Oldal 264 [264]
OCR
Sipka és egyéb süvegformák 100 A KÖZÉPKORI MAGYAR VISELET. elvetését, melynek használata Magyarországban már szokásba jötb, de bar a püspök a kunoknak is el akarta tiltani, a király kértére, mint az 1279-iki országgyűlés határozatából tudjuk, beleegyezett, hogy tovább is viselhessék. A két süvegforma, a magyar és a kun között a XIV. ; átmeneti alakot találunk. Egyiknél a karima magyaros, hosszú, csúcsos tetej í a kun süvegnek felel meg, ilyenben van pl. ábrázolva Árpádnak Szvatopluktól VISSZA tért követe, Kusid és Vér-Bulcsu (25. 5. XII. 4., 8), ennek egyik változatánál, minőt Örs vezér visel, a karima elől kiszélesedik (XII. 6.); másiknál a karima közeledik a kun formához, a mennyiben elől hasítva van, teteje azonban kerek, mint a régi magyar süveg (X. B. 3., 26. 3.) ilyen süvegben festette le magát Aguila János is a veleméri templomban (X. A. 2.), előfordul a csúcsos tetejű is (26. 6.), mely a tiszta kun süvegtől csupán abban különbözik, hogy nem olyan magas, mint ez S a karima hasítéka elől van s nem oldalt. Az alsóbb néposztály a népviseletünkben ma is meglevő, már a parthus-szarmata korból ismert karimanélküli s teteje felé : kissé szükülő, nem túlságosan magas báránybór-sapkát viselte (25. 6. XI. to.), dé használata nem szorítkozott az alsóbb néposztályra, mert a Képes Krónika czímképén Nagy Lajos király egyik udvari vitéze, valamint a Konrád császárt lesujtó Lél vezér is .ilyen alakú, csakhogy értékesebb század derekán többféle e azonban vadbőrből készült süvegben van ábrázolva (IX. B. 1.); megjegyezzük, hogy a Sz. Lászlónak hódoló kunok is hasonló süveget viselnek. Ugyancsak Nagy Lajos udvari vitézeinél találjuk a velenczei scythák és indusok vagyis a XII. századbeli magyarok karimanélküli alacsony gerezdes süvegét, melyet — úgy látszik — posztóból készi- ~ tettek. Az ősi scytha süvegre is van példa a Képes Krónikában, a melynek t. i. az volt a jellemző sajátsága, hogy lefelé kanyarodó hátsó része a nyakat is eltakarta (X. B. 8, XII. 1.); elől úgy látszik, mintha karimája volna, de a süvegétől elütő kék (aczél-) vagy aranyszín világosan mutatja, hogy nem karima, hanem érczlemez, melyet ősi szokás szerint még a XxIv. század derekán is a süveg elejére erősítettek, hogy a kardvágást feltartsa; különösen gyakran előfordul ez a forma a hunnok ábrázolasanal, a miből arra következtethetünk, hogy a xiv. század derekán már divatból kiment, régi módi süvegnek tekintették; a zsegrai Sz. László képen a kunokat látjuk ilyen süvegben. Idomat tekintve, épen ellentéte ennek egy másik süvegforma, melynek hátul van felhajtva a karimája, elől pedig siskán lefelé konyul s mint ernyő takarja el a homlokot (X. B. 4., 26. 5.); lehet, hogy az ernyő kemény bőrből készült, miként a mai csákó ellenzője. Már a xiv. század második felében nálunk is elterjedt az a kerek tetejű kalap, melynek hátul felhajtott széles karimája fokozatosan keskenyedve elől kiálló hegyben végződött; valószinűleg Velencze volt ezen kalapforma eredeti hazája (v. 6. VIII. 11.), bár alapjában véve nem egyéb, mint a keleteurópai és magyar süvegnek a módosulása; előfordul Sz. Simon koporsóján a Nagy Lajos Zárába váló
