalay-Baróti :
A magy. nemz. tört. II. 19. és Millen. magy. tört. III. k. 54.), a
havaselvi hadjárat képét I. Millen. magy. tört. III. 104. — A vas¬
kalap (isenhut, chapel) tulajdonkép a gyalogzsoldosok, sz4m¬
szerijjasok sisakja volt a x1—xim. században, a xiv. századtól
azonban maguk a királyok is viselték. Boeheim : Waffenkunde.
30. I. — Nagy Lajos testőreinek sisakjához hasonló «celatat»
I. Angelucci: Calalogo della Armeria reale. Torino, 1890,
169. I. — A lélekvassal ellátott sisak anjoukori:emlékei közé
tartoznak még a földvári és kassai domborműveken ábrázolt
sisakok. L. Matlekovics S. Magyarorsz. ezerév. fennáll. V. 432,
440. és Czobor B. Magyarorsz. tört. eml. az ezredéves kiáll.
7. füz. 140, 142. A székely freskók pikónhogját Il. az idézett
képeken kivül Arch. Ert. XVIII. 1898. 390.
175. (117—118. lap.) Boeheim W. Waffenkunde.
176
s köv. II. — Századok. 1893. 315. I. — Melich J. Kotorgárt.
Nyelvtud. Közl. XXV. 1895. 122. I. — Suchenwirtet 1,
Századok. 1899. 808. I. A kotorgárt alakjára I. még Arch. Ért.
XV. 1895. 65.
176. (118. lap.) Arch. Erl. XIV.
1897. 53. — Szendrei J. Hadlört.
1894, 320—323. XVII.
Eml. 115. I. — A székely
20%