Stranica 316 [316]
A férfiöltözet
egyes darabjai.
Ing. Felimeg.
1358 AZ ÚJKORI MAGYAR. VISELET.
itézkötéses zsinórral inkább a mentét látták el, a
dolmánynál pedig megelégedtek egyszerű gombsorral a2 ee ae < one
egyformán volt zsinórozva, de elhagyták a korábbi Széles ee bossy ae : 8 5 yi
a gombban végződő s két szál keskeny zsinórból álló rövid hurokformát s az u. n.
szarufa zsinórt alkalmazták. (65. 3, 10, 11. 66. 2. XXIX. 8, ues 13. ty. XXX. Oo b
XXXI.) Oldalt a dolmany övig felnyuló hasítékkal volt ellátva (66. 4.) 8 vagy prémmel,
vagy vitézkotéses zsinórral (XXXI. 3.) szegélyezve. Ujjarol sohasem eur : kutya¬
füles hajtóka. (V. ö. XXXI. t) A dolmány szine különböző volt, az altiszteké más, mint
a közlegényeké; piros dolmányt 1707-től csak az udvari hadak viseltek. A mente,
miként a dolmány, rendesen rövid volt (65. 10. 66. I. XXXI. 3. 4.), a hosszabb fajta
sem ért alább a térdnél s a korábban divatos lehajtott nagy gallér helyett egyszerüen
prémmel volt szegélyezve (65. 3, 10. XXVIII. 9. XXIX. 1, IO, 13, IS. KOON 3945 14 05
a mente mellett nagyon el volt terjedve Rákóczi seregében a párducz-, tigris- és farkas¬
bőr kaczagány (XXVIII. 10. XXX. 8, 9. XXXI. 2.) s aztán a lehajtott nagy galléru, csak¬
nem bokáig érő ujjatlan köpönyeg (65. 12. 66. 2, 3, XXXI. 9), az előkelőknél palást
(XXIX. rr), a mit a Thököly-korabeli tisztek is viseltek. (XXX. 3— 4.) A nadragnal a
dolmány rövidsége miatt ekkoriban kezd jelentőséget nyerni az ellenző sujtásos és
vitézkötéses diszítése (65. 10, 11); jellemző sajátsága volt még a térden alkalmazott s
rendesen szívalaku piros bőrfolt. (XXXI. 2, 6. V. ö. 68. 1—3.) Szine vörös vagy kék
volt, Bezerédy Imre ezredéé fekete, a zöld és sárga nadrág nem volt használatban.
Az előkelőbbek lehajló bársonyleffentyűs nyusztos süveget hordtak fehér, a fejedelem
fekete kócsagtollal (XXIX. 11—13. I5.); ez a forma — jelentékeny magassággal s a
nyusztot más vadbőrrel is, különösen farkasbőrrel helyettesítve — több mint egy száza¬
don át divatozott. Általánosabb volt ennél az alacsony prémes karimáju s magasan
álló bársony- vagy posztótetejü süveg, mellette forgóval s a forgóhoz erősített sas-,
Sólyom, kerecsen-, raro sat. tollakkal (65. 3, 10, 11. V. 6. még XXXI. 4, 7.), a mit a
főbb tisztek viseltek, mig az alsóbb ranguak süvege mellett nem volt toll. (V. 6. XXX.
6—9. XXXI. 1—2, 6.) Nagyon el volt még terjedve a fekete selyemből, vagy nemezbdl
készült csakos süveg. is, melynek magas teteje részint kup-, részint hengeralaku volt.
(65. 4. 66. 2, 4. XXX. 10. XXXI 1, 5, 9.) A folytonos tabori élet az előkelőknél, tisz¬
teknél s általában a lovasságnál nélkülözhetlenné tette
korábban, piros és sárga bőrből készítettek,
csizmás s általában fekete ruhás, orra
dött. Régebben sujtással rojtos és V
a csizmát, melyet most is, mint
csak Bezerédy Imre ezrede volt fekete
az 2 hegyes volt, szára a labikraig ért s elől ék- vagy
félkör alakban jó magasan felnyult még a térd felé. A Saru vagy bakancs és bocskor
a hajduknak volt a viselete. ő
A mi az öltözködés módját illeti, az egész korszak alatt —
három vagy négy rend felöltőt viseltek.
legalsó volt a fehér gyolcsból vagy vászonból készült ing, a mit a régi leltárak
5) 59 ts A
ugy mint napjainkban —