1656. vulpina = rauaz gerezna, 1657. variolus = pegueth, 1658.
variolina — pegueth gerezna, 1661. beuerina — vidra ber.
Mon. Siri. I. 280. — «Pelles meas de uentre variorum sub
clamide Bruneta relinquo Detrico.» «Item Garnaciam meam
cum forratura de pellibus marturinis relinquo magistro Ambro¬
syo.» «Item Garnaciam meam de Gamalyno cum forratura de
dorso variorum relinquo Fulcamario sacerdoti.» U. o. II.
71—72. — «Vagium stum, sufflatam clamidem uxori sue,
pellem masturi.» 1306. Zichy Okl. I. 113. — «Item palium et
tunicam sine manicis hermelinis pellibus subducte.» 1317. Anj.
OKI. I. 431. i
141. (93. lap.) Boncz O. Vázlatok a mag
32—46. I. — Gerecze P. Sz. Simeon koporsója Zárában. (Arch.
Közl. 1895. XVIII. 45—53.) — Rómer Fl. Régi falképek
Magyarországon Budapest, 1874. — Huszka J. czikkei Arch.
Er. V. 1885. 211. WI. 1886. 126. és XVIII. 1898. 388. —
Weisz H. Kostiimkunde. Neuzeit. Stuttgart. 1872. I. k. 43 s
köv., 58 s köv., 197 s köv., 273 s kév.— Hottenroth Fr. Trach¬
ten der Volker alter wu. neuer Zeit, I. 76—85., 147—151.,
161163. — Schultz Alwin: Deutsches Leben im xiv. und xv.
Jahrhundert. Bécs, 1892. 284—397.— Hefner-Alteneck: Trach¬
ten, Kunstwerke und Gerdthschaften. Frankfurt a. M. III—IV. k.
142. (93—94. lap.) A Képes Krónikáról I. a IX. tabla
magyarázó szövegét. A képek legnagyobb részét közölte a Szilégyi
Sándor által szerkesztett Magyar Nemzet Története. (Millen. kiad.)
cz. munka I—III. kötete. Egyes képek szines másolata meg¬
jelent Márk krónikája 1867-ki kiadásában. (Kiadta Toldy Ferencz
Pest. 10 tábla-melléklettel). A czimképet 1. Millen. magy. tört.
III. 166. Szalay-Baróti nemz. tört. II. 50. Czobor B.
tiájáról I. Réthy L. Magyar péngverd izmaeliták és Bessarabia.
Arad. 1880. 16 s köv. Il. és Az oláh nyelv és nemzet megalakulása.
2. kiad. N.-Becskerek 1820, 164—193. I.
143. (94. lap.) Rómer FI. Régi falképek Magyarországon.
Budapest, 1874. 13., 24., 39., 54. II. — Pulszky F. Magyarorsz.
Archaeol. II. 215.
munkái I. 246. Pulszky F. Magyarorsz. Arch. II. 220 s köv. II.
színes mását 1. Szilágyi S. A magyar nemz. tört. Millen. kiad.
III. 46. — A csécsit I. Arch. Ért. XIII. 1893. 320. és Szilágyi¬
féle Millen. magy. tört. II. 627. — A dömölkit és zsegrait Rómer¬
nél : Régi falképek. 9. és 35.
Millen. magy. tört. III. k. 111.
máramaros-szigeti falképeket I. Rómer id. m. 74. 85. és 88. 1.
A prágai Sz. György-szoborról I. Századok. 1879. okt. fiz. 122.1.
Arch. Ért. VI. 1886. 260—262. VIII. 1888. 203—206. és XIII.
1893. 236. I. Pulszky F. Magy. Arch. II. 203. Millen. magy.
tört. III. 347. Matlekovics S. Magyarorsz. közgazd. és közműv.
állapota ezeréves fennállásakor. V. 468 s köv. — A Sz. Simon¬
koporsóról Meyer G. A. Sz. Simon ezüst koporsója Zárában.
1894. Gerecze P. Sz. Simeon próféla koporsója Zárában. (Arch.
Közl. 1895. XVIII. k.). Czobor B. Magyarorsz. tört. eml. 156
- A fekete és szöllős-végardói s
s köv. II. Pulszky F. Magyarorsz. Arch. II. k, 210 s köv. II.
Magyarorsz. közgazd. és közműv. állapota ezeréves fennállásakor.
Szerk. Matlekovics S. V. k. 459—68. és 542— 546. Turul.
1895. 122. Arch. Ért. XVI. 1896. 56. és 135. — Gyulafehérvári
missale czimlapját I. Millen. magy. tört. III. 345. A kassai dom¬
borműveket 1]. Matlekovics S. Magyarorsz. közgazd. és közműv.
állapota. V. k. 440— 441. és Czobor B. Magyarorsz. tört. emlékei.
140—148. |. A trevisoi freskókróll. VIII. tábla
magyarázó szövegét. — A margitszigeti kályhacserépről |. 116.
jegyzetet. — A lőcsei freskókat I. Henszlmann J. Lőcsének régi¬
séget. (Monum. Hung. Arch. III. 2.) Budapest, 1878. és Rómer
id. m. 120. I. A jekelfalusit Rómer id. m. 72. I. — A székely
freskókat I. Huszka Józseftől Arch. Ért. V. 1885. 211. VI. 1886.
126. VII. 1887. 332. XVIII. 1898. 388. és Székely N. Muz.
Értesítője. S.-Sz. György 1891. II. r. 276—290. L. még A magy.
nemz. tört. Millen. kiad. II. k. 80. és 124. I. (Derzsi, gelenczei
és killyéni freskók) és Az Osztr.-Magy. mon. irásban és képben.
11. füz. Magyarország. I. k. 66. I.) A fülei freskó.) (V. ö.
30—32. tábla.) Groh J. Középkori falképek Gömör m. Arch. Ért.
XV. 1895. 56, 229. és Hisnyó falképei. U. o. XVII. 1897. 49.—
Az Anjoukor legelejéről valók a csécsi falképek. L. Arch. Ért.
XIX. 1899. 207.
145. (95-96. lap.) Boncz O. Vázlatok a magy. vis. törl.
2.r. 41 s köv. II. — Weisz H. Kostiimkunde. Neuzeit. I. 210.¬
Schultz A. Deutsch. Leben im XIV. u. XV. Jhdt. I. 288. — Az
osztrák viselet 1310 körüli átalakulásáról igy ir az Anonymus
Leobiensis : «Notandum, quod post mortem Alberti regis Roma¬
norum in Austria, in Stiria et etiam in aliis terris plures adinven¬
tiones et novitates in sarciendo vestes surrexerunt. Alii in tunicis
sinistram manicam de alio panno ferebant, alii ipsam sinistram
manicam in tantum ampliabant, quod amplitudo excederet longi¬
tudinem ipsius tunice; alii ambas manicas in tantum ampliabant,
quod amplitudo ; alii sinistram manicam ornabant diversi modo,
vel cum sericis, vel cum argento, alii cannas argenteas in sericis
dependebant per totam suam illam manicam, alii in pectore lami¬
nas de alio panno cum litteris argenteis vel sericis deferebant,
alii in sinistra parte pectoris imagines deferebant, alii sericis circa
pectus per totum se circum cingebant. In tantum etiam artabant
fere omnes tunicas, ut aliqui nisi per adiutorium aliorum aliique
per nodulos per brachia a manicis usque ad humeros et per
pectus et per totum ventrem inherentes tunicas ingredi vel egredi
MEM c 5. o De coma etiam vel valde parum precindebant
vel omnino ut Judei vel Ungari comam dividebant. . . . Tunc et
bant . . . . In superioribus tunicis etiam accurtabant manicas,
ut supra brachia vix ad cubitum adcingebant sub cubito vero
longum quasi vexillulum dependebat.» (Zahn kiad. 28. 1. Pez:
Script. Rer.: Austr. I. 947.) — Tud erről a változásról Zittaui
Péter is, ki az 1330 körüli időkről ezt mondja: « Hiis temporibus
et in annis incepit notabiliter et mirabiliter fere in cunctis homi¬
nibus et precipue in Bohemie et circumiacentium terrarum
partibus quedam curiositas et curiosa novitas, tam in vestibus,