Stranica 383 [383]
154. (t01—102. lap.) Boncz O. id. m. 34
Anonymus Leobensist I. föntebb 145. jegyzetben.
155. (102—103. lap.) Pápa nb. Miklós 1317-ki végren¬
deletében újjas és újj nélküli tunikát (tunicam sine manicis et
tunicam manicatam) emlit; az újj nélk
36. 1. — Az
i bélelve volt hdlgy¬
menyéttel vagy vadmacskabérrel, az újjas nem. Amaz tehát a
rövid felső dolmany, emez pedig az árpádkori szük kabát alól
kilátszó fehér ing. Anjouk. Okl. I. 431. — A különböző nem¬
zetek bevándorlását ábrázoló kép rajzát a Képes Krónika 16.
leveléről közölte Boncz Ö. Arch. Ért. VII. 1887. 201. és Vázl.
a magyar vis. tört. 40. |. — Bonfinius (Dec. II. Lib. IV. pozsonyi
kiad. 1744. 172. I.) írja a bessenyőkről, hogy könnyű börruhá¬
ban, lóháton mentek a hadba ; távolból nyillal lövöldöztek az
ellenségre, közelből lobogós kopját használtak. Torzonborz
vagy selyem bő ruhájuk s tollas süvegjük megrémíté az ellenséget,
melyet szilaj paripáikon a legnagyobb sebességgel támadtak meg.
Erre a xvi. századbeli Liszti János veszprémi püspök ezt a meg¬
jegyzést irta: «Hic est nunc nostrorum Huzaronum habitus.
Unde colligere licet, prouti verum est, Hungaro olim alio, quam
nunc, vestium habitu usos.» Kovachich Istv. Mart. Scribtores
Rer. Hung. Minores. Buda. 1798. 1. 333
156. (103. lap.) Torques a. m. rez (Schlagli sz6j. 1195. sz.),
rezes (Beszterezei szósz.) — Gerecze P. Arch. Közl. XVIII.
47. |. — Aug. v. Heyden. Tracht der Kulturvélker Europas.
105-106. |.
157. (104. lap.) Pápa nb. Miklós 1317-ki végrendeletében
két rend öltözetet sorol fel, mindegyik rend állt palástból (palium),
újjnélküli s hölgymenyéttel vagy vadmacskabérrel bélelt tunikából
és újjas tunikából. Ezenkivül volt még a bambusium, mely a
pánczélzathoz tartozott. Anj. OKkl. I. 431. — A mentére, korszo¬
vágy-dolmányra, subára, bambusiumra, garnaciára I. föntebb 40,
86, 107, 110, 148, 149. és 151. jegyzetet. — Schlügli szój. epi¬
todium — gernatus. (1207. sz.), podus — kabaricha (1213. sz.),
a Beszterczei szójegyz. sz. a. m. tabyrruha. — Péter, szöllősi
plebános 1317-ben bizonyos elzálogosított, de kiváltott ruhák
közi emliti a következőket: «Tabardam cum vario volutam»,
«Tunicam structam» és «Capucium blaueti maneriei.» Anjouk.
OKI. I. 417. Tunica a. m. zoknia (Schlagli sz6j. 1264. sz., Besz¬
terczei sz. szognya). U. e. a Capuciumot «chaprong»-nak,
«chaprang»-nak magyarázzák.
158. (104. lap.) A beszterezei szdszedet sz. caliga a. m.
nadrag, bracca a. m. berhe, ugyanezen alakban kézli a Schlagli
szdjegyzék is. — A magyarok bejévetelét (Képes Krén. 21. I.)
1. Millen. magy. tört. I. 103., Krakkó ostromát (Kép. Kr. 49. 1)
Arch. Ért. VII. 1887. 196.1. és Boncz ©. Vázl. a magy. vis. 36.
A tatárok betörését (Kép. Kr. 125.) Millen. magy. tört. II. 486.
U. o. 167. I. a kunok hódolását (Kép. Kr. 98.), a hol szintén
gatya látszik. — A Mátyás korabeli Bonfinius sz. a bessenyők
ceis, in Persarum morem.» Dec. II. Lib. IV. 1744-ki pozsonyi
kiad. 172. 1.
Nemes-Nagy: Magyar viselet.
|
159. (104105. lap.) A schlagli és beszterezei szdjegyzékek
igy sorolják el a lábbelit: ocrea = zekernye, calceus = Schl.
saru, Beszt. zaru, subsolium = Schl. cipeles talp, Beszt. talp,
sotular = Schl. cipeles, Beszt. cipelyz, sardis = capca, calupes=
falab (vagyis sdlya), castiuale (aestiuale) = Schl. botus, Beszt.
bochor (bocskor), pedile = keremheg (fusstuch), solea = Schl.
bwr (bőr), Beszt. fatalp.
160. (105—107. lap.) Mittra, tiara = siueg, Beszt. syueg, —
A veleméri három király képét I. Rómer FI. Régi falképek.
22. I. V. tábla. — «(Philippus Firmanus) pileos Cumanicos,
quorum usus in Hungaria iam in consuetudine habebatur,
abiiecere demandabat». Marci Chronica. P. II. cap. 86. —
Az 1279. gyiilés határozatát I. Fejér Cod. Dipl, No 2s i3. —=
A Sz. Lászlónak hódoló kunok képét (Képes Kr. 49.) közölte
a Mill. magy. tört. II. 167. — Zsegrai képet I. Rómer id. m.
35. 1. és Baróti-Szalay J. A magy. nemz. tört. I. 415. — A kiálló
hegyü olaszos kalapról 1. Weisz H. Kostümkunde. Neuzeit.
I. 283. és Gerecze P. Sz. Simeon koporsója. Arch. Közl. .
XVIII. 49. Veleméren a három király csatlósait találjuk ilyen
kalappal, I. Rómer id. m. 22. |. V. tábla. A turnicsei képet I.
U. o. 28. I. L. még a bögözi freskót. Arch. Erl. XVIII. 1898.
390. — A Képes Kr. 16. levele után a különböző népek
bejövetelének képét I. Arch. Ért. VII. 1887. 201. és Boncz Ö.
Vázl. a magy. visel. tört. 40. |. A martyianczi zsidó süveget |.
Rómer id. Ag. Il Turnicsén a diadaliv fölötti képen
vannak a kunok zsidó siiveggel ábrázolva, Rómer id. m. 28. I.
A gelenczeit I. Arch. Ért. V. 1885. 127. 1. A tótlaki zsidókat I.
Rómer id. m. 56. I. X. t. és Baróti-Szalay J. A magy. nemz. tört.
I. 414. Csécsen is megtaláljuk a zsidó süveget. Arch. Ért. XIX.
1899. 209. — A Keánnal való harcz képe a Képes Kr. 21.
levelén levő miniature után megjelent Millen. magy.
füzetében I. k. 276. 1.
161. (t07—r09. 1.) Ottó királyról mondja Zittaui Péter :
«longam barbam habens more Ungaricg.» Dobner: Mon. Hist.
Boem. V. 170. — Szepesvaraljai képet 1. Ipolyi A. Kiscbb
munkdi. I. 246. Millen. magy. tört. III. k. 46. Baróti-Szalay J.
m.
fort. 15.
A magy. nemz. tört. II. 13. — «Tonsa capila Cumanorum Almi
ducis milites, mactabant tanquam crudas cucurbitas. » Anonym
cap. 8. — «Capila quippe Cunorum, nouiter rasa, tanquam
cucurbitas, ad maturitatem nondum bene perductas, gladiorum
ictibus Jch. de Thwrocg Chronica. Pars. II.
Cap. 49. A kunok hajviseletérél és borotválkozásáról igy szól
az 1279-ki végzés : «Videlicet a modo descendent et recedent
a tabernaculis suis et domibus filtrinis et habitabunt ac mora¬
buntur villis more Christianorum in zedibus et domibus solofixis,
disciderunt. »
praeler abrasionem barbarum et abreuationem capillorum et habitum
vestium eorundem, super quibus eosdem preeter ipsorum
voluntatem venerabilis Pater Dominus Legatus ad nostram
deuotam instantiam lenitate paternee pietatis condenscendens,
inuitos non coégit, sed in aliis se moribus Christianorum
conformabunt. Fejér : Cod. Dipl. V. 2. 515. és «Qui (Philippus
Firmanus) barbas radere, crines detruncare, contra mores Hungari¬
29