Stranica 266 [266]
Kun hajviselet.
Csimbók.
ee A KÖZÉPKORI MAGYAR VISELET.
Képes Krónika ép úgy tanuságul szolgál (v. ö. IX. A. 4. IX. B. 1—2), mint Sz Simon
zárai koporsója (27. 10., 12.), mindegyiknél magának Nagy Lajosnak és főurainak maj
viseletére hivatkozva. A megnyirt fej most is, mint az Arpadok koraban; 3 Pe
nak volt a jele, azért ábrázolja a Képes Krónika a váradi egyház építésénél Eanes
munkást rövid hajjal (26. 7.). A csimbdkviselés szokása is újra divatba jött, res
tették a kunok, csakhogy — mint a Képes Kronikabdl latjuk — nem harmas üstököt
eresztettek, a hogy a Vatha korabeli pogány lázadókról olvassuk, vagy a mint a velenczei
u. n. felső-indiaiaknál látjuk, hanem a fej tetején hagytak egy hosszú hajfonatot, mely
hátuk közepéig csüngött le, a fej többi részét pedig, leginkább a míg a keresztyénségre
nem tértek, kopaszra borotválták, úgy hogy Árpádkori krónikáink gúnyos megjegyzése
szerint fejük a nyers tökhöz hasonlított. Fülöp pápai legátus Kun László korában ezen
hajviselet . ellen kikelt, de ha a fejborotválással fölhagytak is a kunok, a lelogo hosszú
csimbókhoz ragaszkodtak s nemcsak a xiv. század derekán, de a derzsi falkép (31. 1.)
szerint még a XV. század huszas éveiben is ez volt a hajviseletük, sőt a magyarság egy
nagy része is elfogadta. A bajusz- és szakdlviselet, mint már említettük, általános
volt, a szakált azonban nem növesztették na. rendesen félrövid volt, középen
,
ketté. "valasztva, ugy hogy két kis (esúcsbam végződött (26. 3, 8, 12, 29. 2).
A kunok borotvalkoztak, mint a kun viszonyokat szabályozó 1279-iki országgyűlés
végzéseinek egyik pontja bizonyítja, bar a szövegezés annyira zavaros, hogy egy
pár kiválóbb történetirónk épen az ellenkezőt olvassa belőle. Az van ugyanis az
említett végzésben, hogy a kunok «szakdluk levágását, hajuk kurtitását és ruháza¬
tukat kivéve, a mire Fülöp pápai legátus, a király kértére nem akarja őket kény¬
szeriteni, minden egyébben a keresztyének szokásaihoz alkalmazkodnak. A Márk-féle
Krónika hasonló kétértelműséggel szól a dologról; «ferméi Fülöp — mondja — a
magyar szokás elleni szakálborotválást, hajnyirást és a kun süvegek elvetését szigoruan
megparancsolta», a miből azt lehetne érteni, hogy a szakál borotválását és a haj nyirását
parancsolta meg, ha ott nem volna, hogy a «szakalborotvalas» és chajnyiras» bele¬
ütközik a magyar szokasokba. Egész biztosan tudjuk, hogy pl. a XIII. századbeli magyart
épen a hosszúra növesztett haj jellemezte a kopasz fejű kunnal szemben; azt is látjuk
az egykorú képeken, hogy a kunokat rendesen csupasz arczczal tüntetik fol, bar itt a
Képes Krénikanak, mely — mint említettük — a magyar harezosok
at 1S csupasz arczú
legényembereknek ábrázolja, nem tulajdonítok olyan fontosságot, mint pl. Boncz Ödön
s még kevésbbé jöhet számba Aguila, a ki sem a jellemző kun süveg
asszonyias bő kun ruhát nem ismerte; de nagyon fontos bizonyítéknak tartom, hogy a
déloroszországi csészetartó szobrok alakjai, melyeknek készítését úgy Rubr BS
egy Henszlmann által említett orosz krónika a kunoknak tula 5.
csupasz arczúak vagy csupán vékony bajuszt viselnek. (20. 1—6.)
a Béla herczeg és Brandenburgi Kunigunda
alakját, sem az
uquis, mint
jdonitja, vagy egészen
Viszont a Reimchronik
1264-iki menyegzőjén megjelent magyar