Oldal 369 [369]
homloka és melle legyen ellátva vaspánczéllal vagy az ava¬
rokéi módjára nemez pánczéllal, «éltdzetok legyen bő és
hosszu, olyformán készítve, mint az avaroké, azaz a zostaria (alsó
kabát) akár vászon, akár ször, akár bőr, hogy mikor lovon
ülnek, térdök is el legyen takarva» sat. Salamon id. m. 70—71,
OZ 00 I.
28. (18—19. lap.) Vámbéry A. A magyarság keletkezése.
37s |
30. (19. lap.) A pantikapaioni zsidó zsinagógát 1. szdzad¬
beli görög föliratok említik. (Tomaschek W. Die Goten in
Tauren. "Bécs. 1881. 24. 1.) — Freisingeni Ottó, ki a
II. keresztes hadjárat alatt 1147-ben Magyarországon át ment a
szent földre, így írja le a korabeli magyarokat: «Kinézésdk
marczona, szemeik beesettek, termetök alacsony, viseletök vad,
nyelvök pedig barbar, úgy hogy vagy a sorsot kell vádolni,
vagy az isteni türelmet kell csodálni, mely e szörnyetegeknek
ilyen pompás ország birtokba vételét megengedte.» (Gesta
Friderici 1. 31. Pertz: Monum. Germ. Scriptores. XX. 368.
Szamota Istvan: Régi utazások Magyarországon. Budapest. 16. |.)
"Tudni kell, hogy a fejedelmi származásu tudós püspök testvérét,
Henrik osztrák őrgrófot kevéssel előbb verte meg II. Géza
király s a becses és jellemző anthropologiai adatok mellett
a XII. századbeli luegerkedést is mindjárt tisztábban látjuk.
3I. (19—21. lap.) Vámbéry: A magyarok eredete. 99. és
306. I. — A kunok borotválkozásáról I. alább 161. jegyzet alatt
s a szövegben 108—109. I. — «A kunok a sirok fölé dombokat
emelnek s azokra egy arczczal keletnek fordított szobrot állítanak
fel, a mely a köldöke előtt csészét tart a kezében». Itinerarium
Fralris W. de Rubruk. (Magyar fordítását I. Brozik Károlytól :
Középkori ázsiai utazók. Budapest. 1881: 26. 1.) V. 6. Arch. Ért.
XIII. 1893, 106. I. — A déloroszországi vert és áttört arany
lapot Charles de Linas (és nem Labarte, mint a szövegben van
mondva) közölte: Les Origines de l orfévrerie cloisonné. Paris.
1878. 255. |. és 20. tabla
32. (21. lap.) A német püspökök 900-ki vadlevele egyebek
közt ezt mondja a szlávokról: «Ipsi multitudinem Vngarorum
non modicam ad se sumserunt et more eorum capita suorum
pseudo-christianorum penitus detonderonty. Fejér Gy. Codex
Dipl. Hung. I. 233. és Cod. Dipl. Moraviae. I. 60—64. —
Regino sz. a magyarok «capillum usque ad cutem ferro caedunt».
Pertz: Monum. Germ. Scriplores. I. 600. — «Bulgarorum
nuntium, Ungarico more tonsum, nea catena cinctum».
Liudprandi legatio. Pertz id. m. III. 351. — Vatha «dedicauit se
demoniis radens caput suum et cincinos dimittens sibi per tres
partes ritu paganorum». Marci chronica. Cap. 47. M. Florianus¬
nál Fontes Domestici. Pars I. Vol. 2. p. 164.
33. (2122. lap.) «Hunuguri autem hinc sunt noti, quia
ab ipsis pellium murinarum venit commercium». Jordanes
cap. 5. — Scythiéban vagy Dentumogerben «ultra modum
abundanter inyeniuntur Zobolini, ita, quod non solum nobiles
ac ignobiles vestiuntur inde, verum etiam bubulci et subulci, ac
opiliones sua decorant yestimenta in terra illay. Anonymus
DU
cap. 1. — Abulgazi Bahadur kház Török családfa cz. művében
ezeket mondja az onujgurokrél: «ismét egy másik csoport
semmi lábas jószágot nem tartva az Irtis mellékén (forrds¬
vidékén) halat fogott, hódot, czobolyt, menyétet és evetet
vadászott s azoknak húsával táplálkozott és bőrével ruházkodott.
Élő jószágot és selyemből, meg gyapotból való kelmét egész
életükben nem ldttak», (Thury József ford. után. Századok
XXX, 1896. 891. 1. L. még Vámbéry A. A török faj. 385. I.) —
Gurdézi fordítását I. gr. Kuun Gézától. M. Akad. Értesítő.
1894. 227. I. — «Lane his usus vestium ignotus, et guanguam
continuis frigoribus afficiantur, pellibus tantum ferinis ac murinis
induunturs, Regino ad ann. §69. (Pertz Monum. Germ. Scrip¬
tores. I. 600.)
34. (22. lap.) A nemez neve a rokon nyelvekben : vogulban
«nyamét», «némént», osztyakban «namat», «namet», «namél» ;
a kaukázusi nyelvek közt gruzban : «nabadi», thusban : «nabad».
Ethnographia. V. 139. I. — A nemez készitésrél 1, Vámbéry A.
A török faj 228, 242—243. 1. — A szolyvai sírban lelt nemezrél.
Arch. Ért. 1870. III. 203.-M. Akad. Ért. 1878. 3. 65. Hampel J.
A honfoglalási kor emlékei. 129. I. — A bezdédi sir nemezdarabjé¬
rdl (16. t. 20. sz.) Arch. XVI. 1896. 409. és Hampel J.
A régibb középkor emlékei. II. k. 504. 1. CCCLIII. t.
35. (23. lap.) Osztyak: Oba-lakhia (grobe leinwand.)
Nyelvtud. Közl. X XVII. 2. fűz, 154. I. Mongolban : Aba,
biiszte-aba a. m. finom, de erős vászon szövet. (Bálint P. Pár¬
huzam a magyar és mongol nyelv terén. 1877. 1. 1.) —
Kaukázusi kurd: aba— fehér köpeny. Miller V. Szisztema¬
ticseszkoje opiszanie kollekczij Daskovszkova etnogr. Muzeja.
Moszkva. 1889. II. k. Jankó J. szíves közlése sz.) — A szó
elterjedésére V. 6. még szlovén : aba, bolgár : abu, szerb : aba,
haba, orosz: aba, gaba, lengyel: haba, chaba, ozmanli: habá.
(Nyelvtud. Közl. VI. 300.)
36. (23. lap.) Gurdézi ide vonatkozó sorai: «Ruhazatjuk
színes selyem szövetből készül s alább : «A leány atyja a vőlegény
atyját házába vezeti, s a mije van menyétbőrökben, nyerspré¬
mekben, evetbőrökben, czobolyprémekben, rékabérben, ka¬
muka selyemszövetben (neki) megmutatja, körülbelül tiz pré¬
mes ruhát, (gr. Kuun G. Gurdézi szövege a magyarokról.
M. Akad. Ért. 1894. I. — Ismerik a vogulok is. L. Mun¬
kácsi B. Vogul népkölt. gyüjt. II. 249. — V. ö. Ethnographia.
V. 1894. 216. |.)
37. (23. lap.) Ibn Roszteh sorai gr. Kuun Géza forditasa
sz, a következők : «A magyarok rabszolgáikat nekik (a rtimiak¬
nak vagyis byzanciaknak Karkhban) által adják s cserében
20377,
rumi arany szöveteket, színes gyapju szőnyegeket és más rimi
árukat kapnak.» (M. Akad. Ért. 1894. 226. I. E. még Vám¬
béry A. A magyarok ered. 129. J. — Hunfalvy P. Magyarorsz.
Ethn. 201. I. — Gyoroki Antal. Századok. V. 1871. 467. 1.)
38. (23. lap.) A kenderről I. a kdvetkeztetéseimet. A szkithak
nemz. 24. |. és Budapest régiségei. V. k. 90. I. — V. 6. továbbá
Vambéry A. A magyarok ered. 302, 303, 632, 638, 661. —
Nyelvt. Közl. XXVII. 2. 154. — A «takacs» szó megvan ugyan
27k