Oldal 374 [374]
216
62. (44—45. lap.) Vámbéry A. A török faj. Budapest. 1885.
288, 409, 445, 487, 535, 602, 635—636, 653. I. — A baráncsik
szórul. I. Patrubány L. M. Nyelvőr. 1882. 17—19. 1.
63. (45—46. lap.) Vámbéry A. id. m. — Jireéek Konst.
József: A bolgárok története. Ford. Mayer R. N.-Becskerek.
1889. 123. I. — Priskus Rh. Excerpta e hist. Bonni kiad. 188. 1.
V. 6. Boncz O. Vázl. a magyar visel. tört. 2. r. 4. 1. — A csu¬
vasoknál «a térden felül érő kötények a khivai özbég nők ha¬
sonló viseletére emlékeztetnek.» Vámbéry id. m. 535. |. ¬
A szoknyára I. Weisz H. Kostümkunde. Mittelaller, Stuttgart.
1864. 560, 572. A név: középném. sukni, suckenie, új-szlovén¬
ban és szerbben: suknja, rumunban: suknu, sugnu, új-görögben:
covxayla, magy. ruthénban: soknja. /M. Nyelvőr. XI. 1882. 512.
Nyelvt. Közl. Il. 475.)
64. (46. lap.) Hampel J. A honfoglalási kor hazai emlékei,
p. pilini lelet 2-ik sirja 12. I., kecskeméti lelet 72—83. I., szeged¬
bojárhalmi 105—110. 1.
65. (46. lap.) Huszka J. A székely ház, Magyar Ornamen¬
tika és Tárgyi ethnografiánk őstört. vonatk. (Ethnogr. IX. 1898.
104—108.) — Hampel J. Honfogl. kor eml. 200—224. és A ré¬
gibb középkor. II. 239251, 276, 282.
66. (47. lap.) Ebersbergi kronikdl 1. Oefele Rer. Boicar.
Script. II. k. 7. I. Hampel J. Honfogl. eml. 200 s köv. II. V. 6.
Aspelin J. R. Antiqu. du Nord Finno-Ougrien. 153, 219, 229,
239, és Ouvaroff Les Meriens. Atlas VII. t. 67. ábra. Henszl¬
mann J. A bécsi 1873. világtárl. magyarorsz. kedv. 101. |. 94. 4.
és Die Kunst d. Gothen. 8. I. 10. 4. — Chantre E. Recherches
Anthrop. d. 1. Caucase. III. k. XV. 8. Gr. Zichy J. Kaukázusi
és középázsiai utaz. II. k. XXVI. t. 31. és 472.1. Arch. Ért. XII.
1892, 301, 309 s köv. II. XIII. 1893. 319.
67. (47. lap.) Hampel J. id. m. 196—199. Arch. Ért. XIII.
1893. 318.
68. (47—48. lap.) Dr. A. Lissauer: A szláv haldntékgyiiriik
idomairól. (Arch. Ért. 1891. 333338.) V. 6. U. o. 1893. XIII.
316—318. Hampel J. Régibb középkor. II. 303306.
69. (48—49. lap.) Hampel J. A honfogl. eml. 202. |. L.
még 12. és 119. I. — Arch. Közl. IX. 17. 1. — Arch. Ért. XIII.
1893. 267. és XVI. 1896. 390, 403—405, 407. |.
70. (49. lap.) Hampel J. A honfogl. eml. 200—202. I. —
Arch. Ert. XV. 1895. 253. XVI. 1896. 41, 42, és u. 0. 406.
73. (49. lap.) Arch. Brl. XV. 1895. 253—254. XVI. 1896.
42, 46 és u. 0. 398, 404, 406. — Hampel J. A honfogi. eml.
193. lap.
72. (49—51. lap.) Hampel, A honfogl. eml. 186 s köv. II. —
Huszka J. Magyar ornamentika. 5. |. V. kép, 1. sz. — Jósa A.
A begdédi temető. Arch. Ért. XVI. 1896. 392—394 és 408. I. —
Kada E. A kecskeméti ásatások. Arch. Ért. XVI. 1896, 4142
S 43-46. — Ethnographia. IX. 1898. 56.
73. (5152. lap.) Hampel J. A honfogl. eml. 180. s köv. |.
1896. 36 s köv. II.
74. (52. lap.) Kantár a. m. csagataj: kantar, kirgiz :
kang¬
tar, jakut : khantarga, mongol : khantarga, a tör. kam, kang —
köt igéből, átment a németbe is (kandare), továbbá a lengyelbe
(kantar) és cseh-tótba (kantár) ; a kun nyelvben: nocta = capis¬
trum (Cod. Cuman. 122, 292.) A gyeplő a. m. tor. tat. (csagataj)
jeplik, jepliik. (V. 6. jepl = kötöz) Vámbéry A. A magy. ered.
324. A kunban: tixgin = habena. (Cod. Cum. 122, 287.) A Sek
szó a. m. finn: paitse (capistrum equorum), lapp: pagge (capist¬
rum). Budenz : Magy. Ug. összel. szír. 530. SZ. Vámbéry id. m.
325 és 601. I. a tör. tat. cbag» kötél, szalag szóval veszi egynek.
Török eredetű a csdtdr is, a. m. ozm. csultár, dsüldár, turko¬
mán: csülter, csülder, kaz. tat. cséltér, csuvas: csénygyer, csindér,
votják: csilyter (hímzés, csipke, rojt). Nyelvi. Közl. XX. 470. —
Leo sz. (Taktika. XVIII. 50.) «nemcsak magok vannak fegyver¬
ben, hanem a főbbek lovaik elejét is vas- vagy nemez pánczéllal
fedezik. » Maurikiosnál: 0öz uörot 08 nóvov órdovopodoe, alka.
zor ol Imot toy saya ctOnow, } zevroÚzdors ca ÉUT000¬
Bev péon oxérovea. (gr. Kuun G. Relat. Hung. II. 104.) —
A zabla szót Miklosich s utána nyelvészeink a szlávból átvett
elemek közé sorolják, de csak a tótban (zubadlo), és rumunban
(zubalu) van meg (M. Nyelvőr. XI. 1882. 566), a mi annál gya¬
nusabbá teszi a szláv eredetet, mert a magyar, meg a többi nép¬
vándorláskori turán volt a lovas, nem a szláv; sokkal valószinűbb,
hogy mint a kengyel szó, ez is a szarmata népség vogul-ugor
elemeitől való s összefügg a vogul «szop» az az száj szóval,
miként p. a kazáni tatár «auizlik» (zabla) az «auiz» (száj) szóval;
a kun nyelvben a zabla a. m. «aguxlug» (Cod. Cum. 122, 248.)
V. ö. agis — száj (U. o. 165, 248.) — A patkó — szlov. pod¬
kova, tót : potkov, potkova, bolgár : podkovu, oláh : podkoavu,
alban: paktúa, furlán : podcova. (M. Nyelvőr. XI. 1882. 364.
Nyelvt. Közl. II. 473.) A kunban a. m. «naal» (Cod. Cum. 121.),
szintén idegen, perzsa eredetű. — Hampel J. A honfogl. eml.
178. s köv. 1.
75. (52—53. lap.) A «nyereg» szó vogulban: nair, kondai
vogulban : naira, szurguti osztyákban : noger, votjákban : anyer,
andr, cseremiszben : Grtnyer, enyer, a török-tatár nyelvekben
jakut : ingir, kojbal- karagdsz: ezer, ézer, izer, ujgur: eder,
csuvas : inyer, kirgiz : ejer, azerbejdsani : jeher, csagataj : iger,
kazáni tatár: ejar, kun: eyar. (Elhn. V. 1894. 106. Vámbéry A.
Magy. ered. 323. Cod. Cum. 122.) — A kengyelre I. Arch. Ért.
XI. 1891. 120. XIII. 1893. 109. S kév. XVI. 1896. 363. és
föntebb a 19. jegyzetet. — Hampel J. A honfogl. eml. 179.
76. (54. lap.) Boncz Ödön : Vazlatok a magyar viselet tör¬
ténetéből. Budapest, 1887. 2. r. i Romer Flóris. A magyar jel¬
mezről. Akad. székfogl. (Akad. Ért. 1872. 139—146. 1.), Régi
falképek Magyarországon. Budapest, 1874. és Magyar viseletképek.
(Arch. Közl. 1871. VIII. 199—202.) — Henszlmann Imre :
Pécs középkori régiségei. (Monum. Arch. I. k. 2. r.) II. k. Pest.
1870. 166 s köv. 1. 173238. A kisbényi román izlésü eg: ház.
(Arch. Közl. 1862. III. k. r. f. 16.) és A bécsi 1873. évi világ¬
tárlainak magyarországi kedvelőinek régészeti osztálya. Budapest,
1875/76. 101—104, 143 s köv. — Gerecze Péter: A bécsi
székesegyház régiségei. (Arch. Ert. XV. 1895. 36, 129,
333,