Stranica 375 [375]
4or. 1.) és Szent Simeon préféla ezüst koporsója Zárában. (Arch.
Közl. 1895. XVIII. 45—53. ) — Huszka József: A sz. László
legenda székelyföldi falképekben. (Arch. Ért. V. 1885. 211—220)
és Magy. szentek a Székelyföldön. (U. o. VI. 1886. 123—134.) —
Schultz Alwin: Das héfische Leben zur Zeit der Minnesinger. Lipcse,
1889. I. 3 1. V. 6. még II. k. 39. I. (kasagán) — Karajan :
Ueber den Leumund der Oesterreicher. (Bécsi akad. Sitzungs¬
berichte. 1863. 42. köt. 491. I.)
77. (55. lap.) Kun Miklós, Detrefi Benedek fia 1322.
By oe MI 30. — 1326. Fejér Cod. Dipl, VIII. 3)
1340. Anj. okl. IV. 53. — Osl nb. Imre fia Kun János 1370.
Sopr. okl. I. 389. Csornai Kun György fia Miklós 1398. Uo. I.
528. néh. Chornai Kun György 1400. Uo. 537. U. e. fiai 1404.
Uo. 562. sat. — Rosályi Kun családról I. Turul X. 1892. 23. I.
Minnesinger. I. k. 321 s köv. |. Ueber den
Leumund d. Oeslerreicher. (A bécsi akad. Sitzungsb. 1863. 42.
491.) — Boncz Ödön : Vázlatok a magy. visel. tört. 2. r. 8, 27,
43. |. A Helbling Seifried lovagnak tulajdonitott Reimchronik
szerzője mások sz. Horneck vagy Stiriai Ottokár volt.
329. — Karajan :
79. (56—57. lap.) A velenczei scythakat és indusokat I. 20.
tabla, 7—9. sz. a. s a képmagyarazatban az irodalmat.
80. (57. s köv. lap.) Marci Chronica. Cap. 47. (1. föntebb
jegyzetet.) — Schultz A. Das héfische Leben zur Zeit d.
Minnesinger. I. k. 287-289, 231. — Karajan: Ueber den
Leumund der Oesterreicher. (Bécsi Akad. Ért. 42. köt. 1863.
491—492. |.)
8r. (58. lap.) Boncz Ő) id, mm 2. 7 24 36 1
82. (58—59. lap.) András somogyi ispán az ujabb kutatások
sz. a magyar Kádár-Kaluz nemzetségnek volt a tagja. Turul.
XVII. 1899. 158. — Miklós ispán maga mondja, hogy első
Co Dye, Wl, as aay ES
32
felesége görög leány volt. Fejér :
Turul. XIV. 1896. 5. 1.
83. (59. lap.) Henszlmann J. A bécsi 1873. vildgidrl. ma¬
gyarorsz. mukedy. 158—161. — Boncz O. id. m. 2. r. 25, 28.
lap. — Huszka J. Pallas Lexikona. XII. 190.
84. (59—60. lap.) L. 4. tabla, 1. sz. — Henszlmann id. m.
102. I. — David király pécsi szobrát I. Arch. Ertl. XV. 1895.
348. 1 Boner Onidy m2. 1 22-24) |
85. (60. lap.) Weisz H. Kostiimkunde. Mittelalter. 70— 77,
762, Il, — Broraez OS iil, i, AL — Aa, I —= We @, ae AIK, 1. Sz.
86. (60—6r. lap.) Arch. Ért. XV. 1895. 348. — L. továbbá
17. és 21. táblát s ez utóbbit v. 6. 20. tabla, 7. sz. a. kép ma¬
sodik és harmadik alakjával. Ugyanezen viseletnek felel meg a
sepsi-bessenyei (Háromszék m.) — fájdalom, ma már elpuszti¬
tott templom egykori falfestményein a kunnal viaskodó Sz. László
viselete. (L. Huszka J. rajzát a Székely N. Muzeum Értesítőjében.
1891. II. r. 288. I. Másolata a műemlékek orsz. bizottságának
gyűjteményében.) — Zittaui Péter zbraslói apát sorai a magya¬
rok kurta mentéiről a következők: Ungarice gentes portant cur¬
tas quoque mentes. A «mentes» szóra a krónika kiadója, Dobner
Gelusius ezt jegyzi meg: «Ita codex, sed legendum vestis. »
Nemes-Nagy : Magyar viselet.
(Petri Abbatis Chronicon aulae regiac. Cap. CXXIV. Dobner:
«Habebatque Sampson sub tunica panceriam, qui prae grava¬
mine loricae natare non potuit.» Marci Chronica. Cap. 60. —
II. Basiliust I. 17. t. 3. sz. a. — Weisz H. Kostiimkunde. Mittel¬
alter. 62. s köv. I.
87. (61—62. lap.) L. 50. jegyzet s a szövegben 35 s köv. I. —
A «harisnyay elnevezés csak a tótban van meg (M. Nyelvőr.
XI. 1882. 220. I.) — Weisz H. Kostümkunde. Mittelalter. 74,
109—115. I. — Henszlmann I. Pécs középk. régiségei. II. rész.
178, 190. I. — Jankó J. (gr. Zichy J. Kaukázusi ut. I. k.) ezen
kaukázusi nadrágneveket emliti meg : az osszéteknél «khalaf» a.
m. szük nadrág, ssarováriv, vagy «salbar» bő nadrág, (8o. |.) ;
a grúzoknál «salvari» szürke gyapjuszövetből készült szük nad¬
rág (124. I.); a khevszuroknál: «nipkhavi» fekete posztó nadrág
(134. I.) ; a kurdoknál : «darpe» alsó nadrág, «salvar» bő felső
nadrág, a kalmikoknál «majok» csalburs, «dotodsi» posztó- vagy
vászonnadrág, ajarik, juhbőr nadrág (32. I.) — A törökségnél
(Vámbéry, A török faj. 184, 375.) a salváron kivül van bőrnad¬
rág is, a mit a jakutok cszuturs-nak, a kazak-kirgizek «csambary¬
nak neveznek.
88. (62. lap.) Az igen diszes miniatureökkel ellátott x11—xiv.
és xv. századbeli oláhországi zárda-alapitó oklevelek s Mircse
vajda ardsisi képe a bukaresti muzeum birtokában vannak.
89. (63. lap.) Henszlmann I. Pécs középkori régiségei. II. r.
223—238. I. — Gerecze P. A pécsi székesegyház régiségei. (Arch.
Ert. XV. 1895. 36, 129, 333. |.)
go. (63. lap.) Henszlmann id. m. I. rész, 4—5. lap. —
Gerecze P. Epilészeli emlékek az ezredéves kiállításon. (Arch. Ért.
XVI. 1896. 232—243.) s A pécsi székesegyház egykori oltársálra
és többi szobrászati maradványa. (Arch. Közl. 1897. XX. 127.
s köv. I.)
9I. (63—64. lap.) Boncz O. Vázlatok. a magy. visel. tört.
Aa ír 8X05 Ik :
92. (64. lap.) Bonez ©: id) ms > 1 69, 45. |.
93. (65. lap.) A királyi lándsát emlitik az Altaichi Evkényvek :
«lancea regis (Obonis, Aba) deaurata capitur» s «in ipsa sancta
solennitate Petrus rex regnum Ungariae cum lancea deaurata
tradidit Caesari». (Pertz: Monum. Germ. Script. XX. 800, 802.)
Az utóbbi helyet atirtak a magyar krónikák is, így p. Thurdczi
(Chronica Hungarorum. Pars. II. cap. 38.) ezeket mondja : «cui
(Ceesari) Petrus rex in ipsa sancta paschali solennitate, regnum
Hungarize, cum deaurata lancea tradidit.» Sigebertus Gembla¬
censis sz. «Heinricus imperator iterum Ungariam ingressus,
cum paucis Obbonem regem de bello fugavit et lanceam, insigne
358.) — VIL Gergely pápa is
szól róla I. Gézának 1074-ben irt levelében : «Praeterea Hen¬
ricus, piz memorise Imperator, ad honorem S. Petri Regnum
regis, recepit.» (Pertz id. m. VI.
illud (t. i. Hungariam) expugnans, victo Rege et facta victoria,
ad corpus beati Petri lanceam coronamque transmisit, et pro
gloria triumphi sui, illuc Regni direxit insignia, quo principatum
dignitatis eius attingere cognouit. » (Fejér Gy. Cod. Dipl. I. 421.)
28