Stranica 365 [365]
I. (I. lap.) Dr. Boncz Odén: Vázlatok a magyar viselet tör¬
ténetéből. (Az Arch. Ért. 1886. évfolyamából.) 1887. 1—16. I. —
Neumann Karoly : Die Hellenen im Skythenlande. Berlin. 1885.
287 s köv. II. — Weisz Hermann: Kostiimkunde. Geschichte
der Tracht der Volker d. Alterthums. II. Abth. Stuttgart. 1860.
544573. — Hottenroth Friedrich: Trachten der Volker alter und
neuer Zeit. 2. Aufl. Stuttgart. 1884. I. k. 86—89. I. 62—63.
tabla. — Hope Thomas: The Costume of the Ancients. Vol. I.
London. 1875. 13, 26—28, 36. — Demmin August: Die
Kriegswaffen. 4. Aufl. Lipcse. 1893. 195—196, 217. 1. és
Erganzungsband. 33, 49, 52, 60. I. — A magyar nemzet tor¬
ténete. Szerk. Szilagyi Sandor. I. k. CCLVII. s köv. Il.
2. (1. lap.) «A neurusok szkitha szokások szerint élnek.»
Herod. IV. 105. Az 51. fejezetben világosan megkülönbözteti
a szkithák és neurok földjét. Az ujabb kutatások szerint a
neurok valószinüleg a szlávok ősei voltak. — Az androphagok
«egy külön és semmikép sem szkitha nép» ; «a szkitákhoz hasonló
ruhában járnak, de a saját nyelvükön beszélnek.s Herod. IV.
18 és 106. — «A királyi szkithákon túl északra a melanchlainok
laknak, egy más népfaj, mely
fekete ruhában járnak,
szkítha szokások szerint élnek».
Az argippaiok asaját nyelvükön beszélnek ugyan, de szkitha
ruhában járnakv. Herod. IV. 23.
3. (2. lap.) E kérdést tüzetesebben A szkilhák nemzetisége.
van a nevük is, különben
jHigroak IN 205 ES Og —
innen
évfolyamából) cz. tanulmányomban tárgyaltam. V. ö. még Buda¬
nak, tehát a magyarral közelebbi rokonságban levő népnek
tartja a szkithákat Fiók Károly Az árják és ugorok érintkezéseiről.
Budapest. 1894. cz. tanulmányában.
4. (2. lap.) A Nikopolisz városka közelében levő csertomlyki
(hibásan irva «csertomlicki») kurgán ezüst edényének rajzát I.
Recueil d Antiquités de la Scythie. 1866—73. V. 6. Nagy Képes
Világtörténet. Szerk. Marczali H. Budapest. II. k. 206, 208. I.
és Jahrbuch d. Kunsthist. Sammlungen d. all. Kaiserhauses. XI. k.
1890. 7. |. fig. 132. (Benndorf O. czikkéhez.) A kuloba
tárgyakat I. Drevnoszti Bosz fora Kymmerijeszkago. Antiquités du
Bosphore Cimmerien. Sz. Pétervár. 1854. cz. nagy munkában,
melyet kisebbitve újra kiadott Reinach Salamon Paris. 1892.
V. ö. még Nagy Képes Világtörténet. II. k. 207. I. — Egyéb
emlékek : Ouvaroff A. Recherches sur les Antiquités de la Russie
Méridionale. Paris. 1860. — A berlini vázákat I. Demmin Aug.
Die Kriegswaffen. 4. Aufl. Lipcse. 1893. 193—195. 1. —
A behisztuni sziklakép nagyon sokszor közölve; nálunk a
Ribary-féle nagy Világtörténelem I. kötetében. Budapest. 1879.
555. 1. (L. rajzainkat I. szines táblán és I. fekete táblán.)
5. (2. lap.) Hippokrates. 97. 109. — Herodotus. IV. 116
és 117. — Az amazon viseletre I. Hope Thom. The Costume of
the Ancients. Vol. I. London. 1875. 27, 28, 36.
6. (3. lap.) Justinus II. 2. — A vad kenderről. Herod.
IV. 74.V. 6. Schrader O. Sprachvergleichung. 426. — Melanchlai¬
nok neve Herod. IV. 107. — Bércserzés U. 0. 64. —
Masszagetaék «szkitha faj», «szkithaékhoz hasonlóan élnek és
ruhazkodnak». Herod. I. 202. és 215. Ruhafestésrél. U. o. 203.
Fóőkabőr. U. o. 202, (A szövegben tévesen mondtam, hogy a
fóka ismeretlen lehetett a masszageták előtt, mert még ma is
van az Aral és Káspi tengerben Gr. Zichy Jenő is hozott magá¬
val káspitengeri fókát. ) — Vidra- és hódbőr. Herod. IV. 109. —
V. 6. Neumann K. Die Hellenen i. Skythenlande. 287 s
köv. II.
7. (4. lap.) Aristoteles. De anim. generatione. V. 3. —
A szaka süvegre a behisztuni sziklaképen kivül (I. 4. jegyzet)
V. ö. Herodotus szavait VII. 64. — A fejszalagviselésre, mint
kiváltságra, felhozható Khorenei Mózes örmény történetiró, ki
fejszalag viselésére. (II. k. 7. fej. magyar ford. Szamosujvár.
1892. 83. I.) — A masszageták fejdiszéről I. Herod. I. 215. —
A szkithák szőrtelenségéről 1. Hippokrates. 3. 97. 99.
Neumann K. Die Hellenen in Skythenlande. 148—1 57. |.)
8. (4. lap.) Fiók Károly (Az árják és ugorok érintkezéséről.
27. |.) a két ruhanevet egyenesen ugor eredetünek tartja. —