Oldal 371 [371]
OCR
Codex Cumanicus. Edidit com. Géza Kuun. Budapest, 1888. 118. és 272. I. A csuvas : kibe a. m. ing, a tobolszki tatár : kebi és kirgiz : köppö a. m. felső ruha (Vámbéry A. A török Taj. 536.); a gruzoknal : kaba a. m. hasitott ujju kaftan (Zichy J. gr. Kaukázusi és Középázsiai Utazdsai. Budapest, 1897. I. 125.) 43. (28. lap.) Salamon F. Magy. hadi tört. 98. — Huszka J. Tárgyi etnografidnk őstört. vonatkozásai. Ethnographia. IX. 1898. 44. s kov. II. és A székely ház. Budapest, 1895. 12—13. |. — Várbdény Al üörök fáj 633. Ie (Ve ő 536) 1.) A kazáni tatár : csekmen a. m. kaftán (U. o. 507.), hasonló a baskir csekmen (uo. 601.). A turkománok csekmene posztóból készült köpenyféle, mit a csapan nevű felsőruha fölött viselnek. (gr. Zichy J. Kaukázusi ut. I. 38.) ; hordják a csecsenczek is az ing fölé öltve és sárga vagy szürke házi szöttesből készítve, a csekmen fölé besmetet huznak. (U. o. 159.) 44. (28—29. lap.) Vámbéry A. Magy. Ered. 661. — A szokmány neve megvan a lengyelben (sukman), ruthénban (sukmana, sukman), rumunban (suman) s azonkivül a középvolgai mordvinok nyelvében (suman) is. M. Nyelvőr. XI. 1882. 511. L. még az előbbi jegyzetet. A bekecsről 1. Nyelviud. Közl. XXV. 290. értettek alatta (I. a szövegben 201. |.), mint Munkácsi Bernat barátom volt szives figyelmeztetni, valószinűleg a volgai tatár nyelvjárásokban levő «bikacs», «bigacs», nőstény borju, bárány szóknak felel meg (Bálint G. Kazáni tatár szótár. Bpest. 1876. 160. I. s Budagov) vagyis eredetileg «bekecs-bunda», «bekecsguba», «bekecs-suba» az az «bardny-bundas, sat.-féle összetétel elérészeként használták. Vámbéry sz. (A török faj 127.) a szibériai tatárok jobb felől csikos birkabérbundat viselnek, de nem mondja meg, hogy nevezik ezt a ruhát. — Az osszét «zukha» a. m. atilla szabásu cserkeszka, a gruz «csokha» = cserkeszka szabásu felsőruha gyapjuból, lelóggó s hátravethető vendégujjakkal s elől gombolható, a khevzur «csokha» = rövid hasitott ujju posztó felöltő, a csecsencz «csua» sárga vagy szürke házi szöttesből készült hosszabb ruha. (gr. Zichy J. Kaukázusi utazása. I. k. 80, 125, 134, 159. Chantré id. m. IV. 158.) A «csuha» szó különrédya, a szlovénben és szerbben : nai.) Ik, ben megvan az új görögben : €oha, hol mentefélét jelent. (M. Nyelvőr. XI. 1882. még gr. Kuun G. Relat. Hung. I. 179. 45. (29. lap.) Erckert R. Der Kawkazus und seine Volker. Lipcse, 1887. 104. 1. — Chantret I. 28. jegyzet alatt. — Konstant. Porphyrog. De ceremoniis, II. k. 52. f. V. 6. gr. Kuun G. Relat. Hung. 1. Magy. hadi tört. 98. A cseh «ckabat» a magyarból való s nem megforditva, mint Miklosich gondolja. M. Nyelvőr. XI. 1882. perzsa akabár. Ide tartozik az arab-török «kaftén» szó is. 46. (31. lap.) Vámbéry A. A török faj. 487. Reimchronicot 1. Pez Scripiores Rer. Austriacarum. 1745. III. 80. (1. alább 107. jegyzet és szöveg 74. |.) : 47. (3132. lap.) A «mente» elnevezés elterjedése: Oszlov. 179. Salamon F. 222. A szó alapja nyilván a manitija (pallium), szerb, orosz: mantija, szlov. manten, menten, rum. mantie, új görög uwavrtov, kézépk. latin: mantum, mantellum, olasz. manto, 6-felnémet mantal, kézépfn. ujfelném. mantel, skand. möttül (Nyelvtud. Közl. VI. 309.). A kaukázusi psáv és tus nők «mandiliv, «mandeli» nevü fejkend6jét Jankó J. úr szíves értesítése sz. emliti Miller V. Sziszlematicseszkoje opiszanie kollekczij Daskovszkova ethnograficseszkova Muzeja. Moszkva. 1889. cz. műve II. kötetében. V. 6. 8-ik jegyzet. — A ködmenre 1. Vámbéry, A török faj 352. Magyarok Ered. 308. és A magyarság keletkezése. 162. — gr. Kuun G. Relat. Hung. I. 179. — Nyelviud. Közl. VI. 308. 48. (33. lap.) Vámbéry A. Magy. Bred. 307. A lörök faj. 5072-1 Coda, Cumants Hcicits cas Gus Keuunee2 Omen A nyugot-eurdépai nyelvek az arab «kamisz» szót vették át. — A zubbony szóra I. Vámbéry Magy. Ered. 308. és 661. Magyar Nyelvőr. VI. 1882. 567. Nyelvt. Közl. II. 470. — gr. Zichy J. kauk. utazásai. I. 146. — Hunfalvy P. Vogul föld és nép. 49. (33—35. lap.) Aczél s kova a kecskeméti leletben. Arch. 18g, DOW. WHO. 2 — a5, 45, 49—50. Bezdédi lelet kapcsat, 1. u. 0. 408—409. I. — A bokharai kaftant I. Zichy J. gr. Kaukázusi és középázsiai utazásai. I. k. a 164. |. közölt XXXVI. t. leirása 208. I. — A bezdédi pitykék elhelyezéséről. I. Arch. Ért. XVI. 411. I. — Az I. Endre érmével datált kecskeméti temetőről Kada E. ur volt szíves közölni velem az adatokat. 50. (35. lap.) Gatyára 1. 10. jegyzet és szöveg 5. I. A nadrágra |. szöveg 61. 1]. A szó Miklosichnak a magyar nyelvbeli szláv elemekről irt műve szerint csak az ó-szlovénben (nadragi) és magyarországi ruthénban (nadragi), meg aztán az oláhban van meg (nadrazi.) M. Nyelvőr. XI. 1882. 359. — Hunfalvy P. Vogul föld és nép. 51. (36—37. lap.) Vámbéry A. A magyarok ered. 309. I. és Török faj. 38. |. A csizma szó legrégibb emlékét a xvi. század elejéről ismerjük. (Szarvas-Simonyi : M. Nyelvtört. Szótár. I. 442. B. Radvánszky B. Magy. családélet és háztartás. II. 8.) A székely «csidma» változat megvan Szabolcsban is, egy másik változata «csimma» Sopron m. Röjtökről, Háromszékről és Hétfaluból ismeretes; «csizmika» alak a Dráva mellékén fordul elő; a palóczos «tyizma» Gömörben és Nógrádban használatos. A szó csak a délnyugoti török nyelvjárásokban van meg (innen ment át a kurd nyelvbe is, hol a «dsezma» a. m. vörös szattyánból készült czipő, gr. Zichy J. Kauk. utaz. I. 65.), ez tehát arra mutatna, hogy a magyarságnál csak az ozmanlikkal való érintkezés idejében terjedt el, tekintve, hogy a xvi. századnál korábbi időből nem tudjuk kimutatni a csizma szót. De itt figyelembe veendő, hogy a xvi. század előtti magyar nyelvkincsnek csak egy kis töredéke konstatálható a fennmaradt emlékekből. Másfelől pedig a nyelvjárási «csimma», «csidma», «tyizma» alakok a nyelvnek a xv—xvi. századnál határozottan korábbi állapotára utalnak ; a palócz «tyizma» talán más módon is magyarázható volna, de hogy a székelyes «csidma» Szabolcsban is használatos, hol az egykori székelységnek Nagy Lajos korából vannak okleveles emlékei, a sopronmegyei Arpddkori határőrök nyelvi | sajátságainak pedig egyebek közt a háromszéki «csimma» alakban is megtaláljuk egyik analogiáját : ez arra vall, hogy az elnévezés
