Oldal 285 [285]
A KÖZÉPKORI MAGYAR VISELET. 127
egyik lovas alakja (37. 4.) szintén palástot visel, mely a mell közepén csattal van össze¬
foglalva s prémmel van ellátva a lehajtott ruhanyak; Szentgyörgyi György gróf is a
szentgyörgyi templomban levő siremlékén rövid lánczczal vagy szalaggal összefoglalt
vágott nyaku palásttal van ábrázolva. (XIV. 13.) Mindezek a xv. század második har¬
madából eredő emlékek; a későbbi időszakban az előkelő osztály — úgy látszik — fel¬
hagyott a palástviseléssel. (99) :
A mente, suba vagy palást alatt viselt felöltő volt a dolmany, mely az Anjoukortol
kezdve rendszerint rövidebb volt a sarkig vagy térden alul érő felső kabatnal, mind¬
amellett az Arpádkori viseletmód hagyománya sem tünt el végképpen, különösen
Erdélyből, hol az 1445-iki nagyszebeni oltárkép térdelő alakjának (37. 5.) lelóggó hasi¬
tott újju felső kabátja vagy mentéje csupán a felső czombig ér s Itt a csipőre csuszta¬
tott ékköves övben végződik, mig az alatta viselt dolmány térdig ér; ugyanilyen kettős
felöltő, rövid felső mente és hosszú alsó dolmány látható Hunyady János aranyainak
Sz. László képén (34. 6.), melynél a derékba szabott s a derékig sürü gombsorral
ellátott felöltőn a csipő alatt apró körök vehetők ki, ezek pedig az egykorú nagy¬
szebeni kép tanusága szerint csakis az övet jelölhetik, melyet ifjabb Hunyady János
szörényi bán a bátyja által emelt gyulafehérvári siremléken szintén a csipőre csusztatva
visel. (XIV. 3.) Mivel pedig ez a viseletmód közvetve vagy közvetlenül Erdélyre utal,
holott Magyarországban sem a dolmánynál rövidebb mentére, sem az övviselés ezen
Anjoukori módjára nincsen adatunk, azt hiszszük, ebből a Hunyady János korabeli
erdélyi divatra nem alaptalanul következtethetünk. A xv. századbeli dolmány hosszabb
és bővebb, mint az Anjoukori. Rendszerint térdig ért s az övön alul redőkben folyt
le. Az 1419-iki derzsi falképen (31. 1.) vágott nyaku, mig Hunyady János aranyain
Sz. László dolmánya ép úgy, mint Hunyady Jánosé a gyulafehérvári siremléken felálló
nyakkal van ellátva (34. 6. XIV. 10.) s a hasitéknal alsó széle kissé ki van hajtva, sőt
mintha elől valamivel rövidebb lett volna, mint hátul Elől a derékig sürü. gombsort
látunk s Hunyady János dolmánya a derékon egyszerü háromsoron zsinóros övvel van
átkötve. Újja a kézfejig ér, se nem bő, se nem szük, vége szegélyezve van, mig az
Anjoukor vége felé és Zsigmond. uralkodásának elején a dolmányújj alsó része fel volt
hasítva s gombsorral ellátva. (XIV. 7. 30. 3. 32. 5.) A derzsi kun dolmányának újja
bő és csak a könyökig ér (31. 1.), az alsó s amannál rövidebb dolmány újja azonban
rendes alaku. Egyébként a xv. századbeli viseletben szabályszerünek látszik nemcsak
vagy rövidebb, vagy hasított újju, vagy épen újjatlan, de az alsó felöltőbül ha egyéb
: nem is, a ruhaújj mindig látható. A xv. század utolsó harmadából a dolmánynak
egy eredeti példánya is fenmaradt. Ez a rendkivül becses emlék a hg. Esterházy család
birtokában van s hagyomány szerint magáé Mátyás királyé volt (XVI. 1—2.), mely Oláh
Miklós esztergomi érsek . dolmányával együtt nyilván az Oláh család hagyatékából
Dolmány.