Stranica 272 [272]
OCR
Leányok fejviselete. Párta-koszorú. Népies viselet. hee A KÖZÉPKORI MAGYAR VISELET. ilven főkötőt visel a Nagy Lajos a kinek — úgy látszik, ez volt a kedvelt fejviselete ; ; élés : : a neje, Ilona, aztán Gertrud születésének képénél egyik udvarhölgye is, továbbá IJ. Bel s V. Istvan felesége, a kun Erzsébet. Előfordul ezenkiviil a zarai Sz. oo ae (27. 9.), a kassai Sz. Ezsébet-relief-csoportozaton, a lőcsei Sz. Dorota ee S eleméren a boldogok seregében a királyné képén. A leányok hajadon fővel jártak S haju5 ol re NT TPN OTET Bee ba kat vagy egészen szabadon, vagy — mint a runkelsteini (37. 3.) és marmaros eae fal képen — fonatban leeresztették, ellenben a férjes asszonyok kontyba kötötték. Weisz Hermann idézi a speieri tanács 1356-ki rendeletét, mely a leeresztett hajfonatot eszik a leányoknak engedte meg, ellenben az asszonyoknak eltiltotta. Leeresztett hajjal áb Fal zolja a Képes Krónika Erzsébet királynét (IX. B. 3.), midőn Róbert Károly eljegyzi, tehát még hajadon volt, aztán Sz. László párbajának képén a kun által elrabolt leányt (25. 18.), továbbá Sz. Simon koporsója Nagy Lajos és Erzsébet három leányát, mig Erzsébet fodros főkötőt visel, így van feltüntetve a runkelsteini várban Mária király (37. 3.), továbbá Martyianczon, Gelenczén és Homoród-Sz.-Mártonban Sz. Margit (27. 14. — 29. 1. — 30. 3.) Lécsén Sz. Dorottya stb. Nem is viseltek a hajadonok fejükön egyebet, mint a herczegleanyok koronát, a többi pedig pártát vagy koszorut, «a szüzességnek a koronajat» s legfolebb még legfinomabb fátyolt; így említ Kanizsay Janos (1348.) jegyesének ruhái közt egy aranyos fátyolt (peplum unum deauratum). A párta a Képes Krónikában egészen olyan, mint a korona, de talán csak elől volt ellátva koronaszerü ormozattal; ilyen a cserhalmi ütközetbeli leány pártája (25. 18.) hasonlót viselnek Erzsébet királyné udvarhölgyei; a gelenczei Sz. Kálmán-legendán látható leány — úgy látszik — kivarrott arany paszomántos pártával van ábrázolva, a mit a zsigmondkori szójegyzékek xaurificás-nak, arany pdridnak vagy aranyos pártának neveznek. A. virágkoszoruhoz hasonló pártát, minő a németeknél volt szokásban, magyarul koszorunak vagy németesen krenczulnak nevezték; természetesen az ilyet nemes érczből készítették s díszítették gyöngygyel, ékkővel; ilyen lehetett Gilet Miklós leányának ingóságai közt az a cközönségesen crenchulnak nevezett hajkötős (unum crinale vulgo crenchul dictum), melynek visszaadására a jegyese Kanizsay János 1348-ban magát kötelezte. A század vége felé egy lehajló és előrenyuló széles karimával ellátott kalapforma jött divatba, ilyet visel a runkelsteini vár falképén Mária király egyik udvarhölgye. (37. 3.)69 A . A néptes és kun női viseletre a Képes Krónika szolgáltat egy pár példát. A hunok bejövetelét ábrázoló képen két szolganőt látunk, egyik zöld, másik. vörös szinű köntöst visel, melynél (a vörös ruhásnál) jellemző a jobb kézfőn túl ter fejükön fehér vászomkemdő van, mely majdnem sarkig ér. A magyarok bejövetelének képén több női alak fordul elő, köztük gyermekeiket hátukon vivő anyák, kiknek szintén fehér vászonkendővel van bekötve s váll aa jedő hosszú ruhaújj ; ; feje ukon sárga vagy szürke szinü nagy kendőt viselnek. Ugyanitt látunk egy leányt is hajadon fővel, piros ruháját a mell ; s
