cos, et pileos Cumanicos, quorum usus in Hungaria iam in
consuetudine habebatur abiiccere demandabat. » Marci Chronica.
Pars. II. cap. 86. — Hunfalvy P. ugy értelmezte a törvény
rendelkezését, hogy a kunok alkalmazkodtak a keresztyén
szokásokhoz, a szakál beretválásra, hajnyirésre és ruhaviseletre
nézve azonban a réginél maradhatnak. Magyarorsz. Ethn. 373. |.
Ellenben Pauler Cy. sz. abba ugyan belenyugodtak, hogy
keresztyén módon éljenek, «csak hajukat, szakálukat nem
akarták lenyirniv s Fülöp püspök, a pápai legatus beleegyezett,
chogy a kunok hosszu szakállukat, hajukat megtarthassák.
A magy. nemz. tört. II. k. 457, 460. Marczali H.
magyarázza a törvény szövegét ; «megmaradt tehát a torzonborz
szakál, az üstök, a hegyes süveg és a bő, asszonyos keleti ruha. »
A magy. nemz. tört. Millen. kiad. Szerk. Szilágyi S. II. k.
610, |. — Boncz O. Vázlatok a magy. visel. tört. 2. r. 39. I. —
A csészetartó szobrokat I. Aspelin J. R. Antiquilés du Nord
Finno — Ougrien. 84. 1. Chantré E. Recherches anthrop. d. le
Caucase III. k. 67. Henszlmann J. A bécsi 1873. vildgtdrl. magy.
kedv. rég. osztálya. 101—102. I. és Die Kunst der Gothen.
ról írja Rubruquis : «Comani faciunt magnum tumulum super
defunctum, et erigunt ei statuam versa facie ad orientem,
tenentem ciphum in manu sua ante umbilicum.» Relations des
Voyages de Guillaume de Rubruk, Bernard Le Sage et Saewulf.
Paris. 1839. 41. I. Brézik K. Középkori ázsiai utazók. 26. 1. —
L. 106. jegyzet.
162. (109. lap.) A koronázási arany almát 1. a XXXIX.
tablankon, 2. sz. a. — Szvatopluk előtti lovászt és gulyásokat a
Képes Kr. 11. levele után közölte Millen. magy. tort. I. 103.
Hunor és Magyar vadászatát a 3. i. levő miniature után U. a.
I. 29. A turnicsei freskókon a váradi egyház alapítását I. Rómer
iicl, ia, af, I
163. (110. lap.) Az oláh viseletet a Képes Kr. 72. és 73.
levelén levő miniatureök tüntetik föl, közölte ezeket a Millen.
magy. tört. III. k. 103—104. I. — Az 1233-ki (szövegben hibásan
1232-ki) beregi egyezségben megfogadta Endre, hogy gondja
lesz rá, hogy a zsidót és izmaelitát bizonyos jel különböztesse
meg a keresztyéntől. Knauz: Monum. Strigon. I. 292.— A budai
zsinat 124 (szövegben hibásan 125.) pontja sz. elrendelték, hogy
a zsidók, kiket a keresztyének jósága befogadott s lakást engedett
nekik maguk közt, a kánonok értelmében a bal mellen ruhájukra
vörös karikát (unum circulum de panno rubeo, pro signo, assutum
sive consutum ante pectus, in parte sinistra in veste superiori), a
szerecsenyek és az izmaeliták pedig sárga karikát (ubi Judzei
portant circulum pro signo rubeum, alii supra dicti signum
croceum teneantur deferre.) varrjanak föl, hogy meglehessen őket
ismerni, Tört. Tar. 1881. I. 547. — « Dy Juden schollent auch
gewant tragen, da pey man syirkennet:vber ander ir klaider eynen
réthen mantel, vnnd an der aller sichersten stadt eynen gilben
fleck, den man nit miig vber spannen.» Buda városának torvény¬
könyve. Kiadták Michnay Endre és Lichner Pál, Pozsony. 1845.
193. fej. 114. I. L. még Ortvay T. Pozsony város tört. II. k. —
Tétlaki képet I. Rómer id. m. 56. I. — Anonym. Leobensis: «De
coma etiam vel valde parum precindebant vel omnino ut Judei
vel Ungari comam dividebant.» Zahn kiad. 28.
164. (110—111. lap.) Weisz H. Kostiimk. Neuz. I. 61. 77,
201, 207, 284.294. — Heyden A. Die Tracht d. Kulturvölker
Europas. 96—100.
165. (111. lap.) Schlagli szdjegyz. rusta, supera, superus —
rokolia, tunica = zoknia (1161-63, 1264. sz.), Beszterezei sz6¬
szedet: irista — rokolya, tunica = zognya. — Gilét M. leanya¬
nak szoknyái 1348.: «Unum superum vulgo rokola dictum cum
perlis ordinatum et bisso subductum», «Tunica ampla de panno
moryt cum foliis argenteis a vulgo scaba dictis ordinatum»,
«Tunica similiter ampla de scarleto similiter cum foliis argenteis. »
Anjouk. Okl.. V. 205.
166. (111. lap.) Démélki képet I. Rómer FI. Régi falképek.
1035 Th, ING ti
167. (111. lap.) Veleméri képet I. Rómer id. m. 16. I. III. t.
és 18. 1. IV. t. — Erzsébet eljegyeztetését I. a Kép. Kr. 70,
levelén, közölte Millen. magy. tört. III. 107. 1. — Henszlmann J.
Locsének régiségei. VIII. t. 2. — Kassai reliefet I. Matlekovics S.
Magyarorsz. közműv. állapota ezeréves fennállásakor. V. 441. és
Czobor B.. Magyarorsz. tört. emlékei az ezredéves orsz. kiáll.
102, 108.
168. (112—I1I3. lap.) A surcotról I. Viollet le Duc Diclion.
rais. du mob. franc. IV. 357. s köv. Weisz H. Kostümk. Neuzeit
I. 70—80. Heyden Die Tracht. 98, 108. Hottenroth II. 80. —
Armilla, Schlágli szój. imeg val (1166. sz.), Beszt. szósz.
engual. — Isep fia Jób ispán 1306. elzálogosítja «vagium suum,
sufflatam clamidem uxori sue, pellem masturiy 2 márkáért
Tenkus fia Jánosnak. Zichy Okl. I. 113. — Gilet Miklós
leányának két rend 6ltézékéhez tartozott «unum palium herme¬
lina pelle subductum» morit posztóból készült ezüstös bő tunika
val, «Item unum palium» skarlatbul készült hasonló tunikaval.
1348. Anjouk. Okl. V. 205. — Sarolta (a szövegben tollhibából
Gizela) a Képes Kr. 19. levelén, közölte Millen magy. tört.
I. 214., Gertrud a Kép. Kr. 62. levelén, közölve Millen. térl.
II. 374, Kun Erzsébet U. o. 64. levél, Maria U. o. 70. levél,
Millen tört. II. 106. N. Lajos születése U. o. 70. levél, Millen.
tört. I]. 121. — Veleméri képet Romer id. m. 18. |. IV. t. és
16. 1. III. t. — Henszlmann J. Lőcsének régiségei. 86, 96. t.
169. (114—114. lap.) A női fejrevaldk neve a Schlagli és
Beszterczei szdjegyzékek szerint : pepulum = fefedel; flameola,
flamiola — fatyol, orchon; fascia = orton, orchon; falameterela=
phathyvl; gallerium = fefedel, feyer fedel; moarcium (moarium,
moire) = fátyol fefedel, fejer fefedel ; velaruca (velum—rica) =
fedel chepez (Murmeliusnal : fedel) ; vitta, mucerum vagy mut¬
rum, mucrenum = chepez; aucupeta (acupicta) — varuth
vagy varoth chepez, (a Hortularium és Murmelius sz. hymmel
varrot, jratus ruha) ; piliolum = kenth, konth (azaz konty) ;
hinibus, linibus (limbus) = aran fonal, aranyas fedel ; texta,
serta, fascia, fusia = partha ; aurifica = aranas parta, arany