Oldal 382 [382]
224
quam in consuetudinibus et moribus suboriri .". . . sunt quidam
istorum mirabilium inventorum, qui more barbarorum barbas
longas nutriunt, nec has radunt. Sunt et alii qui, dignitatem defor¬
mando virilem, morem sequuntur in crinibus per omnia mulie¬
brem, alii crines suos in latum more Lanificum percutiunt in
rotundum, auretenusque diffundunt, alii calamistro crines tor¬
nant ut comis crispantibus et circum volantibus humeros suos
Onnent yes ee In vestibus tanta est diversitas, deformitas, quanta
difformium mentium diversitas intus dictat. Si quisque reputat
feliciorem, qui excogitat novum morem, et curta et arta cum
quadam menda circa cubitum dependente in tunica, que quasi
auris circumvyolat asinina, iam videntur plurimum vestimenta.
in urbibus, plus in via... e De caligis et sotularibus (azaz :
calceis) crura et pedes artissime stringentibus, senibus et pru¬
dentibus sepe admiratio fit et risus.» (Dobner : Monum. Hist.
Boemiae. V. 438—439. |.)
146. (96. lap.) Marezali H. Magyar az Árpádházi kirá¬
lyok alatt. (A magy. nemz. tört. Millen. kiad. II. k.) 541—542.
lap. — Pauler Gy. A magyar nemzel tört. az Árpádházi királyok
nápolyi király szavai ezek : «Cernentes quod super alios Prin¬
cipes huius mundi, cum quibus libere nunc possint matrimoniali¬
ter copulari, excellentior et nobilior, potentior et maioris fidei
et valoris est Dominus Stephanus, Dei gratia illustris rex Vngarie. »
Fejér Gy. Cod. Dipl. IV. 3. 510. ¬
a Reimchronik szerint: «der Kunig von Rasszen (Reussen), »
«der Kunig von Matschaw» és «der Kunig von Sirvey.» «Wisst,
daz die drey — folytatja — Durch Recht daz nicht versmahent,
Daz sy jr Chron enphahent Von der Vnger Herren.» Majd a
hercegekrél szólva ezt irja : «Fumffczkch Mechtig Herczogen,
Die jr Herschaft habent von ym; Daz ist, der Herczog von
Agrim, Vnd der Herczog vber-Walt, Dez Reichtumb ist manig¬
vald ; Vnd der von Chrabaten ; Wosszen auch ainen haten Dez
sy zu Herren sahen ; Den funften lat Euch nicht versmahen
Der ist Chunig und Herzog der Turken.» Cap. LX VII. Pez :
Script. Rer. Austr. 81. I. — Béla és Kunigunda esküvőjéről
pedig ezt mondja: «Manig alt Man dez swur, Er muest dez
- A magyar király hűbéresei
furwar jehen, Daz er nie het gesehen Pey allen seinen Zeiten,
An Kunigs noch an Kaisers Hochczeiten, So erleichen Ane¬
vankch.» U. 0. Cap. LXVII. 79. lap.
147. (97. lap.) Bonez O. Vázl. a magy. visel. kör. 2.
s kév. ll. — V. 6. alébb 153. jegyzet.
148. (97—98. lap.) Weisz H. Kostiimkunde. Neuzeit I. 43,
"58, 65 s köv. II. A 37. ábra a képéről ezt irja (68. I.) : «Dahin¬
gegen ward es jetzt üblicher, die sonst so beliebte Auszackung
des unteren Saumes theils sehr zu beschranken, theils auch
ganzlich zu beseitigen und ihn in diesem Falle zuweilen mit
iB, BD
kleinen eigens gestalteten metallnen Anhangseln zu besetzen. »—
Heyden Ágost a férfi ruha átalakulásánál kiemeli, hogy meg¬
szükült s megrövidült; egy ilyen kabátot azonban nem tudtak
többé a fejen keresztül huzni, hanem elől felhasították s gombok¬
kal fogták .össze. «Damit aber war ein wichtiger Schritt in der
Kostümgeschichte gethan, der moderne Rock geschaffen.» Die
Tracht der Kulturvélker Europas. Lipcse 1889. 100. I.— Hotten¬
roth Trachlen. II. 77. — A Reimchronik, a Béla totorszagi hg. és
Brandenburgi Kunigunda 1264-ki menyegz6jén volt magyarokról
mondja: «Ir schiter Hemde warn weis, Vnd giengen fur die
engen Rékch.» Cap. 67. Pez: Script. Rer. Ausir. III. 80. —
«Ungarice gentes portant curlas mentes.» Petri abbatis Chroni¬
con. Dobner: Monum. Hist. Boem. V. 336.
149. (98—99. lap.) Schlagli szdjegyzékben (kiadta Szamota
Istvan Bpest. 1894) : doman corsouag a. m. joppa, bambusium.
dholaman. Magy. Ered. 308.1. A cseh «doloman» s a lengyel
«doloman», «dolaman» prémes magyar kabátot (ungarischer
pelzrock, ungarische pelzjacke) jelent Magy. Nyelvőr. XVIII.
1888. 301.
150. (99. lap.) A felemás ruha még 1472-ben is előfordul
Vásárhelyi Erdélyi Janos végrendeletében : «Item parvulo meo
Blasko unam tunicam felemas . . . lego.» Teleki Okl. II. 114.—
Schlosser J. tanulmányát 1. Jahrbuch d. Kunsthist. Saml. d. a.
Kaiserhauses. XIX. k. 240—284. I. — Veleméren a három
királyt ábrázoló képen van egy felemás dolmanyu lovász.
Rómer FI. Régi falképek. 22. I. V. tábla.
I5I. (roo. lap.) A bambusium Pápa nb. Miklós 1317-ki
végrendeletében fordul elő : «Item loricam propriam eiusdem
Comitis Nicolai cum omnibus apparementis preter Banbusium. »
Anjoukori OKI. I. 431. — Magyarázatára nézve a colmari krónika
következő sorait idézi J. R. Planché az 1298-ik évnél: «Wam¬
basiam, id est tunicam spissam ex lino et stuppa vel yeteribus
pannis consutam.» (J. R. Planché: A Cycl.of Costume, 1.197.)—
Gereeze P. az Arch. Közl. XVIII. köt. 47. I. — Bambusium a
Schlagli szdjegyz. sz. «doman corzouag» (625. sz.), a Beszterczei
szószed. (kiadta Findly H.) sz. korzouag. V. 6. különben 110.
jegyz¬
152. (roo. lap.) A cividalei kép színes másolatát I. A magy.
nem. tört. Szerk. Szilagyi S. II. k. 376. 1. (Ennek alapján készült
VII. táblánk 13. sz. képe.) — V. ö. még 19. tábla, 4 —5 és 9. sz.
153. (zor. lap.) Plan Carpin János 1246-ki és Ruysbrock
vagy Rubruguis Vilmos 1253-ki utleirása megjelent Bergeron
Péter Voyages faits principalement en Asie dans les XII—XY.
siécles. A la Haye. 1735. cz. művében. Plan Carpinit magyarul
közölte Török Aurél az Anthropologiai Füzetek. 107 s köv. Il.
A tatár viselet leirását I. a 133. lapon, a Függelék 2. §-ban. —
Rubruguis magyar fordítását dr. Brozik Károly tette közzé a
Középkori ázsiai utazók. Budapest. 1881. cz. munka 9 s köv. II.
A tatár ruházatról ezt mondja : «A leányok ruhája a férfiakétól
csak abban különbözik, hogy egy kissé hosszabb; de ha a leány
férjhez megy, elül levágja a haját és olyanforma hosszú, csakhogy
bővebb ruhát vesz fel, mint a minőt a mi szerzeteseink viselnek;
latárok a törököktől ; mert ezek minden ruhájukat balfelé kötik, mig
a tatárok mindig jobbfelé.» Id. m. 22. I.