Page 291 [291]
A KÖZÉPKORI MAGYAR VISELET. 13
(XVII. 7.) sat. A milyen jellemző Zsigmond korára a hegyes tetejti, ép olyan jellemző
Matyas — és a Jagellók idejére a hengeralakú alacsony tetejii kalap és süveg, mely
előbb oldalt kivágott karimával volt ellátva, később azonban elmaradt a hasíték.
Az említett Nádasdy-féle Mausoleumban (megjelent 1664.), melynek képei az előszó
szerint valami 200 évvel korábbi időből valók, Keme vezért s III. és V. István királyokat
találjuk ilyen átmeneti formájú süveggel ábrázolva, úgy látszik tehát, hogy ezek a
képek egészben véve a Mátyás uralkodása elején divatozó viseletmódnak felelnek meg
s Nádasdy azokat a képeket használta fel a magyar királyok Mausoleumában, melyeket a
budai képek után Bakocs T. másoltatott le esztergomi palotájában s a melyek b. Wratislaw
szerint még a Xvi. század utolsó éveiben is meg voltak. A közepén két felől felhasított
karimát néha hátul lehajtották s befödték vele a nyakat; ez ép úgy előfordul a korszak
elején, p. a homoród-szent-mártoni Margit-legendán (30. 3.), mint a Jagellók korában, a
mire a Weisskunigból a Mátyás halála után tanácskozó három főúr egyikének süvegét
hozzuk föl. (47. 1.) A Nádasdy-féle Mausoleumban Béla hunn vezért találjuk ilyen süveg¬
gel. A xv. század dereka felé szokásos süvegformák közt megemlítjük azt a változatot,
melynél a karima elől magasabb volt, mint hátul (38. 2, 5.); rendesen azonban
egyforma szokott lenni elől is, hátul is a karima magassága. Mátyás korában tünik
föl az a velenczei dogék és senatorok viseletére emlékeztető karima nélküli, henger¬
alaku alacsony kalpag, minő Szentgyörgyi György (7 1467) és Hunyady János sirkövén
látható (XIV 10, 13.); az utóbbi, mint említettük, elől kis ellenzőfélével is el volt látva:
a Jagellók korából Dürer Albert egy 1517-ki rajzán találjuk (44. 10), itt azonban már
valamivel magasabb s teteje felé kissé megszükül, úgy hogy olyan alakja van, mint a
későbbi török feznek. A Weisskunigban többször előfordul a török kalpaghoz hasonló
süveg (47. 6., 48. 3.), melyet jellemez az, hogy az elég magasan felnyuló tető felső¬
része zacskóformán lefelé csüng. Szintén a Jagellókori fövegek közé tartozik az alacsony
karimáju, hengeralaku magas tetejü kalap (44. 1., 45. 4., 48. 5.), mely a xvi. század
későbbi szakába is átnyúlt. Ellenben a fejkötő alaku föveg (44, 2., 46. 2, 3., 47. 3, 4.)
csak a Jagellók korában divatozott. A süveget úgy, mint a korábbi időkben és később
is, tollal diszítették; a xv. század első felében rendesen oldalt látunk daru- vagy
sastollat (29. 3., 35. 3.) néha hármasával is (38. 3.), a mire az említett Mausoleum¬
ban is sok példát találunk; a század dereka felé a nagy-szebeni oltárkép tanusága
szerint a süveg tetejére erősítették a kócsagot (37. 4, 10.), a mely — csakhogy oldalt —
a győri antiphonale képein is előfordul (38. 6, 7.), ugyancsak a nagy-szebeni oltárkép
egyik alakjánál a darutoll a süveg elejére van tűzve (37. 11.), a mely szokás aztán a
korszak hátralevő részében is megmaradt, csakhogy ekkor már leginkább strucctollat
hasznaltak (XVII. 10., 40. 9., 45. 3., 46. 6., 47. 5., 48. 1.), csupán Hunyady Janos
kalpagja mellett találunk darutollat (XIV. 10.), még pedig a süveg hátsó felébe szúrva,
a mire különben úgy a Mausoleumban, mint a xv. század végső szakából s a XvI. század