Oldal 280 [280]
he A KÖZÉPKORI MAGYAR VISELET.
3. MAGYAR VISELET A XV. SZÁZADBAN, A LUXEMBURG-HAZ,
őz vi x (185,
A HUNYADIAK ES A JAGELLOK KORABAN.
(XI. 6., XIII-XVII. XVIII. 2. szines és 3148. fekete tábla.)
Az Anjoukorból Zsigmond király félszázados uralma képezi az átmenetet a
Hunyadyak és Jagellók korába, melynek végső szakából már számos emléke maradt :
fenn a magyar viseletnek, a közbeeső időszak azonban anyag tekintetében sok kivánni ,
valót hagy hátra. Nem hiányoznak ugyan ezen időszakból sem az emlékek, de egy¬
oldaluak és korántsem tüntetik föl a viseletmódnak azt a sokféle változatosságát, a mi ; 3
a magyar viseletnek oly megbecsülhetlen forrásává teszi a XIV. század derekán a Képes
Krónikát, a xvi. század elejére pedig I. Miksa császár önéletrajzának, a Weisskunignak
a császár megbizásából Beck Lénárt és mások, aztán meg a Miksa diadalmenete vagyis
az ú. n. Triumphzugnak Burgkmayr János által készített rajzait. A székelyföldi fal¬
festmények az Anjoukor legvége és a Zsigmond alatti hadi viselet szempontjából igen
tanuságosak ugyan, de jóformán csak erre az egy körre szorítkoznak s még itt is :
meglehetős sablonszerüséggel jártak el készítőik egyfelől a magyar, másfelől a kun
harczosok ábrázolásában; van egy magyar, meg egy kun tipusuk, ezt ismétlik a
nélkül, hogy az egyes alakok előállításában valami változatosságra törekednének, leg¬
fölebb Sz. László alakját tüntetik föl a hagyományos csatabárdon és koronás sisakon
kivül a többitől némileg eltérő viseletben. A siremlékek, melyek a xv. század dereká¬
tól kezdve a fölirat és czimer mellett az elhunyt képmását is ábrázolják, szintén csak
a hadi viseletre, még pedig csupán a. főuri osztálynál divatozó vértezetre szolgálnak
forrásul, mely nyugoti szokás szerint a testet tetőtől-talpig elfödő teljes vasöltözékből állt.
Egyedül Hunyady János gyulafehérvári siremléke képez kivételt, mely
zót a sablonos pánczélzat helyett fejedelmi palásttal, dolmányb
föl, kezében vezéri buzogánynyal. A siremléket Hunyady László sarcophagjaval együtt
Fraknói Vilmos szerint Hunyady János özvegye, Szilágyi Erzsébet készíttette, ép úgy
készíttethette azonban Mátyás is abban az időben, midőn ol e
izlést a magyar udvarban is
a kormany¬
an és kalpagosan tünteti
asz művészek a renaissance
meghonositottak; a két siremlék mindenesetre későbbi
egypár évtizeddel, mint a kormányzó hasonnevü öcscsének, az 1441-—
ifjabb Hunyady János szörényi bánnak gothikus izlésü s nyilván
1446—56 körül készíttetett síremléke. Mind
2 körül elhunyt
a kormányzó által
a három emlék nagyon meg van rongálva