Page 368 [368]
210
Handbuch der deutschen Allerthumskunde. Braunschweig. 1880.
388. I. és Westdeulsche Zeitschrift. 1895. XV. évf. 392. [
XX. t. 11. — A Mosel vidékén letelepített szarmatákat említi
Ausonius. (K. Zeuss: Die Deutsche, und die Nachbarstémme.
Miinchen. 1837. 692.)
24. (14. lap.) Hampel J. A régibb középkor emlékei. II. r.
252. s köv. I. — és Arch. Ert. XIV. 1894. 34. |. szerint
VIII—X. századbeli. — Pulszky F. Magyarország Archaeologidja.
1897. II. k. 55—65. I., a régebbi felfogáshoz ragaszkodik s
IV—V. századbeli hunn fejedelmi kincsnek tartja. A 2. sz.
korsó barbár vitézének viselete (4. tábla 2. sz.) különben egész¬
ben véve egyezik a közép-szibériai Kara-Jusz melléki sziklakép
kopjás lovasának (4. t. 3.
bronz nyilas (4. t. 4. sz.) viseletével, csakhogy az utóbbiak
sokkal primitivebb kivitelüek. Épen ez a vidék volt az avarok
sz.) s a nyugoti szibériai, barnauli
régi hazája ; az avar jellegű kengyelek is (7. t. 2, 9.) e területen,
Tomszk és Minuszinszk közt fordulnak elő (Arch. Ért. XVIII.
1898. 71. V. 6. 249. I.), nagyon valószinü tehát, hogy itt egyenesen
az avarok hadi viseletével van dolgunk. A kincs elrejtését is
leginkább az avarok és frankok közti irtó háboruval magyaráz¬
hatjuk meg leghamarább.
25. (14—15. lap.) A hunnok hajviseletére |. a 22-ik jegyzetet.
Az avar hajviseletet Theophanes említi. Chronographia. 6050
(Kr. u. 550.) év alatt (Bonni kiad. 1839. 359. 1.) Ezen idő¬
tájban jelent meg — írja — egy Byzancban eddig ismeretlen
nép, az avar, kikhez hasonló népet még eddig nem láttak,
chátul pantlikaval összefont hosszu hajat viseltek ugyanis, egyéb
viseletük hasonló a hunnok viseletéhez.» ra daira
D Loovw
etonhdev gdvog ey rw Bulayctw napddo€ov tay heyopsvoyv
ABipoy zol naa. 7, réhes cuverpeyey els ty Végy adcayv, ds
pnoéexote éwpaxóres totobtoy sy
\ .
‘ov yap Tas XOUAS
Omotey poxoas névv dsdéuevag Toa
lowe xal meTheypévas.
G 08 homy gopecta ajröv bpyola tay homay Oiwor.
Corippus (De laudibus Justini minoris. Bonni kiad. 1836. 163. I.
Az elobeszéd 4-ik sorában) szerint az avarok haja kigyómódra
volt összefonva «Colubrimodis Avarum gens dira capillis. »
A vogul és osztrák hajviseletre 1. Ethnographia. V. 1894. 356. 1.
Az altaji tatárok déli törzsei, az oirotok és telengitek, kik régeb¬
ben mongol befolyás alatt álltak, szintén csimbókot viselnek.
Archiv für Anthrop. XXVI. k. 3. füz. 788. ]. V. 6. Hottenroth Fr.
Trachten der Völker. 2. kiad. Stuttgart. 1884. I. k. 155—158. I.
110. tabla 5, 7, 11, 24. (kalmik, burjat, csukcs), 111. t. 8.
(osztyak), 113. t. 11. (mongol.)
26. (15—16. lap.) Maurikios taktikajabdl egyes részeket
közölt gr. Kuun G. Relationum cum oriente
gentibusque orientalis originis historia antiquissima. Kolozsvár. 1895.
II. k. 163167. I. — L. Salamon F. A magyar haditörténethez
a vezérek korában. Budapest. 1877. 70—72, 89—9o. |. Az avar
leleteket I. Hampel J. A régibb középkor emlékei. I. k. 52—6o,
142—145 és II. k. 427428, 482—484 I. — Az avar szablyáról
tüzetesebben szólt Hampel J. id. m. II. k. 44—48. I. ; e typus¬
ból eddigelé ismeretes a 7. tábla 6. sz. a. közölt kassai szablyán
Hungarorum
kivül a _kecskemét-mikléstelepi (Hampel id. CCLXXXVI. t.
Szendrei J. Hadtort. Eml. 37.), kecskemét-nyirerdei. (Hampel
id. m. II. kiad. 47. I.), tisza-eszlári (U. o. CCCXXIX.) leg¬
ujabban Székesfejérvárott is találtak egyet. Az avar Iserngyiel
benyult az Árpádok korába is ; Mike-Budahézan IV. István-féle
réz éremmel találtak együtt. (Arch. Ért. 1896. XVI. 393.) i
27. (17. lap.) Boncz Ödön Vázlatok a magyar viselet tör¬
ténctéből. Budapest. 1887. 2. rész. 1—18. |. — Salamon Ferencz:
A magyar hadi történelhez a vezérek korában. Budapest. 1877.
70 s köv. II., 97—-99. I. — Vámbéry Ármin: A magyarok
eredete. Budapest. 1882. 300—309. |. és A magyarság keletkezése
és gyarapodása. Budapest. 1895. 159—165, 378—379. hos
Gr. Kuun Géza : Relationum Hungarorum kun oriente gentibusque
Orientalis originis historia antiquissima. I. k. Kolozsvár. 1892.
178—179. I. — Huszka József : Tárgyi ethnographidnk őstörténett
vonalkozdsai. Ethnographia. IX. 1898. 1. füz. 41—62. I. —
Hampel J. A honfoglalási kor hazai emlékei. Budapest. 1896. és
A régibb középkor emlékei. II. k. 484 s köv. II. — Pulszky F.
Magyarország Archwologidja. II. k. 118—134. — A magyar
pogány sírleletek. Budapest. 1891. és M. Tud. Akad. Évkönyvei.
XVI. k. 1878. III. rész. 63. s köv. II. Borovszky Samu : A hon¬
foglalás története. Budapest. 1894. 29—3 1. I. — A Pallas Nagy
Lexikona. XII. k. 190. 1. — Arch. Ért. 1893. XIII. 316—323. 1.
28. (17—18. lap.) Több kaukázusi néptörzsnél fennmaradt
az a hagyomány, hogy magyar eredetüek ; ilyen hagyományok
vannak a kabardoknál, karacsajoknál, szvánoknál, a csecsenczek
ingus törzsénél, az északi osszéteknél (a régi alánok ivadékai¬
nál) sat. Mindezen törzsek az északi Kaukázus közép része felé
egymás szomszédságában tanyáznak s annyi alapja lehet a
hagyománynak, hogy a honfoglalás előtti magyarság egy töredéke
a Kaukázusba szorult s elvegyült az ott lakó törzsek közt.
E népek viseletének régi hagyományai tehát magyar szempontból
is különös figyelmet érdemelnek s az északi törzsek, cserkeszek,
kabargok, leszghek sat. atilla szabásu magyaros felöltője már
régebben is feltünt sokaknak. Ennek a fontossága kitünik
abból, hogy Ciskaukasia népeinél a kabardok viselete terjedt el,
a kiknek főtömege a honfoglaláskor Arpadhoz csatlakozott s
tulajdonkép magyarok voltak. A kabardok kaukázusi szerepéről
ezt írja Chantré E. (Recherches Anihr. dans le Caucase. IV. ki
127. I.) : «A Pépogue de leur puissance les Kabardes furent
Pobjet de Padmiration et de limitation de tous les peuples
voisins. Leur régle de chevalerie et leur adale (lois et
Communes ÜTEMSTTÜSES par la tradition) étaient recus par toutes les
aristocraties circassiennes. Leur noblesse était renommée comme
pieuse et brave. Actuellement encore, ils donnent la mode au
Caucase, comme Paris en Europe.» A kaukázusi népekről a rész¬
hetesebbib adatokat I. Jankó Jánostól Zichy J. er. Kaukázusi és
középázsiai utazásai I. kötetében. Budapest. 1897.
taktikákban világos utalás van az avar-turk (
átvételére, így p. Maurikiosndl: «le
szíjj, mint az avarokén, kis lobogó.
avaroknak, kerek galléruk»,
— A byzanczi
magyar) hadi viselet
gyen kopjájokon középett
kkal. . . . s ugy, mint az
va tisztek s előkelőbbek lovainak